Közpénzen vásárolhatott neki kedvező közvélemény-kutatásokat Sebastian Kurz az államügyészség szerint. A botrányokban bukdácsoló kancellárban már a zöld koalíciós partnere sem bízik: összeomolhat Kurz második kormánya is.
„Magától értetődik, hogy kancellár maradok” – mondta Sebastian Kurz osztrák kormányfő szerda este egy tévéműsorban. Ilyeneket persze leginkább akkor szoktak mondani politikusok, amikor közel sem egyértelmű, hogy megmaradnak a jelenlegi tisztségükben. Most Kurzot is
Mi történik Ausztriában?
Az egyébként sem unalmas osztrák közélet kedélyeit szerda óta egy házkutatás-sorozat borzolja. A Gazdasági és Korrupciós Államügyészség (WKStA) munkatársai napközben több néppárti (ÖVP) politikusnál és a párt holdudvarához tartozó szereplő lakását és hivatalát is átkutatták.
Az egyikük éppen Sebastian Kurz volt. A fiatal kancellár afféle régi ismerősként is köszönthette volna az államügyészség munkatársait, hiszen nem ez az első alkalom, hogy személyesen érdeklődnek a kancellár viselt dolgai iránt a Ballhausplatzon.
A mostani razziasorozatot az indokolta, hogy a WKStA gyanúja szerint
Sebastian Kurzék 2016-ban lefizették az egyik nagy osztrák napilap, az Österreich kiadóját,
hogy számukra kedvező közvélemény-kutatási eredményeket jelentessen meg. A történet közel öt évvel ezelőttről ered: az ifjú Kurzot már akkor is a tönk szélére sodródott Osztrák Néppárt egyedüli megmentőjeként tartják sokan számon, csakhogy az akkor még külügyminiszterként dolgozó Kurz ekkor még nem volt vezető szerepben a párton belül.
A párt akkori elnöke, Reinhold Mitterlehner magától nem adta volna olyan könnyen az elnöki széket, ezért az államügyészség szerint Kurz és bizalmasai cselhez folyamodtak. Mivel Kurznak külügyminiszterként nem volt hozzáférése a pártkasszához, a pénzügyminisztérium számlájára rendelt számára kedvező eredményű felméréseket, amiket a közvélemény-kutató – fiktív – tanulmányokként számlázott ki a tárcának. A „kutatások” eredményeit aztán az Österreich közölte le.
A stratégia annyiban kifejezetten jól működött, hogy Mitterlehner nem sokkal később távozott az Osztrák Néppárt éléről, átadva a terepet Kurznak és bizalmasainak. Egy személyt mindenképpen ki kell emelnünk ebből a társaságból: Thomas Schmidet, aki ez idő tájt a pénzügyminisztérium államtitkáraként dolgozott. Schmid őskurzistának számít, államtitkárként pedig könnyedén el tudta érni, hogy a tárca megrendelje a kamutanulmánynak álcázott kamufelméréseket.
Nemrég a Mandineren is foglalkoztunk az ÖBAG-botránnyal, ami pontosan arról szólt, hogy a kancellár eddigi szolgálataiért cserébe a hatalmas állami holding, a többek között az ÖMV részvényeinek egy részét is kezelő ÖBAG élére juttatta Schmidet.
A különböző ÖVP-tagok előzetes nyilatkozatai arra engednek következtetni: a pártnál számítottak arra, hogy az államügyészség előbb-utóbb kutakodni kezd a házuk táján. A múlt héten tartott is egy sajtótájékoztatót a Néppárt, amin a főtitkár-helyettes elmondta, hogy lehetséges, hogy lesznek razziák. „De mondom, semmit nem fognak találni” – tette hozzá Gaby Schwarz. Akadtak olyanok is, akik baloldali elhajlással és az ÖVP ellenfeleinek támogatásával vádolták meg az ügyészséget.
Nos, az biztosnak tűnik, hogy Kurznak valóban nem használt a WKStA szerdai jelenése a kancellárián.
az örökzöld Ibiza-ügytől kezdve az ÖBAG-botrányon át egészen a kaszinó- és az ORF-afférokig, amikről a Mandineren részletesen be is számoltunk. Az ÖBAG-ügy kapcsán nemrég eljárás is indult a kancellárral szemben.
Sebastian Kurzot most hűtlen kezeléssel és vesztegetéssel gyanúsítják. Mivel a „tanulmányok” az ügyészség szerint legalább 1,3 millió eurójába (mai árfolyamon kb. 465 millió forintjába) kerültek az osztrák adófizetőknek, a kancellárt akár tíz év börtönbüntetésre is ítélhetik – csak ebben az ügyben.
mint ahogy az Österreichot kiadó vállalat is „súlyos félreértésről” beszél az ügy kapcsán.
Mások számára viszont jóval egyértelműbbnek tűnik a helyzet. Az ÖVP koalíciós partnere, a Zöldek csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, hogy a Kurz elleni vádak „új dimenziót értek el”, és addig nem lehet napirendre térni felettük, amíg pontosan nem tisztázzák a tényállást. A párt elnöke, Werner Kogler azt is kijelentette, hogy kétségeik vannak a kancellár cselekvőképességével kapcsolatban. A kisebbik kormánypárt egyeztetésre hívta a parlamenti frakciók vezetőit, és nemsokára Alexander Van der Bellen szövetségi elnökkel is egyeztetnek majd az ügyben.
Közben csütörtök este nagy tüntetést szerveztek az ÖVP székháza elé. A demonstrálók Sebastian Kurz lemondását és a Néppárt kormányból való kilépését követelték.
Az valószínű, hogy Kurz ennek hatására valószínűleg nem fogja otthagyni a hivatalát, de azért nem is lehet teljesen nyugodt sem. Ha a Zöldek döntene úgy, hogy befejezi a kormányzati együttműködést az ÖVP-vel, akkor rövidesen új választásokat kellene kiírni az országban. Emlékezetes, hogy Sebastian Kurz vezetésével először négy éve alakult kormány Ausztriában, de az ibizai botrány miatt 2019-ben összeomlott az addig kormányzó néppárti–szabadságpárti koalíció.
A nyitóképen: Sebastian Kurz a sajtó képviselőinek nyilatkozik. Fotó: HERBERT NEUBAUER / APA / AFP
A legújabb frontvonal Európában nem katonai, hanem politikai! A tét nem kisebb, mint az ország EU-csatlakozása. Barabás T. János volt diplomata szerint a Kreml mindent bevet majd ennek megelőzésére.
Herbert Kickl mindent megváltoztatna az országban.
Az sem kérdés, kit látna szívesen kancellárként a többség.
Elképesztő részletek derültek ki.
Bár a DK Gyurcsány Ferenc visszavonulása után a parlamenti küszöb alá süllyedt, ami a népszerűséget illeti, a pártelnök mégis „országépítésről” álmodozik.
Sokan nem számítottak erre a statisztikára.
A kormányfő szerint ők nem másznak létrán más kerítésére és nem csinálnak papírmasét, mint az ellenzék.
Egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint Valerij Zaluzsnij politikai mozgalma óriási előnyre tett szert Volodimir Zelenszkij pártjával szemben.
