A cél már nem az országok megszállása vagy átvétele, hanem destabilizációja, ezt látjuk Bulgáriában, Csehországban vagy akár Szlovákiában. „Csak a magyar választópolgárok bölcsessége okozta, hogy tavasszal nem így jártunk” – jegyezte meg, hozzátéve, vannak azért színes forradalmak, amik próbálkozások maradnak, nem lesznek sikeresek. Szerinte meg kellene hagyni minden országnak, hogy a saját útját járja, az egyedi belső berendezkedése mentén.
Kitért arra is, Donald Trump elnöksége volt évtizedek óta az első, amikor az USA nem indított tengeren túli katonai hadműveleteket. Így Orbán Viktor joggal vethette fel az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, hogy a volt elnök ma a béke egyetlen garanciája, miután csak az Egyesült Államok döntése nyomán indulhat el most is a békefolyamat. Trump idején az oroszok és Kína elhatárolása volt a geopolitikai cél, most sikerült ezt a két hatalmat egymáshoz közelíteni, részben a szankciós politikával.
Számunkra a kialakult helyzetet tetézi, hogy
az Európai Unió úgy viselkedik, mintha egy pilóta nélküli repülőgép lenne, amit joystickkel irányítanak Washingtonból.
Nincs stratégiai autonómia vagy önálló döntéshozatal az EU vezetésében. Ugyanakkor fel kell tenni azt a kérdést – folytatta –, hogy egyáltalán miért lenne érdeke az Uniónak katonai és energetikai törpeként az orosz-ukrán háborúba való belesodródás. Óriási problémának nevezte azt is, hogy mintha az Északi Áramlatok felrobbantásába beletörődött volna a kontinens.