Most akkor Greta Thunberg mentette meg az atomenergiát vagy sem?

2022. október 12. 17:02
Írta: Bokor Gábor
A 19 éves klímaaktivista a minap interjút adott a német közszolgálati televíziónak, melyben arra szólította fel a német kormányt, hogy ne kapcsolja le a még működésben lévő atomerőműveit. Tóth Máté energiajogászt és Kanász-Nagy Mátét, az LMP társelnökét kérdeztük, mit szólnak ehhez: ők leépítenék-e a még működő hazai Paksi Atomerőmű egyes blokkját?

Greta Thunberg interjút adott Sandra Maischbergernek, a német közszolgálati ARD műsorvezetőjének, az interjú témája az Európát sújtó energiaválság volt. A riporter megkérdezte a 19 éves klímaaktivistát, szerinte hogyan is kéne reagálni az egyre súlyosbodó helyzetre. 

A svéd diáklány szerint elhibázott a német szövetségi kormány terve, mely szerint hamarosan lekapcsolnák a még működő atomerőműveiket, ám hogy biztosítsák az energiaellátást, visszakapcsolnák a szénerőműveket. 

Véleményem szerint ha már futnak, hiba lenne leállítani azokat, és átállni a szénre”

– közölte Greta Thunberg, aki azzal folytatta, hogy a klímaválság következményeit még háborús időkben sem szabad szem elől téveszteni.

Greta mint az atomenergia megmentője

Megkerestük Tóth Máté energiajogászt a témával kapcsolatban. A szakértő a Mandinernek kijelentette: tragédia lenne abból, ha nem lenne atomenergia. Állítása szerint Németország is komoly kihívásokkal nézne szembe, amennyiben nem működnének az atomerőművei.

A zsinórvillany a tudomány mai álláspontja szerint nem tudja nélkülözni az atomenergiát”

– szögezte le, majd azzal folytatta, hogy a működő reaktorok nélkül a németeknek nemcsak a gáz-, hanem a villanyhelyzet miatt is aggódniuk kéne.

Az energiajogász ezt azzal magyarázta, hogy a villany és a gáz két teljesen eltérő termék, mert míg utóbbit lehet tárolni, előbbinél még annak ellenére sem lehetséges ez, hogy már vannak akkumulátorok is; huzamosabb ideig, megfizethető áron azok sem képesek raktározni az energiát. 

Fotó: Frederic J. Brown / AFP

Az energiajogász kijelentette, a megújuló energiával az a probléma, hogy nem jelenthet állandó forrást, ugyanis a szél- és napenergia nem tud természeti okokból folyamatosan ugyanannyi energiát biztosítani. 

Természetesen nagyon fontos, hogy itthon is vannak naperőművek, ám ezek mellé kell egy atomerőmű is, amely állandó energiát tud biztosítani, ami ahhoz kell, hogy legyen egy állandó, megbízható és olcsó villany”

– jegyezte meg.

Tóth Máté megjegyezte, az energiaszektor pont az, ahol csak és kizárólag a közgazdaságtannak és a tudománynak kéne teret engedni, nem pedig az ideológiáknak és az érzelmeknek.

Ha Greta Thunberg apostol kinyilatkoztatja, hogy Németországban az atomenergiának helye kell hogy legyen, annak most örülhetünk, mert ez a valóságot tükrözi”

– mondta lapunknak a szakértő.

Tóth Máté szerint nemhogy Németország, de még egy Magyarország méretű állam sem teheti meg, hogy egyetlenegy lapra tegyen fel mindent, mint a megújuló. Úgy fogalmazott: hazánk  átlagosan 7000 megawattnyi napi energiaigényét is csak az atomenergiával lehet biztonságosan kielégíteni. 

Az LMP nem szereti az atomenergiát, de nem állítaná le Paks I-et

Megkerestük Kanász-Nagy Mátét, az LMP társelnökét, aki korábban többször is éles kritikát fogalmazott meg az atomenergiával szemben. A zöld politikus a Mandinernek úgy fogalmazott, pártja továbbra is követeli a Paks II. beruházás leállítását, szerintük nincs szükség új atomerőműre. 

A Paks I-es blokkok élettartamuk szerint még egy bő évtizedig futnak, addig van időnk átállni egy olyan áramellátásra, mely nem igényel atomenergiát”

– mondta a Mandinernek Kanász-Nagy, aki azzal folytatta, hogy zöld pártként az LMP az atomenergiát elvi és gyakorlati okokból elutasítja. 

A párt társelnöke lapunknak kijelentette, a német kormány eredeti, a háborút megelőző álláspontjával ellentétben nem áll szándékukban hamarabb leállítani a jelenleg is működő paksi erőművet, azt hagynák a tervezett ideig működni. 

Kapcsolódó

Greta Thunberg: Ne kapcsolják le az atomerőműveket!
Megszólalt a svéd klímaaktivista. BŐVEBBEN...

Nyitókép: Jonathan Nackstrand/AFP

Összesen 57 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A napelem jó dolog, ha azt szeretnénk, hogy az egyes lakások részlegesen önellátóak legyenek. Egyébként pusztán a napelem gyártásához szükséges áram visszatermeléséhez két évre van szükség, és akkor ott van még az inverter, keret, kábelezés energiaköltsége is. (persze bármikor bejöhet egy új technológia a szilíciumosok helyett, például a perovszkit, és akkor javulnak a számok)
Van az EROI nevű mutató, Energy return on investment - mennyi energiát lehet egységnyi energiabefektetéssel elérni, sajnos ebben a napelemek nem túl jók, 5-7 körül lehet ez az érték még harminc éves élettartammal számolva is (energiatárolás nélkül, ha tárolni kell az energiát, akkor sokkal rosszabb ez az érték). Szélerőmű ideális esetben fel tud menni 16-ra (energiatárolással 4-re)
A korai kőolaj 50-ig is felment (amikor talajközeli mezőkről nyerték, és magától feljött) - leginkább ez hajtotta a nagyon gyors amerikai gazdasági növekedést az 1800-as évek második felétől.
Ideális esetben az atomenergia is fel tud menni 50-ig (feltéve, hogy a politikusok nem akadályozzák és nem drágítják a felépítését egyébként indokolhatatlan előírásokkal máshol érdekelt lobbik nyomására). Persze ehhez az is kell egy olyan gyártó is, amely sorozatban gyártja a reaktorokat, nem csak pár évtizedenként egyet-egyet, mert az tudja még megdrágítani az építését. (azaz sokkal több energiát is használ fel hozzá)

Rohadt drága dolog kilőni bármit az űrbe, még sima alacsony Föld körüli pályára is (ahonnan pár év múlva visszatér a légkörbe). És sugárzó anyagot senki sem szívesen lő ki, mert bármilyen baleset esetén szépen szét fog terülni a kilövő ország fölött.
Kiégett fűtőelem erősen sugárzik, ezért a hidegháborúban az atomerőművek által termelt áram inkább csak melléktermék volt, sokkal fontosabb volt az atombombához használható kiégett fűtőelem, ahol például plutónium is van aránylag nagy mennyiségben. (az urán hasadásakor keletkezik) Ha nem akarunk atombombát építeni, akkor viszont a kiégett fűtőelemekből lehet újabb fűtőelemeket gyártani, egészen addig, ameddig még annyira sem fog sugározni, mint a földből kibányászott uránszurokérc, amiből az egész tüzelőanyag keletkezett. Abban az állapotban gond nélkül vissza lehet temetni a kiindulási pontra a végső hulladékot, hiszen még így is kevésbé sugárzik, ahogy ott korábban évmilliárdokon keresztül tette.

Így van, kínaiak nagyon komolyan veszik, most nem tudom pontosan de mintha 100-200 közötti reaktort akarnának legyártani a következő évtizedben - rájöttek arra, hogy olcsó termeléshez olcsó áram kell, és lényegében az atomenergia a legolcsóbb (emellett az élen vannak a napelemtelepítésben is, szóval a kettő náluk nem egymás kárára történik)
Ekkor megint az lesz, hogy ha bárki atomerőművet akar építeni, akkor a kínaiakhoz kell fordulnia, mert minden más alternatíva versenyképtelen lesz - és nyilván ennek meg lesz a maga ára is, mindenesetre függőséget fog okozni.
Annak örülnék a legjobban, ha az EUban nem csak egy-két reaktor épült volna/épülne európai (francia) cég által az elmúlt három évtizedben, hanem tucatjával gyártanák le azokat, egyre jobb minőségben és egyre olcsóbban, ahol gyűlnek a tapasztalatok - sajnos erre elég kicsi az esély. Az is jó lenne, ha végre valaki belevágna a tóriumos erőművekbe, mert tóriumból sokkal több van, mint uránból, sokkal biztonságosabb, és sokkal kevesebb gondozást igényel a kiégett fűtőeleme (= olcsóbb üzemeltetés ugyanakkora tisztaságra törekvésnél)

Tudtommal egyáltalán nem, valószínűleg drága lenne a módszer, bár ezt nem lehet tudni, mert csak elméletben tudják hogy működne - piaci alapon nem vágtak még bele a technológia kifejlesztésébe, gondolom, leginkább azért, mert a jelenlegi atomerőművekben már benne van a mentesítés költsége is (azaz az ólomhordókban föld mélyére temetés), tehát nincs rá kényszer.
Esetleg majd a kínaiak belevágnak, szabadalmaztatják az eljárásokat, és ezt is onnan kell megvenni, pont annyiért, hogy éppen ne érje meg a mostani hulladékkezelési mód.

Persze, szélerőműből jövő áram meg akkor, ha fúj a szél, vízerőműből meg akkor, ha épp nincs aszály.
Elvileg ezért kellene energiatárolót tenni mellé, hogy kompenzálja az időszakos működést, de az eléggé megdrágítja, másrészt előfordulhat olyan balszerencsés időszak, hogy sokkal hosszabb a gyengén termelő állapot az átlagnál (Magyarországon minden télen előfordul, hogy heteken át felhős-ködös az idő, ilyenkor alig termelnek a napelemek)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés