Az ukrán elektromos energiaellátás jövője foroghat kockán egy stratégiai vezeték sérülése miatt

Az elmúlt napok fejleményei egy olyan energiarendszert érintenek, amely már három éve folyamatos, rendszerszintű támadás alatt áll. Február 22-én újabb dróntámadás érhette az ukrán energetikai infrastruktúrát, a célpontok között lehetett az Albertirsa–Vinnicja 750 kilovoltos távvezeték ukrán végpontján működő alállomás is. Ennek jelentősége túlmutat önmagán: a magyar–ukrán villamosenergia-kapcsolat kulcseleme, és a közép-ukrajnai hálózat egyik stratégiai csomópontja.

Ezzel párhuzamosan Robert Fico bejelentette, hogy kezdeményezi az Ukrajnába irányuló szlovák áramszállítás leállítását. Egy olyan időszakban, amikor az ország a téli csúcsfogyasztás és az ismétlődő támadások miatt eleve importfüggő, ez a lépés a rendszer stabilitását közvetlenül érintheti.

Ukrajna: egy energiarendszer extrém nyomás alatt

A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint Ukrajna energiarendszere 2022 óta „példátlan nyomásteszt” alatt áll. A dokumentum kiemeli: Oroszország a szovjet korszakból örökölt hálózati ismereteket felhasználva kritikus csomópontokat, különösen villamos alállomásokat vesz célba, mert ezek kiesése megszakítja a kapcsolatot a kulcsfontosságú termelőegységekhez, és költséges, időigényes javítást igényel. A jelentés szerint 2025-ben 4500 támadás érte az energetikai infrastruktúrát, 1800 rakéta és 50 ezer drón bevetésével. A villamosenergia-rendszer szenvedte el a legnagyobb veszteséget: 

• 2024-ben 9 gigawatt termelőkapacitás esett ki, ami a téli csúcsterhelés mintegy felének felel meg.
• 2026 januárjára a kereslet 18 gigawattra nőtt, miközben a rendelkezésre álló napi kapacitás körülbelül 11 gigawatt volt. 

A jelentés ezt „7 gigawattos hiányként” írja le, amely gördülő áramszüneteket, a fűtési és vízellátási rendszerek veszélyeztetését és az alapvető szolgáltatások működésének kockáztatását eredményezte. Az ilyen környezetben egy 750 kilovoltos alállomás elleni támadás nem lokális incidens, hanem stratégiai jelentőségű esemény. Ezek a nagyfeszültségű gerincvezetékek biztosítják a nagy erőművi blokkok – köztük az atomerőművek – teljesítményének szétosztását, valamint az importált energia rendszerbe illesztését.

A 750 kilovoltos szintű infrastruktúra sajátossága, hogy nem csupán határkeresztező szerepet tölt be, hanem belső hálózati kiegyenlítő funkciót is. Egy ilyen csomópont kiesése a teljes közép-ukrajnai energiarendszer terhelését átrendezheti, növelheti a szűk keresztmetszeteket, és korlátozhatja az importáram hasznosíthatóságát. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint Oroszország célzottan támadja azokat az elemeket, amelyek meghibásodása a legnagyobb hatást gyakorolja, különösen az alállomásokat. 

Importfüggés: Magyarország és Szlovákia szerepe

Az ACAPS elemzése szerint 2024-ben Ukrajna 4,4 millió megawattóra villamos energiát importált, ami ötszöröse a 2023-as mennyiségnek. A behozatal 39 százaléka Magyarországról, 23 százaléka Szlovákiából, 18 százaléka Romániából, 14 százaléka Lengyelországból, 5 százaléka Moldovából érkezett. Az importkapacitás 2024 végére 1,7 gigawattról 2,1 gigawattra nőtt. Az ACAPS hangsúlyozza: az import kulcsfontosságú tényező annak biztosításában, hogy az ukrán fogyasztók több órán át juthassanak villamos energiához.

Egy olyan rendszerben, ahol minden újabb támadás 1–2 gigawatt kapacitásvesztést okozhat, az importcsatornák szűkülése gyorsan visszahozhatja az országos korlátozásokat. Az ACAPS szerint a 2024–2025-ös hideg szezonban november közepe és január közepe között ismét bevezették az országos gördülő áramszüneteket. 

A kombinált rakéta- és dróntámadások során az atomerőművekhez kapcsolódó alállomásokat is célba vették. Egy november 17-i csapás után hat reaktor csökkentette teljesítményét, ami másnap országos korlátozáshoz vezetett. November 28-án mind a kilenc működő reaktor teljesítményét visszafogták elővigyázatosságból. A nukleáris energia továbbra is az ukrán termelés 55 százalékát adja. Ez stabil bázist jelent, ugyanakkor koncentrált struktúrát is: 

A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint Ukrajna kényszerhelyzetben, de tudatos stratégiai irányként a decentralizáció felé fordult. A háború kezdete óta mintegy másfél gigawattnyi tetőre telepített naperőművi kapacitást helyeztek üzembe, emellett kétszáz megawatt teljesítményű, négyszáz megawattóra tárolókapacitású akkumulátoros energiatároló rendszert építettek ki, valamint több helyen mikrohálózatokat alakítottak ki a kritikus fogyasztók ellátásának biztosítására.

Az ACAPS szerint a vállalatok saját elosztott termelőkapacitása 2024 végére megközelítette az egy gigawattot, további 0,9 gigawatt telepítése várható. Ez csökkenti a hálózati terhelést, de nem pótolja teljes mértékben a kieső nagy erőművi kapacitást.

A háborús tapasztalatok rámutattak a sürgősségi olajtartalékok és a kritikus energetikai berendezések készletezésének stratégiai jelentőségére. A konfliktus kezdetén Ukrajna nem rendelkezett elegendő üzemanyag-tartalékkal, ami súlyos ellátási zavarokat és az alapvető szolgáltatások működésének akadozását eredményezte. Azóta jogszabályi változások történtek, stratégiai transzformátor-tartalékot hoztak létre, és erősítették a nemzetközi együttműködést. Az ENTSO-E hálózati integráció lehetővé tette az importkapacitás növelését, és több ezer generátort szállítottak az országba.

Egyszerre katonai és geopolitikai nyomás alatt van Ukrajna

Ha a 750 kilovoltos gerincvezeték ukrán végpontja tartósan megsérül, miközben a szlovák irányból érkező villamosenergia-import is leáll vagy érdemben csökken, Ukrajna egyszerre hálózati, ellátásbiztonsági és gazdasági sokkal nézhet szembe. Egy ilyen nagyfeszültségű csomópont kiesése nem csupán egy régiót érint: ezek a létesítmények biztosítják, hogy a nagy erőművi blokkok – köztük az atomerőművek – termelése eljusson a fogyasztókhoz, és hogy az importált áram zökkenőmentesen illeszkedjen a rendszerbe. 

A helyzetet súlyosbítja, hogy a rendszer az elmúlt évek támadásai miatt eleve szűk tartalékokkal működik. A termelőkapacitás jelentős része kiesett vagy sérült, így a téli csúcsidőszakban a kereslet és a rendelkezésre álló kapacitás közötti különbséget részben importtal és fogyasztáskorlátozással egyensúlyozzák ki. Ha az egyik fő importirány is kiesik, csökken a rendszerirányító mozgástere: 

Egy ilyen kettős sokk nemcsak a lakossági világítást érinti. Az áramkimaradások kihatnak a távfűtésre, a vízellátásra, a kórházak és más egészségügyi intézmények működésére, valamint az ipari termelésre is. A vállalatok termeléskieséssel, a háztartások pedig fűtési és ellátási bizonytalansággal szembesülhetnek. 

Összességében egy ilyen kombinált támadás és importkiesés nem pusztán energiahiányt jelentene, hanem a rendszer egyensúlyának megingását, amely gazdasági lassulást, társadalmi feszültséget és további politikai nyomást is eredményezhet Ukrajna számára a tél végén.

Nyitókép: Ozan KOSE / AFP