Lejárt az idő: mi várható az orosz–ukrán gáztranzitszerződés megszűnése után?
Az év végén az orosz–ukrán gáztranzitszerződés is lejár. Mihez kezdünk majd ukrán szállítás nélkül 2025-ben?
És ez nagy valószínűséggel minimum az év végéig így is marad.
Az Északi Áramlat felrobbanásának (erről bővebben itt olvashat) egyik következménye, hogy még nehezebb lesz Európa számára a tél, amelynek mentén a háború is az eszkaláció irányába halad.
Másik következmény is van azonban: a sokáig épített Északi Áramlat leállásával (amely idén már szinte biztos, hogy nem fog üzemelni) ugyanis
Erre a Forbes hívta fel a figyelmet.
Ha számba vesszük az Európába irányuló orosz vezetékeket, kiderül:
noha utóbbi igazából a háború kitörése miatt meg sem nyílt (a két vezeték kapacitása összesen több mint 100 milliárd köbméter évente).
Közben a Jamal-Európa (33 milliárd köbméteres kapacitással) a tavaszi lengyel-orosz elszámolási vita miatt áll, s hasonló a helyzet a klasszikus szovjet gázvezetékekkel, mint a Szojuz vagy a Testvériség, amin a Gazprom és a Naftohaz hasonló vitái miatt nem áramlik a gáz.
A Török Áramlat pedig a maga 31 milliárd köbméterével szállít már csak Oroszország felől: érdekesség, hogy az Szerbián keresztül Magyarországon át lép be az EU-ba, így kap hazánk egyedüliként orosz gázt továbbra is a tagállamok közül.
Nyitókép: MTI/EPA/Kerim Okten