Felzárkózás

2022. szeptember 26. 19:59

Bogár László
Magyar Hírlap
Birodalomváltás zajlik, és egyszerre kellene négy birodalommal jó kapcsolatokat fenntartanunk úgy, hogy ettől inkább gyarapodjunk.

„Tény, hogy a globális tőkestruktúrák egésze egyre kevésbé mutat hajlandóságot az ilyen egyezségekre, mert maga az egész rendszer legbelső logikája azt diktálja, hogy az erőforrásáramlás mindig a lokalitások felől a globalitás felé mutasson. Az elmúlt fél évszázad során szinte csak Ázsiában voltak igazán sikeres példák erre. És még ott is lehetnek hosszabb távon jelentkező negatív hatások, amelyek főként a népesedési lejtőben mutatkoznak meg drámai erővel.

A rendszerváltás rendszere harminchárom éves, annyi, mint a Kádár-rendszer volt, és ez kikerülhetetlenné teszi a számvetést, vajon az új rendszer mennyiben volt sikeresebb az előzőnél a magyar társadalom anyagi, fizikai (népesség, egészség), lelki, erkölcsi, szellemi felzárkózásában. A mérleg ellentmondásos, mert van, amiben jobban teljesít, de van, amiben rosszabbul (például éppen a népesedésben), és összességében most sem sikerült szintet lépni, az európai mezőnyben lényegében ugyanott vagyunk, a világ egészében pedig jelentősen romlott is a relatív helyzetünk.

A mostani fizetésimérleg-romlás pedig arra figyelmeztet, hogy a globális sebezhetőségünk most is magas, minden globális sokk komoly bajba sodorhat minket. Az elitek elemi konszenzusa helyett narratívák globális és lokális háborújának korát éljük, és ez a »fogság« még tovább rontja a sikeres felzárkózás esélyeit. Birodalomváltás zajlik, és egyszerre kellene négy birodalommal jó kapcsolatokat fenntartanunk úgy, hogy ettől inkább gyarapodjunk.

A német, orosz, amerikai, kínai birodalom jelentős befolyást gyakorol ránk, és nyugodt, békés, kiszámítható, kölcsönösen előnyös egyezségre volna szükségünk mind a négy birodalommal, ami ma és a közeli jövőben lényegében kizártnak látszik. Most mégis valahogy erre kell kísérletet tennünk, ahogy lehet.”

Nyitókép: Képernyőfotó

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kérdés jogos, de megválaszolható. Ők a négy felsorolt birodalomból az első háromnak a hátterében vannak.

Amióta a KGB-be belelépett.
Valamikor 1986-ban a a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, Gorbacsov elvtárs interjút adott egy francia újságírónak.
(A televíziós felvételt Ausztráliában a saját szememmel láttam, angol nyelvű fordítás feliratával. SBS, 1986. október 5, Vox Populi)
Az újságíró a szovjet állami antiszemitizmusról kérdezte a kommunista vezetőt.
Antiszemitizmus? – kérdezett vissza Gorbacsov – Idefigyeljen: miközben a lakosság 0.69%-át alkotják a zsidók, az állami- és pártnomenklatura 10-20%-át foglalják el. Akkor milyen antiszemitizmus ez?

(Eddig a történet, amelyből két tanulság vonható le:
Az egyik az, hogy a számok azt mutatják, hogy a zsidókban 25-szörösen nagyobb volt a hajlandóság arra, hogy a kommunizmus vezető államában, a “gonosz birodalmában” nomenklatura helyeket foglaljanak el, mint a lakosság többi részében.
A másik pedig az, hogy a számok, a “nyilvántartás” készenléte fontos, egyfelől a vádak kivédése szempontjából, másfelől az igazság ismerete okáért.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés