Jöhet-e a nagy ukrán ellentámadás?

2022. augusztus 18. 12:01
Újabb meglepetésszerű rakétatámadás ért egy újabb orosz légibázist a Krímben. Egy hete ugyanez történt – lehet, hogy az ukránok által beígért ellentámadás lényege ez lesz: pontos és nagy pusztítást végző találatokkal fárasztani az ellenfelet, mélyen a frontvonalak mögött.

Szeptemberre visszafoglalják Herszon régiót – ezt a nagyívű tervet körvonalazta a terület volt ukrán közigazgatási vezetője, és maga az ukrán elnök is megerősítette ezt, hozzátéve: a stratégia az, hogy településről településre veszik vissza a területet.

Volodimir Zelenszkij tanácsadója, Olekszij Aresztovics július 27-ét nevezte meg az ukrán ellentámadás kezdődátumának, az ukrán kommunikáció azonban később az augusztus 9-i novofedorivkai légitámadást jelölte meg annak.

A krími orosz légibázist ért múlt heti támadás valóban meglepetésszerű volt,

a 200 kilométerrel a frontvonal mögött fekvő orosz katonai bázis alkalmazottai biztonságban érezhették magukat. Mégis elérték őket az ukránok, amelyet fegyverzetszakértők azzal magyaráznak, hogy vélhetően nagy hatótávolságú amerikai rakétákat használtak – az akcióban tíz orosz vadászgép semmisült vagy rongálódott meg.

Most kedden ismét pontos ukrán rakétatámadás történt, szintén egy krími orosz katonai bázis, Gvardejszkoje ellen: a lőszer- és fegyverzetraktárakat ért találatok hatalmas detonációt okoztak, a pusztítás mértéke olyan nagy lett, hogy a helyi orosz hatóságok a szomszédos két település mintegy háromezer lakosát elkezdték kitelepíteni.

A találatok súlyát növeli, hogy túl a károkon

ez volt az első, illetve a második ukrán katonai támadás az oroszok állásai ellen az általuk 2014-ben annektált területen.

Ez pedig azt jelenti, hogy a háború új fejezete kezdődött el: az ukrán hadsereg a nyugati modern fegyverzettel képes mélyen az orosz vonalak mögött célzott támadásokat végrehajtani katonai célpontok ellen.

Gabonatároló ég július 22-én Mikolajivban, miután orosz találatok érték a környéket  

 

A háború irányai délen dőlhetnek el

Nagy offenzívára az ukrán hadseregnek nincs kapacitása, de arra lehet, hogy az ukrán helyi lakosság és a frontvonalak mögött tevékenykedő ukrán különleges alakulatok és gerillacsapatok támogatásával

településről településre foglaljon vissza nagyobb területeket.

Ha embererőben és tüzérségi kapacitásban jóval alatta is maradnak az orosz hadsereg képességeinek, pontos, nagy erejű és szisztematikus rakétatámadásokkal fájdalmas veszteségeket tudnak okozni az orosz logisztikának, állandó életveszélyben tudják tartani az orosz erőket, és ezzel hosszútávon kifáraszthatják az ellenfelet.

Ugyanakkor nyár elején még csak hét orosz zászlóalj harcolt itt, ma már a kétszerese – az orosz túlerő ellentmondani látszik az ellentámadás logikus időzítésének.

Herszon határa közelében az orosz utánpótlás számára stratégiailag meghatározó három hidat az ukrán hadsereg néhány hete HIMARS rakétavetőkkel használhatatlanná tette a Dnyeper folyón – a hidak felrobbantásától eddig mindkét hadviselő fél tartózkodott, a háború utáni időszakra is gondolva: nem akarták lerombolni a mindennapi élethez szükséges infrastruktúrákat.

A háborús logika azonban ezt a szempontot is felülírta,

a terület végső birtoklásáért élet-halál harc dúl, és ebben nincsenek hosszútávú megfontolások.

Az orosz nehézfegyverzet utánpótlását a hidak megrongálásával tehát az ukránok ellehetetlenítették, de ha a Dnyeper folyó keleti partjára akarnak majd átkelni, hogy a Krím felé támadásba lendüljenek, ugyanúgy logisztikai nehézségbe ütköznek majd a folyóátkelők hiánya miatt. Ráadásul az eddigi ukrán tüzérségi támadásokat nem követte a szárazföldi alakulatok rohama, ennek magyarázata a helyszínen tartózkodó információforrások szerint az, hogy ezen a harctéren is megmerevedett a frontvonal: se az oroszok, se az ukránok nem tudják hatékonyan elhagyni a sáncaikat az ellenfél intenzív rakétatámadásai miatt.

Az ukrán védelmi minisztérium közleményei szerint a Herszoni régió északi részén az ukrán alakulatok több települést „felszabadítottak az orosz megszállás alól”, ugyanakkor ezek a falvak a Dnyeper nyugati oldalán fekszenek, a fő orosz hadtestek pedig a keleti parton.

Így az eddigi ukrán manőver nem jelent áttörést,

annak igazi erejét az mutatná, ha a folyótól keletre-délre eső területeken is hatékony ellentámadás bontakozna ki – erre utaló jelek azonban egyelőre nem láthatóak.

Ukrán lakosok orosz állampolgárságért állnak sorban Herszonban július 21-én

 

A Herszoni terület jelentősége

Az ellentámadásnak két fontos funkciója van: az ukránoknak eredményeket kell felmutatniuk; a nyugati, elsősorban amerikai háborús finanszírozás akkor biztosított számukra, ha a szövetségesek azt látják, hogy a küzdelem nem reménytelen, van értelme óriási összegekkel és hadifelszereléssel támogatni az ukrán ügyet.

Másrészt az idő az oroszoknak dolgozik; a megszállt ukrán településeken az orosz adminisztráció diktálja az életfeltételeket,

aki előnyöket akar élvezni, annak ajánlják, hogy vegye fel az orosz állampolgárságot.

Az ukrán katonai akciónak nagy lökést adott a hír, miszerint Moszkva Dél-Ukrajnában is a krímihez hasonló népszavazásokat akar rendezni szeptember közepén, hogy a népakaratra hivatkozva ezen régiókat is Oroszországhoz csatolja. A terepen tehát az ukrán erőknek olyan helyzetet kell előidézniük, hogy ez ne valósulhasson meg.

A herszoni ellentámadás elsősorban a Krímet fenyegeti, ugyanis az ukránok 2014 után éppen a területen áthaladó Észak-Krími csatorna elzárásával tudtak súlyos kellemetlenséget okozni az oroszoknak: a félsziget ivó- és öntözővíz-ellátását ez a csatorna biztosítja a Dnyeper folyóból, a vízhiány miatt komoly ivóvízhiány és rettentő gyenge termésátlagok jelentkeztek éveken keresztül az oroszok ellenőrizte Krímben. 2022 kora tavaszán a háromirányú orosz invázió déli csapásának fő célja nem véletlenül ez a terület volt,

konkrétan a víztározó és a csatorna elfoglalása, hogy a Krím vízellátása újra biztosítva legyen.

Nem véletlen tehát most sem, hogy az ukrán ellentámadás fő vonala éppen a Dnyeper folyó és a Krím bejárata közötti terület, Herszon régió települései.

Herszon földrajzi jelentősége az oroszok számára azonban nemcsak a krími vízellátás, hanem a nyugati irányba történő esetleges további előrenyomulás miatt is kiemelt. A vélelmezett nagy orosz cél Odessza és vele a teljes ukrán fekete-tengeri partvidék elfoglalása lehet, Herszon mint a nyugati expanzió ugródeszkája nélkül azonban erre nem sok esélyük lehet az oroszoknak.

Mind az oroszok, mind az ukránok pontosan tudják:

a fekete-tengeri partvidék elvesztése tragikus következményekkel járna Ukrajna számára,

elszakadna fő kereskedelmi köldökzsinórja a világgal, a tengeri kereskedelem, és ezzel elvesztené fő bevételi forrását, a gabonaexportot. A tengeri kijárattól megfosztott ország gazdasága összeomlana, ezért a tengeri kijáratokat védő herszoni hídfőállás megtartása jelenleg fontosabb stratégiai cél Ukrajna számára, mint akár a Donbasz vagy a Krím visszaszerzése.

 

Nyitókép:  Ukrán katona egy lövészárokban a donyecki frontvonalon augusztus 15-én  – Anatolii Stepanov / AFP

fotó: AFP

Összesen 201 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Oké, de... UGYEBÁR az oroszok is tudnak ilyet. Sőt, pláne ŐK TUDNAK ilyet. Tehát ha válaszul ugyancsak "mélyen a frontvonalak mögött" robnan egy-egy atombomba Lembergben és/vagy Kijevben, akkor mi van? Illetve hogyan gondolja ezt elkerülni Zele... akarom mondani Washington, HA tébyleg sikeres lenne ez a hatalmas ukrán ellentámadás?

Hm?

(De még ha az atomtól eltekintek... RENGETEG még a skálázási fok felfelé... elképesztő mértékig lehet ezt még tovább eszkalálni, miért is jó ez? Mármint az USA-n kívül bárkinek?)

És ha Lemberg lesz csicskítva egy atombombával?

Csak kérdezem.

Pontosan.
De ugye ez axuóma, amivel nyulván tisztában vannak Washingtonban. Tehát pont ezt (az ESZKALÁCIÓT) akarják.

Miért? Nincs ilyen jellegű szerződése Ukrajnának senkivel.

Az még az utolsó pont, ahol meg lehet állni. Nem kéne odáig eljutni, baromira nem.

Tehát a NATO de facto hadat üzent Oroszországnak. Annak legközvetlenebb határainál inditva támadást ellene?

Es ennek hogyan lesz jó vége?

Hm?

Az ugye megvan, hogy ilyen még nem volt a világtörténelemben? Nem véeltlenúl nem szoktak nukleáris hatalmakat létérdekükben fenyegetve megtámadni...

Mondjuk a szűken vett Washington-London-Varsó tengelyen és annak globalista cselédmédiáján kívül a világ többi részén (uszkve 85%-án) baromira nem ez a dolog olvasata...

Amúgy milyen 36 millióról vartyogsz?
10 millió ember MÁR LELÉPETT! Napi (!) TÖBB TÍZEZER ember lep le ma is NAP MINT NAP.

"Mr. Zelensky has said..."

Akinél ennél a verbális fordulatnál nem gyullad ki a piroslámpa, az most jött a 6:20-as
személlyel Grönlandról.

Hol látsz te itt szurkolást, agyhalott?

De akkor kérlek, vezesd le: ha az USA tényleg lenyomná Oroszországot, és pl. a Krím stb. elfoglalásával fenyegetnének - hogyan NEM lenne abból nukleáris eszkaláció? Mégis mi a forgatókönyv?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés