Az ellenzék egykor legendás kapitánya, Márki-Zay Péter búslakodott egyet a napokban. A pártvezér végigtekintett az összefogásflotta füstölgő hajóroncsain, és kesernyésen kikövetkeztette, hogy #gyurcsányahibás. Sőt, azt is megállapította, hogy a DK nem átallott jelölteket ráindítani a kormányváltó szövetségre; hovatovább Gyurcsány nem is akarja leváltani Orbánt.
A reveláció erejű megvilágosodás azonban kissé későn érkezett, ez a hajó már elúszott.
Az ellenzéki tájkép csata után siralmas állapotokról tanúskodik.
A vezérváltott Momentum elszürkült, az MSZP csak Ujhelyi kolosszális ötletei révén mutat kósza életjeleket, a Jobbik pedig önfelszalámizta magát. Egyedül MZP mozgalma változatlan, igaz, eme állandóság a kimutathatatlan támogatottságban jelentkezik. A szétesettség pedig a helyi politikáig lekígyózik, a fővárosi kerületekben a szocialisták, DK-sok és a Momentum változatos kombinációkban feszül egymásnak. Az egykori összekapaszkodásnak jelenleg nyoma sincs, a hatalmi harcok uralják a mindennapokat.
A kapitány pedig búsong, és DK-s kollégáját vádolja, ahogy fogalmaz: „Gyurcsány Ferenc nagyon sok kárt okozott a választási kampányban az ellenzéki összefogásnak.” Tényleg minden malícia nélkül, ugyanakkor ahogy e hasábokon is többször megírtuk, már tavaly ősszel felsejlett két pofonegyszerű politikai igazság. Az egyik, hogy
amíg nincs kilépés Gyurcsány árnyékából, addig nincs ellenzéki megtisztulás.
A másik, hogy egy pártszervezet és nagypolitikai rutin nélküli vezető sosem fogja tudni koordinálni az ezernyi érdektől átszőtt baloldali tömböt. Akkor még nem láttuk, legfeljebb sejtettük, hogy a bukás e tényezői mellé felsorakozik még MZP személyi alkalmatlansága, zabolázhatatlan messiástudata is.
E jóslatok valóra is váltak, az eddig legerősebb fideszes kétharmad padlóra küldte az ellenzéket. Később, a baráti tisztítótűz és nyilvános önmarcangolás világossá tette, hogy Gyurcsány bábmesterként valóban irányította a háttérből az összefogást, és a DK-s pártérdekeket rendre felülemelte az összefogás kollektív érdekein.
Márki-Zay megkésett morális elhatárolódása ekképp hiteltelen, hiszen több mint egy éven keresztül küzdött a gyurcsányi szélárnyékban, és közben egyszer sem merültek fel tettekké váltott erkölcsi aggályok a volt kormányfővel szemben. Most azonban igen: a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem támogatja a DK-s jelölteket az időközieken. A döntés politikai súlyától (vagyis súlytalanságától) eltekintve ez kevéssé hiteles lépés, de fogadjuk el, MZP megvilágosodott. Ha így is van,
az általa felépíteni kívánt „hiteles alternatíva” komoly bizalmi deficittel indul,
hiszen eddig csak érdekalapú működést láttunk a kapitánytól, értékalapút nem nagyon. A választási kampány, ahogy az szép lassan kiderült, hatalomtechnikai koalícióról szólt, nem az ország jövőjéért elkötelezett szövetségről.
Egy újabb, bukásra ítélt kísérlet még szárba szökhet persze, ám ez, ahogy a Nép Pártján sem kecsegtet túl sok győzelmi eséllyel. A kudarc kódolt ugyanis, amíg az ellenzékváltás nagy műve be nem teljesedik. Amíg Gyurcsány a pályán lehet, addig minden efféle ellenzéki projekt hamvába holt ötlet, és csak újabb kétharmadot szül.
Nyitókép: Földházi Árpád