Több mint egy évtizednyi aktatologatás és előkészület után végre tényleg felújítják Krasznahorka büszke várát. Nem is akárhogyan: a történelmi hitelesség megőrzése, sőt visszaállítása mellett 21. századi múzeumként funkcionál majd az ősi erősség.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban
Szép hegyecske – ezt jelenti szláv nyelven a Krasznahorka név. A középkori eredetű vár ősi magyar nemesi famíliák, husziták, Habsburg királyok s az Andrássy család kezén fordult meg, mígnem 1920 megpecsételte a sorsát. Vagyis nem egészen: vármúzeumként működhetett még a kommunista időkben is, és – bár ez idő tájt számos olyan munkálatot elvégeztek rajta, amitől sírva fakadna egy egyszeri építészettörténész – az együttes nagyobbik része régi pompájának visszfényével ragyoghatott egészen 2012. március 10-éig.
majd onnan átterjedt a tűz a tetőszerkezetre is, amely leégett.
Évtizednél is hosszabb ideig tartó huzavona és tárcaközi mizériák után aztán július végén sikerült végre aláírni a szerződést a kivitelezővel, így hosszú évek csúfoskodása után főnixként támadhat fel az ősi vár.
A kiállítást a vármúzeum volt igazgatója, Bárczi Gyula irányítja. Orosz Örs, a Szövetség párt megyei képviselője és értékmentő aktivista méltatta mind a múzeumot, mind a várfelújítási projektet.
„Engem csak az a több mint tíz év zavar,
amennyit csúszik a vár átadása a nagyközönségnek. Erről természetesen nem a múzeum munkatárai, hanem a politikai döntéshozók tehetnek” – jelenti ki Orosz, összehasonlításképpen felemlegetve a bajmóci várat, amely az ötvenes években égett le, és szűk fél év alatt sikerült helyrehozni.
Pedig a helyiek és a civilek mindent megpróbáltak. Közgyűjtésből Orosz Örsék mellett a Gömöri Kézművesek Társulása és maga a falu gyűjtötte össze a pénzt egy-egy harangra, amelyeket aztán méltóképpen el is helyeztek a várban. Évekkel később élőláncot szerveztek: a négyszáz ember helyett, amely körbeérte volna a várat, ezerötszázan jelentek meg.
„Többségében, de nem kizárólag magyarok, váraljai romák és szlovákok is, fantasztikus érzés volt.”
Az ötödik évfordulóra félpályás útlezárással készültek, olyan is volt, hogy százhúsz reflektorral kivilágították a csúfosan meredező romokat, a tizedik évfordulón pedig a helyiek szomorú emodzsit vetítettek a falra.
A döntéshozókat mindez nem hatotta meg, ugyanis egyszerűen nem volt gazdája a felújítási projektnek. Orosz dicséri a magyarországi gyakorlatot, ahol minden hasonló feladatra azonnal dedikálnak egy embert vagy csoportot – operatív törzset, kormánybiztost, miniszteri biztost vagy tárcaközi bizottságot –, amely létrehoz egy szakmai csapatot műemlékvédelmi szakemberrel, kutatóval, építészmérnökkel, és egy kézben futnak össze a szálak.
Ezzel szemben a szlovákiai gyakorlat az, hogy hosszasan vándorol körbe egy ilyen feladat,
közben összevesznek a pénzen, egyik a másikat akadályozza. Mint Orosz Örs ismerteti, Krasznahorka különösen nehéz helyzetben volt ilyen szempontból, hiszen azon a napon parlamenti választást tartottak, a biztosítási pénz kifizetése még az egyik, a feladat már a másik adminisztráció hivatali idejére esett, „egyszóval teljes volt a káosz”.
A mostani helyzet lehetőség is: az építészettörténeti feltárást szaktekintélyek – Michal Šimkovic és Luboš
Kürthy – végezték, és végre helyre lehet hozni a szocialista betonmánia által okozott károkat. Van is erre akarat, a múzeum is professzionális módon közelít a kérdéshez – összegzi Orosz Örs.
A múzeum vezetése részéről Máté Tímea igazgató mesél lapunknak a tervekről. Mint mondja, ez most a legfontosabb szakasz, hiszen feltárások és előkészületi munkák már zajlottak a felújítás kapcsán. A katasztrófa jubileumán egy nemzetközi konferencián megosztották a terveket a nyilvánossággal. A Szlovák Nemzeti Múzeum – ide tartozik a krasznahorkai vár ügyében illetékes Betléri Kastélymúzeum is – 2017-ben felbontotta a projekttel kapcsolatos szerződést a külső építészekkel, és saját munkatársai kezébe adta a gyeplőt.
Az igazgató külön büszke arra, hogy kollégái munkáját az igen szigorú szlovák műemlékvédelmi hatóságok is kiválónak értékelték.
Andrássy Dénes gróf 1903-1904 körüli felújításának eredményeit. Nagy szerencse, hogy a grófi család annak idején az utolsó piculáig összeírta a vár berendezését, fényképek is készültek, így valóban az akkori állapotot fogja tükrözni a felújított épületegyüttes. A mintegy húszmillió eurós szerződés az alsó és a középső vár, valamint a környék felújítását tartalmazza, a felső – legrégebbi, még gótikus – rész később kerülhet majd sorra.
Máté Tímea többször hangsúlyozza: a történelmi hitelesség az első. Megszüntetik például azt az ágyúbástyát, amelyet az Andrássyk idején sem használt reneszánsz palota helyére húztak fel a szocializmus idején, s évtizedekig eredetiként mutogattak a látogatóknak. A sosemvolt kínzókamra turistaborzoló „tárlata” sem maradhat. Szerencsére a szocialista történelemszemlélet már a múlté, így a krasznahorkai várban is lehetőség van méltó módon bemutatni az Andrássykat.
a várudvarok ingyen látogathatók lesznek.
Mindemellett a 21. század elvárásainak megfelelően alakítják ki a felújított teret. Noha a műemlékvédelmi szabályok miatt nem lehet például liftet beépíteni, azaz akadálymentesíteni, az információs központban gondolnak a fogyatékkal élőkre. Az elektromos autótöltőktől kezdve a multimédás bemutatókig minden korszerű lesz, kedvcsinálónak pedig kávézót is üzemeltetnek majd.
A kiállítás és a tárlatvezetés egyébként többnyelvű, s az is marad, hiszen a külföldi látogatók zöme magyar – mondja az igazgató. Hozzáteszi, hogy a többnyelvűségnek egyébként is erős hagyománya van helyben: Betlér mindig szlovák többségű volt, s az idevalósi Andrássyk maguk is beszéltek szlovákul.
Nyitókép: Orosz Örs
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
Veczán Zoltánt, a Mandiner rovatvezetőjét kérdezték.
A Ferenciek terénél akkora dugót okozott néhány száz tüntető, hogy az Erzsébet hídon végig álltak az autók.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
A nemzeti ünnepen ismét megszervezik a békemenetet, de Magyar Péter és a Tisza Párt is nagyrendezvényre készül.
Az amerikai palagázból előállított LNG karbonlábnyoma harmadával magasabb, mint a széné. Toldi Ottó írása.
