A cigányzenén keresztül büszkén képviseljük a magyarságunkat

A cigány kultúra legékesebb és a nem cigány származású emberek közt is legismertebb, leginkább kedvelt része a zene, amely évszázadok óta virágozva olyan gyümölcsöket fogant, mint az éttermi cigányzene, az oláhcigány muzsika és tánc, sőt, a vonós magyar népzene.

Az Európai Unió minden tagállamában jelen lévő cigányság a muzsikájában egyszerre őrzi a saját hagyományait,

legyen szó a magyar népdalokról, a spanyol flamencóról vagy a balkáni ritmusokról, életérzésről. 

„Ezt a sokszínűséget szeretnénk megmutatni az augusztus 8-án, hagyományteremtő szándékkal megrendezett első cigány dal napján. A cél, hogy a következő években minél több magyar és európai város csatlakozzon a kezdeményezésünkhöz; az októberi lisszaboni Womexen – Worldwide Music Expo – igyekszem majd minél több ország képviselőit meggyőzni erről” – mondja lapunknak Rostás Mihály „Mazsi” ötletgazda, a magyarországi oláhcigány zenét játszó Romengo együttes alapítója, a Kossuth-díjas és Womex-életműdíjas énekesnő, Lakatos Mónika férje. 

Rostás Mihály „Mazsi” (fotó: Kleb Attila)

Az augusztus 8-i dátum persze nem véletlen. 1943-ban Szkopjében ezen a napon született Esma Redžepova, a „cigányzene királynője”. A 2016-ban elhunyt énekesnő nemcsak a macedón zenei kultúra világszerte ismert jelképe, személye a cigány muzsika számára épp oly meghatározó, mint Maria Callas az operának vagy Ella Fitzgerald a jazznek. Humanitárius tevékenysége is példamutató volt: mivel saját gyermekük nem lehetett, férjével, a zenekarvezető Stevo Teodosievskivel

és saját zeneiskolát is alapítottak.

„Ha hozzájuk nem is érhetünk fel, a nemrég bejegyzett egyesületünkkel mi is elég nagy fába vágtuk a fejszénket. Egy olyan cigányzenei hálózat létrehozásán dolgozunk, amelynek részei a tematikus fesztiválok, valamint cigányzenészek és -zenekarok menedzselése, számukra minél több fellépési lehetőség biztosítása határokon innen és túl” – vázolja a jövő útjait Rostás Mazsi.

A cél ez esetben is ugyanaz: világszerte még nagyobb hangsúllyal megmutatni a magyar cigányzenei sokszínűséget

Utóbbiak bár egyre kevesebben vannak, mégis meghatározói a  cigány zenei-kulturális életnek, olyan képviselőkkel, mint például a cigány dal napján a Kobuci Kertben látható Kanizsa Csillagai együttes, amelynek tagjai még énekelnek beás nyelven. 

„Mi az alapvetően tradicionális oláhcigány zenét játszó, ám azt időnként flamencóval, jazzel vagy klasszikus zenével megfűszerező Romengóval vagy az egyéb formációinkkal (Cigány Hangok, Lakatos Mónika FolkTrió, Romanimo duó) szintén évtizedek óta azon vagyunk, hogy méltó képviselői legyünk a műfajnak, és a lehető legigényesebben és -összetettebben mutassuk be a a kultúránknak ezt a részét. Miközben a cigányzenén keresztül természetesen büszkén képviseljük a világban a magyarságunkat is” – mondja még Rostás Mazsi. 

És szerencsére utánpótlásból sincs hiány, a zenekartagok gyermekei közül többen már olyan ügyesen énekelnek, zenélnek, hogy szívesen megmutatkoznak a színpadon, így például a Cigány Hangokból Lakatos Róbert fia, Dominik, a Romengóból Balogh Tibor fia, Brian. Ők természetesen nőnek bele ebbe a közegbe, annál is inkább, mert ahogy Rostás Mazsi megjegyzi,

„Otthon is folyton muzsikálunk. Egyszerűen, mert a zene, az ének örömmel tölt el minket. És ezt az örömöt szeretnénk minden koncertünkön – és a többi zenésztársunkkal együtt most augusztus 8-án is – átadni a nagyközönségnek.”

                                                                                               ***

A cigány dal napja részletes programja:

Budapest – Kobuci Kert, 19.00
Bangó Margit
Kanizsa Csillagai
Romengo Lakatos Mónikával és vendégeivel: Fekete Bori, Szinetár Dóra, Roby Lakatos

Nagyecsed – II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár, 20.00
Amaro Trajo & Nagyecsedi Gyöngyszemek
Karaván Família

Vaja – Vajai Művelődési Ház és Könyvtár, 19. 00 
Harmónia Folk Band
Ham Ko Ham

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg, fővédnöke Bús Balázs.

Nyitókép: Romengo zenekar (fotó: Romengo)