Nógrádi felelevenítette, amikor elkezdődött ez év januárjában a kazah belpolitikai válság, Washington arra kérte Nur-Szultánt, válasszon. Egy: Oroszország és Kína, vagy az Egyesült Államok szövetségese kíván lenni? „Bocsi, én így néztem: Kazahsztán nem lesz Kazahsztán szövetségese?” – jegyezte meg. Kettő: az amerikai közölték, 37 milliárd dollárnyi amerikai befektetés van Kazahsztánban, mire a kazah kabinet jelezte: nem kívánnak ezekhez hozzányúlni. „Innentől kezdve az USA visszalépett” – fogalmazott a szakértő.
Nógrádi hangsúlyozta, Kazahsztán lakosságának negyven százaléka orosz származású, a januári események alatt pedig csak azokon a területeken nem történt mozgolódás, ahol az oroszok voltak többségben. Moszkva azért állt a kazah ügy mellé – aki egyébként orosz békefenntartó egységeket kért a helyzet rendezése érdekében –, mert számukra a tatár, török ország stratégiai- és piackérdés. Kassim-Zsomart Tokajev kazah elnök kijelentései, hogy nem ismerik el a szakadár, Moszkva által annektált területeket, viszont komoly ellentétet szült a két ország között.
Egy másik kérdésre, miszerint meddig mehet el Moszkva az ukrajnai konfliktusban, a biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott: „Ugyan Vlagyimir Putyin orosz elnök nem konzultált velem, de az én józan eszem azt mondatja velem, hogyha a Fekete-tenger teljes partszakaszát elfoglalják Ukrajnától, nincs értelme tovább menni,