Kazah-orosz konfliktus, Vlagyimir Putyin lehetséges céljai – többek között erről is beszélt Zalaegerszegen Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő ezúttal Zalaegerszegen válaszolt a hallgatók kérdésére. Mások mellett szóba került Oroszország és Kazahsztán konfliktusa.
Mint ismert, június 19-én Moszkva arról tájékoztatta Nur-Szultánt, leállítják a Kazahsztánból érkező olaj tengeri, az Európai Unióba (EU) irányuló szállítását. Azóta a kazahok egy hasonló lépéssel reagáltak. De a háború kirobbanását követően is ellentét támadt Moszkva és Kazahsztán között, miután utóbbi közölte, hogy nem küld katonákat Ukrajnába, továbbá nem ismeri el
Nógrádi felelevenítette, amikor elkezdődött ez év januárjában a kazah belpolitikai válság, Washington arra kérte Nur-Szultánt, válasszon. Egy: Oroszország és Kína, vagy az Egyesült Államok szövetségese kíván lenni? „Bocsi, én így néztem: Kazahsztán nem lesz Kazahsztán szövetségese?” – jegyezte meg. Kettő: az amerikai közölték, 37 milliárd dollárnyi amerikai befektetés van Kazahsztánban, mire a kazah kabinet jelezte: nem kívánnak ezekhez hozzányúlni. „Innentől kezdve az USA visszalépett” – fogalmazott a szakértő.
Nógrádi hangsúlyozta, Kazahsztán lakosságának negyven százaléka orosz származású, a januári események alatt pedig csak azokon a területeken nem történt mozgolódás, ahol az oroszok voltak többségben. Moszkva azért állt a kazah ügy mellé – aki egyébként orosz békefenntartó egységeket kért a helyzet rendezése érdekében –, mert számukra a tatár, török ország stratégiai- és piackérdés. Kassim-Zsomart Tokajev kazah elnök kijelentései, hogy nem ismerik el a szakadár, Moszkva által annektált területeket, viszont komoly ellentétet szült a két ország között.
Egy másik kérdésre, miszerint meddig mehet el Moszkva az ukrajnai konfliktusban, a biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott: „Ugyan Vlagyimir Putyin orosz elnök nem konzultált velem, de az én józan eszem azt mondatja velem, hogyha a Fekete-tenger teljes partszakaszát elfoglalják Ukrajnától, nincs értelme tovább menni,
mert ha bemennek Romániába, az harmadik világháborút jelent, és a franc akar oda bemenni.”
Nyitókép: Facebook
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Ezek volt a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
Igor Lukšić korábbi montenegrói miniszterelnök hosszú távon támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, de szerinte egyetlen ország sem előzheti meg gyorsított eljárással a Nyugat-Balkán több évtizede várakozó országait.
Ellátogattunk Ruszin-Szendi Romulusz püspökladányi lakossági fórumára. Riportunk.
Az, hogy minden rosszat csökkentünk, minden jót emelünk, és mindehhez egy fillér plusz adó beszedésére sincsen szükség, üzletemberhez méltatlan bohóckodás. Kohán Mátyás írása.
Az amerikai elnök az orosz-ukrán konfliktus kapcsán a drámai veszteségszámokat is megemlítette.
Háborúellenes Gyűlés Hatvanról. A Mandiner egész napos élő műsorban követi az eseményeket, a helyszínről és a stúdióból is.
Nem akárhonnan „reklámozták” a Mandiner műsorát.
Életünk egy darabját is magával vitte. Isten nyugosztalja Fenyő Miklóst! – írta a miniszterelnök a közösségi oldalán.
