Globális minimáladó

„Őrült beszéd, de van benne rendszer, mondja Shakespeare Hamlet szájába adva e szavakat. Újabb olyan »világtéma« provokál globális vitát, amellyel kapcsolatban Magyarország megint látványosan szembemegy a globális véleményhatalommal. A vita kimenetele most még megjósolhatatlan, ám ebben a kérdésben egy olyan komplex csapda rejlik számunkra és a világ számára is, amelyet érdemes  alaposabban szemügyre venni.

Talán onnan lehetne kezdeni a történetet, hogy a transznacionális tőke a hetvenes-nyolcvanas évek során olyan, addig ismeretlen technológiák birtokába került, amelyek lehetővé tették számára a szinte korlátlan globális terjeszkedést. A világtérben szabadon mozogva olyan lokalitásokat keresett célpontként, ahol minél kevesebb költséggel minél nagyobb hozamot lehet elérni.

Minél alacsonyabb legyen a bér, minél alacsonyabb az adó és minél alacsonyabb a szabályozási szint, vagyis minél kevesebb olyan, például környezetvédelmi vagy munkavédelmi előírás legyen, amely valamilyen értelemben szintén költség a tőke számára. Persze mindezt úgy, hogy közben azért jól képzett és fegyelmezett legyen a munkaerő, kiváló legyen minden infrastruktúra, és a közbiztonság, jogbiztonság normái is jól működjenek. Szóval, hogy minden kiváló, de egyben a lehető legolcsóbb legyen, ami a tőke logikája szempontjából teljesen érthető is, de mi a van a »másik oldallal«?”

Nyitókép: Képernyőfotó