Megállapodott az európai minimálbér-irányelvről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói delegációja – számolt be a Magyar Nemzet. A lap szerint az uniós szintű legkisebb keresetre vonatkozó minimumszabályokról szóló kötelező irányelv-tervezetet ugyanakkor még a tagállamoknak és az Európai Parlament képviselőinek is jóvá kell hagyniuk. Ezt követően legfeljebb két évük van a tagállamoknak az irányelv átültetésére, vagyis
leghamarabb 2024-re vagy 2025-re léphet életbe az uniós kötelezettség.
Jelenleg a részletszabályok még nem ismertek. A minimálbérről szóló uniós javaslat mindenekelőtt kimondja, a legkisebb keresetek és a bérek megállapítása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, nincs szó tehát közös minimálbér-összegről, és
az Európai Bizottság sem helyezheti nyomás alá a tagállamokat.
Az európai minimálbér tehát nem a tagországokra nézve kötelező összeget vagy egységes legkisebb bért jelenti. Mindössze olyan alapvető iránymutatásokat ír elő a minimálbér meghatározásához, amelyeket Magyarország már régóta alkalmaz.
Elő kell mozdítani a kollektív lefedettséget
A minimálbérirányelv-tervezet tehát megerősíti, hogy a bérek meghatározása a tagállami döntéshozatal feladata, elsősorban a szociális partnerek egyezsége alapján. Ez azt jelenti, hogy a minimumkereset meghatározásában a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek van kiemelt szerepük, vagyis a Magyarországon is működő országos érdekegyeztetés keretében kell konszenzusra jutni.
Az irányelv emellett kimondja, hogy elő kell mozdítani a kollektív lefedettséget. Ez azt jelenti, hogy a szervezett, munkavállalói érdekképviseleti jelenlét mellett lefolytatott helyi érdekegyeztetés szintjét nyolcvan százalékra kellene emelni, vagyis a foglalkoztatók nyolcvan százalékánál kellene jelen lennie valamilyen szakszervezetnek, amely a munkavállalók többségét képviseli. Ennek elérésére ugyanakkor
itthon nincs reális esély, mivel a munkavállalók kevésbé tartják szükségesnek a szakszervezeti tagságot.
Az irányelv várhatóan a minimálbér összegére mindössze olyan általános javaslatokat tesz, amelyeket a háromoldalú hazai bértárgyalásokon már most is figyelembe vesznek a szociális partnerek.
A bérek rendezése továbbra is elsősorban a kormányoktól függ
Összességében az európai minimálbér-javaslat nem tartalmaz olyan kötelező elemet, amely a magyar minimálbér összegét kötelezően emelné úgy, hogy közelebb kerüljön a luxemburgi minimálbér összegéhez, noha a magyar baloldal,
elsősorban a DK-s Dobrev Klára éveken keresztül ezzel hitegette a magyar választókat.