60 kérdés a 80 éves Schmitt Pálhoz

2022. május 13. 6:00

Írta: Sal Endre
Hat témakör, hatvan kérdés. A Mandiner vendége Schmitt Pál. Olimpiai bajnok vívó, neves sportdiplomata, volt köztársasági elnök. 56 éve házas és amit kevesen tudnak róla, 16 évesen a Tik-Tak presszóban zongorázott. És ma van a születésnapja.

GYERMEKKOR

Egyszer azt nyilatkozta, állandó verekedések és balhék résztvevőjeként nőtt fel gyerekként. Igaz?

Ne gondoljon semmi komolyra, ám tény, hamar megtanultam, hogy az ember ad és kap is. A Svábhegyen, a Németvölgyi úton voltam gyerek, s a környékbeli srácokkal, osztálytársakkal állandóan vetélkedtünk. Főleg sportban, de mellette rengeteget gombfociztunk is.  

Olvastam, hogy már kisgyerekként zongoraórákra járt. A szülei akarták?

A gyerekkorom nagy része szolgálattal telt. Francia különóra, hittanóra, németóra, zongoraóra. Különösen az édesapám volt az, aki elvárta, hogy az iskolában is jó tanuló legyek és, hogy tanuljak nyelveket is. Kevesen tudják,

édesapám még a húszas években, a némafilmes mozikban zongorázott,

otthon is volt zongora, így nem volt kérdés, hogy kipróbálom. Sőt, 16 évesen a Böszörményi úti Tik-Tak presszóban én is zongoráztam esténként. Beugró voltam, ugyanis Anci néni keze eltörött, s szólt, úgyis apám révén ismerek minden jó slágert, ugorjak be helyette.

Egyedüli gyerek volt?

Hárman voltunk testvérek. Az öcsém sajnos már nincs közöttünk, a nővérem szerencsére igen, ő 82 esztendős.

1945-ben, a II. világháború végén hároméves volt. Mit értett az egészből?

Semmit. De azt érzékeltem, hogy minden olyan szürke és nincs pénzünk. Apuka orvos volt, reumatológus, nem keresett jól, szolid módon éltünk. Az unokáim nem tudják hová tenni, amikor azt mondom, hogy 17 éves koromban láttam először televíziót. Persze jobb volt így.  Több idő jutott a könyvekre, a sportra, a családi beszélgetésekre.

A Petőfi gimnáziumba járt Budán. Milyen emlékei vannak az iskoláról?

1956-ban kezdtem a gimnáziumot. Aztán egy hónap múlva, október 23-án kitört a forradalom. Képzelheti.

Harckocsi a Petőfi gimnázium előtt 1956-ban, a forradalom idején. Fotó: Fortepan/Tóth György

Veszélybe került az élete a szabadságharc alatt?

Mivel csupán 14 éves voltam, a szüleim nem engedtek be minket a városba, azért belógtunk a Móricz Zsigmond körtérre, vagy az akkori Moszkva térre. A magunk módján, mi, gimnazisták is hozzá tettük a forradalomhoz. A suliban úgy döntöttünk, hogy eltöröljük az orosz nyelvoktatást. Aztán tényleg nem volt fél évig, de aztán visszahozták. A gimnáziumi évek azért is erősen élnek bennem, mert akkor vesztettem el az édesapámat.

Hány éves volt, mikor az édesapja elhunyt?

Tizenhét. Nagy törés volt, de tudom, hogy édesapámnak köszönhetem azt, hogy az életben adódó feladatokat viszonylag jól oldottam meg később.  

Miatta jelentkezett később az orvosi egyetemre, ahová végül nem vették fel?

Nagy tekintélyű, elismert orvos volt, meghatározta a gyerekkoromat. Igen, az ő hatására jelentkeztem, de végül a közgazdaság-tudományi egyetemet végeztem el belkereskedelmi szakon.

Az ötvenes években volt gyerek, de az Aranycsapat még nem került szóba. Járt ki a meccsekre?

Ma is jó érzéssel tölt el, hogy édesapámmal ott voltunk 1954 tavaszán a Népstadionban a magyar-angol 7:1-es mérkőzésen, amely úgymond az Évszázad mérkőzésének a visszavágója volt.   

SPORT

Mondok egy nevet: Paulinyi Jenő. Mi jut róla eszébe?

Schmitt Pál fiatal vívóként és a remek pedagógus, Paulinyi Jenő. Fotók: Arcanum/Képes Sport

Szeretet, tisztelet és hála. Ő egy nagyszerű testnevelőtanár volt a Petőfi gimnáziumban. Elvárta tőlünk, gyerekektől, hogy sportoljunk. Nagyon szerettem őt, egy fontos pedagógus az életemben.  

Öttusázónak készült gyerekként. Miért nem az lett?

Az öt számból háromban voltam jó, egyben rossz, ez a futás volt. A lovaglásra pedig nem volt ideális az alkatom. Hamar kiderült, a vívás viszont nagyon jól megy, s nem volt kérdés, hogy vívó lesz belőlem.

Ehhez képest gerelyhajításban ifjúsági magyar bajnoki érmes lett. Ez a sportág hogy jött?

Paulinyi Jenő bácsi azt szerette volna, ha atléta lesz belőlem. Volt is érzékem hozzá, de beláttam, nem lehet egyszerre ennyi sportágat űzni.

Ma is vannak Jenő bácsik az oktatásban?

Én remélem. A pedagógusoknak nagyon nagy szerepe van, én pedig a testnevelőtanároknak különösen nagy szerepet tulajdonítok a fiatalok nevelésében.

Gyerekként öttusázott, vívott, gerelyt hajított, de hogy-hogy nem focizott?

Fociztam, de amatőr szinten. Akinek az utcában volt labdája, az császárnak számított. Nekem volt. Sokat fociztunk, általában védőt játszottam.

Emlékszik, mikor jelent meg először a neve a Népsportban?

Meg is van az újság. Egy háromtusa versenyen lettem harmadik. Megírták azt is, hogy a lövészetben második voltam.

Kivágta és eltette cikket?

Igen.  

1960. november 16-án jelent meg a már említett Népsportban, hogy megnyerte az ifjúsági párbajtőr magyar bajnokságot egyéniben. Ehhez képest később szinte minden nagy sikerét csapatban érte el, így a két olimpiai bajnoki címet is. Miért?

Egyéniben azért így is nyertem Világkupát, és a Kulcsár Győző, Nemere Zoltán, Fenyvesi Csaba trió, vagyis az olimpiai bajnok csapattársaim előtt is nyertem egyéni magyar bajnokságot háromszor. A vívásban amúgy is mást jelent a csapat. Egyéni küzdelem zajlik, csak összeadódnak az eredmények.  

1968-ban Mexikóvárosban és 1972-ben, Münchenben lett olimpiai bajnok a párbajtőrcsapattal. Lehet rangsorolni a két aranyat?

A mexikói olimpia óriási élmény volt, rengeteget dolgoztunk érte Szőcs Bertalannal, a mesteremmel. Csodálatos érzés volt. Münchenbe úgy mentünk négy évvel később, hogy még két világbajnokságot is nyertünk az odavezető úton. Az aranyért mentünk és meg is nyertük, de ez a vívóknál nem volt meglepetés.  

Schmitt Pál aggódik az öttusa jövője miatt. Fotó: Ficsor Márton

Ki volt a példaképe sportolóként?

Lehet, hogy csalódást okozok, de nem volt ilyen. Akkoriban a média nem ontotta sztárokat, a külföldi sportnagyságokat alig ismertük. A párbajtőr-válogatottról tudok beszélni, a csapattársaimat nagyon elismertem. Rendkívül imponált Kulcsár technikai tudása, Fenyvesi precizitása, Nemere makacs győzni akarása. A társaim inspiráltak engem.

Hogy az aktualitást is nézzük: mit szól hozzá, hogy az öttusából eltüntették a lovaglást?  

Azon az alapon emeletem fel a szavam ellene, hogy én is öttusáztam. De sajnos én is hiába mondtam, ha kiveszik a lovaglást, akkor tévés vetélkedőt csinálnak az öttusából. Sajnos megtörtént, ami elszomorít. Az öttusa csodálatos, öt különböző sportágban kell magas nívót hozni a versenyzőknek. Ez a külön varázsa.  

SPORTDIPLOMÁCIA

Hogy élet meg, hogy 1984-ben a magyar csapat nem mehetett a Los Angeles-i, nyári olimpiára? Jól emlékszem, hogy akkoriban Buda István mögött ön volt az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) elnökhelyettese?

Nem volt közünk a döntéshez, mi is elszenvedői voltunk. Moszkvában döntötték el, szemet szemért alapon, hiszen az amerikaiak négy évvel korábban bojkottálták a moszkvai olimpiát.   

Ha belegondolunk, elég rögös útja volt. A II. világháború alatt született, 1956-ban, a forradalom alatt volt gyerek, az édesapja korán elhunyt, majd 1983-ban sportdiplomata lett, erre egy évvel később elmaradt az olimpia. Egyetért?

Az unokáimnak mostanában latin mondásokat tanítok, ötvennél tartunk.

Ide a teher alatt nő a pálma mondás passzolna. Az egész életemben súlyos helyzetekből kellett kijönnöm. Kívülről úgy tűnhet, végig bárányfelhőn utaztam, a csapatban mások vívtak helyettem, aztán a semmiből lettem köztársasági elnök. Nem, valójában sok akadállyal kellett megküzdenem.

Később a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként melyik volt a kedvenc olimpiája?

A barcelonai 1992-ben sok szempontból különleges volt. Rendkívüli eredményeket hozott, s ott tanultam meg egy életre, hogy nem mi, elnökök rúgjuk a labdát vagy adjuk a tust. Nekünk a kiváló körülményeket kell megteremtenünk a sportolók számára. Ott tanultam meg azt is, hogy ha hazajövünk az aranyérmekkel, akkor soha ne álljunk előre sportdiplomataként, mert minden a sportolókról szól. Teszem hozzá, teljes joggal.   

Hosszú évekig volt Juan Antonio Samaranch NOB-elnök mellett elnökhelyettes és később protokollfőnök. Milyen embernek ismerte meg?

Emberséges és humánus volt, és hihetetlen akaraterő lakozott benne. Új alapokra helyezte az olimpiai mozgalmat a regnálása alatt, ő teremtette meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság stabil anyagi hátterét. Samaranch kicsit olyan volt számomra, mint a Petőfi gimnáziumban Paulinyi Jenő bácsi.   

Juan Antonio Samaranch (balra) és Schmitt Pál egy 1984-es felvételen. Fotó: Arcanum/Magyar Nemzet

A NOB elnöki pozíciójára is pályázott 2001-ben, ám végül Jacques Rogge lett a befutó. Ekkor vagy máskor, volt olyan pillanat, amikor úgy érezte, akár NOB-elnök is lehet önből?  

Egy pillanatig sem volt így.

Pedig kívülről úgy tűnt, Samaranch önt szeretné utódjának. Ez csak látszat volt?

Sosem biztatott ezzel, s aki egy kicsit jobban figyelt, az tudhatta, a szíve mélyén a későbbi elnök, Rogge megválasztását szeretné.

Ki az a magyar sportoló, akit minden tekintetben példaként állítana a fiataloknak?

Én az edzőket emelném ki. Ők olykor negyven-ötven évig szolgálják nagy alázattal a sportágukat. Amúgy nehéz kérdés. 101 sportlegenda temetésén mondtam beszédet, nehéz különbséget tenni közöttük. De ha kell, akkor Papp Lacit, a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívólegendát említem. Egy kedves, humoros ember volt, aki soha nem érzékeltette a környezetével, hogy micsoda klasszisa a boksznak. Kijárt volna neki egy szárnyaló, eredményes profi karrier, de hát a rendszer nem engedte.

A születésnapja azt is jelenti, hogy mivel 80 éves, megszűnik az 1983 óta tartó NOB-tagsága. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Annyit jelent, hogy az üléseken ezentúl nem szavazhatok.

Díjátadó sem lehet többé az olimpiákon?

Sajnos nem.

Sok olimpiai érmet adott át?

Rengeteget, ami ma is megtisztelő. Most már tudjuk, az utolsó a pekingi téli olimpián volt, amikor a rövid pályás gyorskorcsolya fináléja utána akaszthattam az aranyérmet Liu Shaoang nyakába.

Benne volt a 2024-es, budapesti olimpiai pályázat szervezőbizottságában. Hogyan élte meg, hogy a Momentum népszavazása után eldőlt, nem indulnak a pályázaton?

A Momentum eddigi egyetlen hőstette a magyar politikában, hogy sikerült a magyar emberek olimpiai álmait szétzilálniuk. Elég szomorú mérleg.  

Ön szerint mikor lesz nyári vagy téli olimpia Magyarországon?

Nem mondunk le róla. Itt volt a közelmúltban Samaranch fia, aki jó eséllyel pályázik akár NOB elnöki tisztségére is. Ő nyilatkozta, hogy Magyarország megérdemelne egy nyári olimpiát. A vetésforgó alapján 2036-ra visszajön az olimpia Európába. Azt meg lehetne pályázni.

A párizsi nyári olimpián milyen magyar szereplést vár érmekben?

Korai még a jóslás. Hosszú ideje az úszók, kajak-kenusok és a vívók mindig hozzák az eredményeket. Ez így lesz Párizsban is.

CSALÁD

1966 nyarán házasodott össze az akkor már olimpiai ezüstérmes tornásszal, Makray Katalinnal. Hol ismerkedtek meg?

Tatán az edzőtáborban, még a tokiói olimpia előtt 1964-ben. Én végül nem kerültem be az utazó olimpiai csapatba, ő igen és ezüstérmes lett.

Igaz, hogy a későbbi feleségét a bátyja is elkísérte a randevúkra?

Volt egy ilyen rend, de ez csak egyszer-kétszer fordult elő.

Az is igaz, hogy már az első randevún azt mondta Makray Katalinnak, hogy elvenné feleségül?

Mondtam. Így is történt, idén 56 éve vagyunk házasok.

Makray Katalin és a lányaik egy időben a tévétornában szerepeltek. Fel sem vetődött, hogy ön is képernyőre kerül az egész családdal együtt?

Nem, a három gyerek adta magát. Gréta lányomat, aki akkor 4 éves volt, még a mai napig olykor felismerik, pedig ötvenéves a gyerek.

Schmitt Pál, a felesége, Makray Katalin és a gyerekek. Fotó: Arcanum/Képes Újság

Három lányuk (Alexa, Petra Gréta) született. Ők mit csinálnak jelenleg?

A legnagyobb, Alexa 55 éves. Amerikában él, oda ment férjhez. Két nagyszerű, diplomás gyereke van. Ő ingatlanokkal foglalkozik hosszú ideje és szerencsére jól érzi magát a tengerentúlon. Petra volt a legsikeresebb teniszben, utoljára diplomata volt Washingtonban, a magyar nagykövetségen. Petrának is van egy gyermeke. Grétának három gyermeke van, ő a Klebelsberg Emlékház vezetője. Hat unokám van, közülük pedig ketten már magas szinten pólóznak. Az egyikük Újpesten, a másik a Ferencvárosban. Legutóbb a magyar bajnokságban egymás ellen játszottak.

Ott volt?

Nem, inkább tévén néztem otthon, annyira izgultam értük. Vendelnek jött ki jobban a lépés, öt gólt lőtt, viszont a ráúszásnál Vince elhozta előle a labdát.  

A lányai sportoltak, de nem lettek olimpikonok. Bánja?

Nem, ráadásul a két pólós fiúnak van esélye rá.

Vívó ellenben senkiből sem lett…

Sosem merült fel és az sem, hogy Katica után valamelyik lány vagy unoka tornász lesz. Elég volt nekünk belőle, így a gyerekek úsztak és teniszeztek.

Gyakran összejön a család?

Vasárnaponként és akkor én főzök. Ilyenkor ugyanis étterembe megyünk.

POLITIKA

Volt nagykövet Madridban, Bernben. Melyik volt a kedvesebb?

Madrid, nem lebecsülve a berni szolgálatomat. A spanyol nyelv a nagy szerelmem, közel áll hozzám a spanyol zene, művészet, a konyha. De úgy voltam nagykövet Madridban, hogy közben a MOB elnöke is voltam, így hétvégenként hazajöttem. Ugyanígy volt Bernnél, csak ott az Európa Parlament volt a másik munkám. Kiszámoltam, több mint hatszázszor utaztam oda-vissza Brüsszelbe. Kirepültem magam egy életre.

Schmitt Pál ha elindult egy választáson, ritkán lett második... Fotó: Ficsor Márton

2002-ben Demszky Gáborral szemben indult Budapest főpolgármesteri címéért, ám 35 százalékkal második lett mögötte. Nem volt hozzászokva a második helyhez. Elkeserítette?

Függetlenként indultam, s ha nem indul a jobboldalról egy jelölt, akkor szerintem nyertem is volna, de így megoszlottak a szavazatok. 

2003-ban lépett be a Fideszbe, nem sokkal a meglepő választási vereség után. Akkoriban sokan inkább elhagyták a süllyedő hajót, erre ön belépett a pártba. Mi motiválta?

Kihívásnak éreztem. Büszke vagyok rá, hogy ellenzékiként is kétszer is toronymagasan nyertünk az európai parlamenti választáson.

2009-ben az Európai Parlament alelnöke lett. Ezt cserélte le később az Országgyűlés elnöki székéért. Utólag, jól döntött?

Jól. Ráadásul akkoriban még MOB-elnök is voltam. Sok volt, megterhelő, hogy hétfőtől csütörtökig Brüsszelben dolgoztam, aztán itthon, a következő hétfőn pedig mentem vissza.   

Köztársasági elnökként egy alkotmányos vagy politikai vétóval sem élt. Mivel magyarázza?

Úgy gondolkoztam, amelyik törvényt elém terjesztették, az átment a bizottsági előterjesztésen, megtárgyalta a frakció, s titkos szavazáson döntött róla az országgyűlés. Azon az állásponton voltam, nem tudok okosabb lenni, mint akik előterjesztették. S ezt tartom ma is.

2012-ben mondott le a köztársasági elnöki tisztségről. Ha visszaforgathatná az idő kerekét, másképp tenne?

Tíz év alatt volt módon átgondolni.

Nagyon örülök, hogy lemondtam.

A békességet választottam. A kardiológusom a lemondásom után csak annyit mondott, így legalább öt évvel tovább fogok élni.

Mi a véleménye az orosz-ukrán háborúról?

Nagyon sajnálom, hogy az utolsó három évünk a covidról és most a szomszédban zajló háborúról szól. Teljese mértékben egyetértek a magyar kormány döntésével. Magyarország ne szállítson fegyvert és ne küldjön katonákat ebbe a háborúba.  

Egyetért az olajembargó megvétózásával is?

A kormány minden döntésében a magyar emberek érdekeit nézi. Korábban a migráció esetében, a covid kezelésében és most is. Az országnak, a gazdaságnak szüksége van az orosz olajra. Ez a magyar emberek érdeke, tehát ezt kell képviselni.

A politikusok közül, akikkel együtt dolgozott itthon és külföldön, kiket tart nagyra?

Schmitt Pál, Makray Katalin, Orbán Viktor és Lévai Anikó egy 2010-ben készült felvételen. Fotó: Arcanum/Magyar Nemzet

A külföldiek közül Helmut Kohl német kancellárt mondom. A nyugodt, kiegyensúlyozott, elkötelezett, konzervatív, keresztény világa imponált számomra. A magyar politikusok között pedig Orbán Viktort mondom, aki immár 12 éve vezeti kiválóan az országot, nem mellékesen különleges, embert próbáló helyzetekben.  

HOBBI

Kiskorától zongorázott. Ma is szokott?

Leülök ma is, nagyon szeretem.

És mostanában tárogatózik is. Honnan jött?

Még köztársasági elnök voltam, amikor a Sándor palotában lépett fel egy tárogatóművész. Odaléptem hozzá, azzal, hogy nagyon tetszik a játéka, erre azt válaszolta, ő tanár is. Rendszeresen járt fel hozzám munkaidőn kívül a Sándor palotába. Csak akkor, amikor már a munkatársaim hazamentek. Megkíméltem őket a játékomtól…

Fiatalon festők albumait gyűjtötte. Ma is?

A festészet iránti szenvedélyem régóta tart. Fiatalabb koromban még aukciókra is jártam és talán idegenvezetői képesítésem is lehetett volna, mert még Madridban vagy százszor mutattam be a nagykövetként a Prado csodás képtárát.  

Van kedvenc festője?

Munkácsy Mihályt nagyon nagyra tartom, a külföldiek közül Van Gogh a kedvencem.  

Mikor lett szenvedélye a motorozás?

Régen. Tizenhét éven keresztül motoroztam, volt egy Harley-Davidsonom is. Aztán már idősebb koromban ráébredtem, hogy ketten ülünk a motoron, én és a bizonytalanság. Ezért inkább eladtam.  

Sokan gyűjtenek könyveket, vagy éppen szalvétát. Ön?

Schmitt Pál és a motormodell-gyűjteménye. Fotó: Arcanum/Képes Sport

Régebben motormodelleket gyűjtöttem, a lakásunk egyik szobája ma is tele van velük.

Számtalan sportot űzött, de ha leül tévézni, milyen sportot néz?

Mindenevő vagyok, a focitól a Forma-1-ig bármi jöhet. Mostanában pedig rátaláltam a ketrecharcra, nagyon kedvelem.

Még papíralapú újságokat olvas?

Azokat is, de internethasználó is vagyok bevándorlóként, mert ott az unokáim a bennszülöttek. Reggel hatkor kelek általában, s interneten nézem meg a híreket.

Még nem is kérdeztem, hogyan ünnepli a család a 80. születésnapját. Ön főz?

Az etyeki sonkamester…

Összesen 83 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ügyesen, profi módon elkészített interjú, kellemes-tanulságos olvasmány.

Azért ez a glória a feje felett elég gusztustalan. És mi van az újraírandó doktorival? Nagy volt a fogadkozás. Sose kedveltem különösebben, mert igencsak befeküdt a régi rendszerbe, ahhoz már több kellett üres gesztusoknál. És a teljesítményt sem láttam benne, csak a jópofizást és a helyezkedést. De lehet, hogy túl távolról néztem.

Ott neon-gloria feje felett!

Nagyon gazdag és gyönyörű életpálya, ennek megfelelően,
telis-tele hullámzással. Nincs miért szégyenkeznie, Magyarország
büszke lehet arra, hogy ilyen kvalitásokat tud kinevelni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés