Pszichés betegségekről és hangulatzavarokról; mély szakmaisággal, fiatalos stílusban. Kézbe vettük az Elmerülőt.
Napjainkban az önfejlesztő és pszichológiai témájú könyvek aranykorát éljük. Kevés azonban az olyan kiadvány, amely szakmai megalapozottsággal, ugyanakkor a közérthetőség igényével foglalkozik a mentális rendellenességekkel (ilyen volt például a lapunk által is bemutatott Otthonról hoztuk). És ezek közt is kifejezetten ritkán találkozunk olyan munkával, amelyik átfogó képet igyekszik nyújtani a mentális egészségünket fenyegető, leggyakoribb civilizációs ártalmakról.
Az Elmerülő címmel, a Libertine Könyvkiadónál megjelent munka viszont épp erre tesz sikeres kísérletet: összegyűjti, és könnyen befogadható stílusban tárgyalja a különféle, korunkban jellemző pszichés zavarokat. A kötetet összeállító Mélylevegő Projekt egy egyetemista pszichoedukációs kezdeményezésből nőtte ki magát (tavaly e hasábokon beszélgettünk velük). A csapat pszichológushallgatókból szerveződött, akik a karanténidőszak alatt azért fogtak össze, hogy napjaink legfontosabb pszichés zavaraira
Mi sem mutatja jobban, hogy igény mutatkozik a tevékenységükre, mint az a beszédes tény, hogy elsődleges platformjukon, az Instagramon több mint 117 ezer(!) követővel rendelkeznek.
A projekt szakmai tartalmáért Juhász Bettina, Miklós Andrea és Pető Dorina felel, ők írták az Elmerülő egyes fejezeteit is. A könyv befogadhatóságát, az olykor megrázó témák hangulati oldását sajátos képiség segíti, ami a csapat negyedik tagjához, Pálovics Lászlóhoz kötődik.
Az Elmerülő témapalettáját tekintve az olyan, már szinte közkeletű mentális problémáktól, mint a depresszió, a szorongás, a szuicid hajlam vagy a pánikzavar elvezet a köztudatba újabban beszivárgó pszichés jelenségekig is. Így megjelenik az elsősorban, de nem kizárólag a digitális világban szövődő kapcsolatokat hirtelen lezáró ghosting (eltűnés) effektus, az okostelefon-függőség vagy az információs cunami következtében kialakuló érzékszervi túlterhelődés.
hogy a társadalmi normaszegés (vagy egy cselekedet, jelenség, ám akár műalkotás annak való láttatása) a tabusítással és az intenzív negatív kampánnyal tulajdonképpen szándékaitól ellentétes hatást vált ki. A gyűlöletkeltés nem szünteti meg az elítélni kívánt jelenséget, és a legtöbb esetben nem készteti cselekedetének tényleges átértékelésre az elkövetőt. Sőt, gyakorta megerősíti tette helyességében, és ellenérzéseket szülhet a kívülállókban is.
A közérthető stílus mellett a könyv kiemelkedő erénye, hogy minden pszichés betegség esetén megoldási utakat is kínál, vagy legalább felvázolja az első, kiúthoz vezető lehetséges lépéseket. A komolyabb mentális zavarok esetében ugyanis elengedhetetlen a csak szakember által biztosítható segítségnyújtás. Így az utolsó fejezetben részletesen olvashatunk a különféle terápiás eljárásokról és a pszichés támogatás széles tárházáról.
Ha úgy érezzük, minket vagy környezetünket közvetlenül nem is érintik a pszichés betegségek, akkor is érdemes kézbe venni az Elmerülőt, hiszen a minket körülvevő világ számos jelenségét is könnyebben értelmezhetjük általa.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a mentális egészség fontosságára hívják fel a figyelmet. Az ünnepi időszak túlzó elvárásai, a tökéletesség kényszere és a mindennapi nyomás komoly lelki terhet róhat ránk – a szakértők szerint azonban a jelen megélése, a segítségkérés és a tudatos odafigyelés lehet a kiút.
Peter Thiel szerint a gazdasági és politikai feszültségek nyolcvan százaléka világszerte a lakhatással lehet összefüggésben. Ehhez képest a földtulajdonlás természetéről, a modern emberre és kultúrára gyakorolt hatásáról kevés szó esik – s ha nem figyelünk oda, a szocializmus újra népszerű lesz.
A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.
Ami egy miniszterelnök fejében van, az a haza védelmi vonala.
A szinkron hiánya okozza mentális problémáinkat, a túlevést vagy éppen baráti kapcsolataink megritkulását is – állítja új könyvében az evolúciós pszichológia magyar professzora.
Gomba módra szaporodnak a „nem helyek”, az identitás nélküli otthonok és közösségi terek. Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem kulturális krízis – írta a jelenségről egy amerikai regényíró már több mint harminc évvel ezelőtt.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
