Szórakozóhelyek, fiatalok, drog: máris kész a baj

Évente 18 ezer kiskorú eltűnését jelentik be Magyarországon a rendőrségen, közülük nagyságrendileg 15 ezren a 14–18 éves korosztályból kerülnek ki. A napokban eltűnt 18 éves fiatallal történtek egyként rázták meg az egész magyar társadalmat. Nem tudjuk, mi történt, nem szeretnénk találgatni, és távol álljon tőlünk a felelősök – már, ha vannak egyáltalán, keresése is. Ez a cikk csupán felvillant pár fontos képkockát arról, hogy vannak a magyar fiatalok. 

„Amikor azt vizsgáljuk, hogy vannak, és hogy mi történik ma a fiatalokkal, érdemes több szempontot is figyelembe venni” – szögezte le lapunknak Kiss-Kozma Georgina, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Ifjúságkutató Intézetének igazgató-helyettese. Az egyik ilyen szempont lehet a kockázati magatartásuk, amiről a legutóbbi – a 15–29 éves korosztályt górcső alá helyező – nagymintás magyar ifjúságkutatás átfogó képet ad. „Nagy meglepetés nem ér minket, hiszen a fiatal életkor hagyományosan is az az időszak, amikor az emberek bátrabban kísérleteznek a különféle szórakozási formákkal” – mutat rá a kutató. 

A 2024-es nagymintás ifjúságkutatásból az rajzolódik ki, hogy 

2020-ban már a 15 és 29 évesek 17 százaléka, míg 2024-ben már ennél is többen, az érintettek 19 százaléka hódolt ennek a káros szokásnak. Fontos megemlíteni, hogy a dohányzásnak új formái is teret nyertek: ma már minden tizedik 15-29 éves fiatal hetente szív valamilyen elektromos cigarettát. Nem történt nagy elmozdulás az alkoholfogyasztás vonatkozásában: szintén minden tizedik 15-29 év közötti fiatal iszik alkoholt legalább heti rendszerességgel. A stagnálás nem mondható el az energiaitalok kapcsán, jelentősen növekedett ugyanis az azt fogyasztó fiatalok aránya. 

Ha akarnak, hozzáférnek a droghoz a fiatalok

Szenzitív kérdés a kábítószer-fogyasztás: ebben a kérdésben ugyanis jelentősen félrevihet, ha a kutatók azt kérdezik a fiataloktól, szoktak-e és milyen gyakran fogyasztani. Ez az oka annak, hogy az ifjúságkutatásban inkább azt vizsgálták, hogyan ítélik meg a fiatalok a kábítószer-használatot a környezetükben. Így tudnak pontosabb képet kapni a fiatalok ismerősei/barátai közötti drogfogyasztók becsült arányáról, illetve a kábítószerekhez való hozzáférés becsült valószínűségéről. 

Ebben a tekintetben látható némi elmozdulás: míg 2016-ban a fiatalok 36, addig 2020-ban 31, 2024-ben pedig 30 százaléka mondta azt, hogy ha akarnak, akkor könnyen hozzá tudnak férni a kábítószerekhez. Ami ennek kapcsán beszédes: 

A fesztiválokon jelentősen megnő annak a kockázata, hogy a fiatalok ezekkel a szerekkel találkoznak – ez derül ki az Ifjúságkutató Intézet fesztiválkutatásából. Minden második fiatal mondta azt ugyanis, hogyha szeretne, könnyen hozzáférhetne kábítószerekhez ezeken a helyszínén. Ez a szám azért is lényeges, mert egy másik, egy 2024-es vizsgálatból pedig az olvasható ki, hogy a fiatalok egyötöde tervezi, hogy valamilyen fesztiválon részt vesz. 

A kutatások ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy 

Egy 2023-as felmérésben a 15–29 évesek 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szigorúbb szabályozásra lenne szükség ezen a területen. 

„Ha kockázati magatartásokról beszélünk – legyen az alkoholfogyasztás, vagy kábítószer-használat –, a megfelelő szabályozás kulcskérdés” – hangsúlyozta Kiss-Kozma Georgina. Mint mondta, a magyar kormány az elmúlt években tett is lépéseket ezen a területen, ugyanakkor önmagában a szabályozás nem elegendő.

A kutató szerint legalább ilyen fontosak az edukációs programok és a közösségek megerősítése, mivel 

és nem látnak alternatív megoldásokat. „Ez nem magyar sajátosság, hanem globális jelenség” – tette hozzá. A fiatalok egy része magányosnak, elszigeteltnek érzi magát, ami több tényező együttes hatásának eredménye.

A problémák súlypontja az elmúlt két évtizedben látványosan átalakult. Míg korábban más kérdések kerültek előtérbe, ma egyre inkább a bizonytalan, kiszámíthatatlan jövő jelenik meg a fiatalok által legfontosabbnak tartott problémák között. Egy friss, 2025-ös kutatásban – amely amerikai és magyar fiatalokat vizsgált – arra is rákérdeztek, milyen témákról kellene többet beszélni a nyilvános közbeszédben.

A két ország fiataljai között a legnagyobb egyetértés a mentális egészség kérdésében mutatkozott meg. Az amerikai fiatalok 66 százaléka, míg a magyar fiatalok 56 százaléka mondta azt, hogy erről a témáról jóval többet kellene beszélni nyilvánosan. A trend nem új: 

a koronavírus-járvány pedig tovább súlyosbította a helyzetet. 

Az is rendkívül megdöbbentő adat, hogy míg az európai felnőtt lakosság 23 százaléka érezte úgy, hogy nem részesült megfelelő mentális ellátásban, addig a fiatalok körében ez az arány már 50 százalék volt egy 2022-es OECD-jelentés szerint. Más nemzetközi jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy a közúti balesetek után az öngyilkosság a második vezető halálok a fiatalok körében. 

A szakértők szerint mindez arra mutat rá, hogy 

„Ha a fiatalok érzik, hogy nincsenek egyedül, és valódi segítséget kapnak, akkor a kockázati magatartások aránya is csökkenthető” – hangsúlyozta Kiss-Kozma Georgina.

Nyitókép: Shutterstock.com