„Egy olyan országban, ahol az ellenzéki média ilyen erős, és ahol ennyire polarizált a politikai élet, minden csalásgyanús eset azonnal megjelenne a nyilvánosság valamilyen felületén” – mondja az Ordo Iuris lengyel konzervatív jogi kutatóközpont vezetője, aki egy választási megfigyelőcsoport élén követte végig a magyarországi választást. Jerzy Kwasniewski szerint a magyar voksolás szabályai szigorúbbak, mint Lengyelországban. Interjúnk.
Milyen településeken járt, hány szavazókört volt alkalma személyesen megnézni?
Még számoljuk, hogy összesen hány szavazókört tudott megnézni a teljes delegációnk.
Az összes budapesti választókörzetben jártunk, de voltunk Balatonon, a szlovák határ közelében, aztán az ukrán határ menti településeken is, és persze Budapest környékén is. Megpróbáltuk úgy megtervezni a látogatásainkat, hogy a megfigyelőink minél több választói csoportot, minél több vidéket megismerjenek, így minél árnyaltabb képet kapjanak a teljes magyar választói bázisról. Nemcsak Budapestet akartuk szondázni, hanem kisebb városokat és falvakat is, szerte az országban. Ráadásul olyan vidékre is elmentünk, ahol jelentős etnikai kisebbség él.
És jelentős különbségeket találtak a különböző választókörzetek között?
Nem igazán. A megfigyelőink részéről
Választási csalásra utaló jelekről tudnak-e?
Nem. Persze vannak kisebb ügyek, mint például, hogy egyének megpróbáltak a szavazásról lebeszélni másokat a szavazóhelyiségek közelében, vagy szavazatvásárlási kísérletek voltak főleg a leszakadt társadalmi rétegek körében. Voltak, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak elmenni a szavazóhelyiségbe, így a helyi szavazóbizottság segítségére szorultak, illetve néhol figyelmeztetni kellett pártok helyi képviselőit, hogy ne befolyásolják a voksolás menetét.
Jerzy Kwasniewski
Mik a benyomásaik? Hiszen már egy hete Magyarországon tartózkodnak a választási események megfigyelésére.
Azt látjuk, hogy Magyarország ebből a szempontból is egy tipikus közép-európai ország, magas színvonalú választási rendezési gyakorlattal. A bizottsági tagok magasan megfeleltek a választási törvényben lefektetett elvárásoknak. Az általunk megnézett szavazókörökben
A kisebb pártok természetesen nem tudtak minden szavazókörbe saját tagot delegálni, de a két nagy politikai erő emberei mindenhol ott voltak – nemcsak Budapesten, de a falvakban is. Szinte lehetetlen így, hogy ezek a bizottságok választási jogsértéseket kövessenek el, a tagok egymást kontrollálják.
Mit ellenőriztek önök konkrétan, amikor egy szavazókörbe ellátogattak?
Volt egy listánk arról, hogy mit akarunk ellenőrizni, és ezen lista alapján néztünk át szisztematikusan mindent az összes általunk megvizsgált szavazókörben. A szavazóköri bizottságok működési szabályai alapján vizsgáltuk meg, hogy az alapján maradéktalanul végzik-e a munkájukat a tagok, vagy hogy a névlisták rendben vannak-e, a szavazópolgárok megkapják-e a szavazócédulát, hogy a szavazatokat tartalmazó láda le van-e pecsételve, és így tovább.
Mondana egy-két példát arra, miben más a magyar rendszer a lengyeltől?
A voksolás menete nagyjából ugyanaz. Egy példa azonban arra, amiben más: amikor egy szavazókör kinyit, és megérkezik az első választópolgár, itt nagyon szigorúan nézik, hogy üres-e a doboz, le van-e pecsételve, illetve a voksolás végénél meglepett minket, hogy akik a választóhelyiségek hivatalos bezárásának időpontjában állnak be a sorba, azok még leszavazhatnak – nálunk a helyiségeket a szavazás lezárultakor este fizikailag is bezárják, utána senki sem mehet már be voksolni.
A tapasztalataik alapján a magyar választás szabad és tisztességes volt?
Semmilyen olyan választási eset, csalási kísérlet nem jutott tudomásunkra, amely ennek az ellenkezőjét támasztaná alá. A választás alapvető értékei nem sérültek. Egy olyan országban, ahol az ellenzéki média ilyen erős, és ahol ennyire polarizált a politikai élet, minden csalásgyanús eset azonnal megjelenne a nyilvánosság valamilyen felületén.
Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) időközi választási jelentésében konkrét bírálatokat fogalmazott meg a magyar választással kapcsolatban. Megbízható kritika ez?
Az EBESZ meghívása egy szokás. A kormányok meghívják ezt a nemzetközi szervezetet, hogy vizsgálják meg a voksolás tisztaságát.
Ilyen nagy számban nem nagyon érkeztek még megfigyelők egy közép-európai országba. Az EBESZ és az Európa Tanács azok a szervezetek, amelyeknek fel kell állítaniuk a helyes joggyakorlat alapelveit, közöttük a nemzetközi választási megfigyelés követésre méltó sztenderdjeit is. Az 1990-es évek óta ezt teszi az EBESZ. A mi egy hete készült jelentésünkben leírtuk: véleményünk szerint az EBESZ a magyar választásról kiadott előzetes jelentése nem felelt meg a maga által támasztott elvárásoknak. Például, a jelentésük összeállításához túlnyomórészt ellenzéki vezetők véleményét hallgatták meg, azok vádjainak megvizsgálását nem végezték el körültekintő módon, nem kérték ki megfelelően a másik fél véleményét.
hanem hogy megfigyeljék azt. Hogy kiegyensúlyozott, objektív megállapításokat tegyenek a tények alapján, minden érdekelt oldal meghallgatásával, nem pedig az, hogy részrehajló állásfoglalásokat hozzanak.
Az EBESZ jelentése nem felelt meg ennek a követelménynek?
Nem teljesen, és éppen emiatt írtuk le a jelentésünkben, hogy az EBESZ megfigyelői missziójának a választások utáni, végső jelentésében sokkal kiegyensúlyozottabb megközelítést kellene alkalmaznia.
Volt önökön bármilyen politikai nyomás, hogy a kormány számára kedvező véleményt fogalmazzanak meg a voksolásról?
Az Ordo Iuris és a Collegium Intermarium szervezetek függetlenek. Az egyetlen külföldi szervezet, amelyet a magyar kormány meghívott, az EBESZ volt. Hogy mi is itt vagyunk, az egy normális jelenség –
ez jót tesz a demokráciának.
fotó: Gyurkovits Tamás
A közgazdász-jogász professzor egy harmadik utat javasolt a kormánynak az államfő elmozdítására, és ez nem az első eset, hogy közééleti szereplő így nyilvánul meg a témában.
A Nolimpia mozgalommal ismertté vált balliberális párt egyetlen képviselője sem kapott eddig szerepet a Tisza-kormányban.
Magyar Péter öles léptekkel igyekszik elfoglalni azt a centrális erőteret, amelyet Orbán kijelölt.
Több választást is tartottak az Egyesült Királyságban a múlt héten, és az eredmények messze túlmutatnak az ország partjain. Rajcsányi Gellért írása.
„Az, hogy az új parlamenti többség kedvezőnek láthatja a pillanatot a helyi hatalom megszerzésére, nem lehet alkotmányos indok a helyben megválasztott vezetők mandátumának megszüntetésére” – húzta alá a TASZ.
A kormányzással óhatatlanul együtt járó hibák és bűnök összeadódtak, és súlyuk agyonnyomta az eredményeket és sikereket. Vörös Tamás írása.
Az elmúlt években szinte teljesen leépült a MÁV karbantartó és fővizsgáztató kapacitása, így a már meglévő vasúti kocsik jelentős része sem forgalomképes.
A kétharmados kormánypárti többség első Alaptörvény-módosítása Orbán Viktor ellen irányul.
