Történelmi tévedés volt Márki-Zay stratégiája – Baja Ferenc a Mandinernek

2022. április 8. 10:51
„Aki rászánja magát, hogy felszántja Kelet-Magyarországot, hogy megszólítja a vidék társadalmát, az fogja a következő körben az ellenzéket vezetni” – mondja lapunknak az MSZP 2002-es, győztes kampányának főnöke. Baja Ferencet arról kérdeztük, hogy milyen tényezők döntötték el a választást és mi lesz az ellenzéki pártok sorsa.

Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Baja Ferenc, a Horn-kormány környezetvédelmi és területfejlesztési minisztere, az MSZP egykori pártigazgatója, majd kampányfőnöke, a MEH volt politikai államtitkára.

***

Milyen tényezők miatt született ez az eredmény a választáson?

Ha csak április 3-át és az azt megelőző időszakot elemezzük – és ez a lényeg, hiszen az utolsó 10 napban, és azon belül is az utolsó 3-4 napban szoktak eldőlni a választások –, akkor egyértelműen a háború és béke problematikáját kell, hogy megnevezzük a döntő tényezőnek. Erre az ellenzék nem tudott megfelelő, kellően hatékony választ adni. Ilyen időszakokban nagyon sokat számít egy-egy apró, de feltűnő hiba, és ez valójában egy stratégiai vereséget mért az ellenzék utolsó napokban vezetett kommunikációjára. A Nyugat vagy Kelet kontra Háború vagy Béke kérdéseinél sokkal mélyebb az utóbbira adott érzelmi válasz, és így

a bizonytalan szavazók – akik addig inkább az ellenzék oldalán voltak – végül a biztonságot és a békét választották.

A másik tényező az, hogy a háborún túl egy nagyon erős gazdasági recesszió körvonalazódik, és erre a Fidesz bár stratégiailag téves, de a hétköznapok világában hatékony válaszokat adott: energiaár- és élelmiszerár-stop. Azt a képet mutatta a társadalomnak, hogy ez a válság őket is elérheti, de a bizonytalanok a kormány lépéseiből azt érezhették, hogy nagyobb biztonságban élhetnek a következő időszakban, ha a Fidesz kormányoz.

Számomra azért problematikus ez az eredmény, mert a Fidesz és a Mi Hazánk, ez a két masszívan jobboldali párt álbaloldali válaszokat adott a jelentkező problémákra, a társadalom pedig legitim és igaz válaszként értelmezte ezt. Természetesen már a következő hónapokban is kiderülhet, hogy ennek a hazugságnak az árát a társadalom fogja megfizetni. Ez azonban nem változtat azon, hogy ez a stratégia újra 2/3-ot hozott a Fidesznek.

Felmérések szerint a háborús és gazdasági körülmények, a rendkívüli helyzetek miatt a választói döntésben a szokásosnál is nagyobb szerepe volt most a kormányfőjelöltek személyének, az alkalmasság kérdésének. Márki-Zay Péter a megfelelő választásnak bizonyult?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásánál már messzebbre kell mennünk. Az előválasztásokig. Világos, hogy a hatpárti koalíció társadalomra való ráillesztéséhez nem volt elegendő az a teljesítmény, amelyet az ellenzék mutatott. A munkában egyes értékpilléreket fölülírtak a politikai együttműködés alkui során. A valódi probléma az volt, hogy Márki-Zay Pétert a Jobbik nem fogadta el miniszterelnök-jelöltjének. Tudjuk, hogy voltak erről szóló tárgyalások, de nem vezettek eredményre. Ennek következtében pedig Márki-Zay nem a saját, szerves szavazóbázisáról szólította meg az ellenzéki szavazókat, hanem egy furcsa kört kellett tennie, hiszen az első fordulóban a bizonytalanokkal előzte meg a jobbikos szavazók támogatását bíró Jakab Pétert. Eközben a klasszikus ellenzéki értékpilléren, a baloldali-liberális értékpilléren Karácsony Gergely és Dobrev Klára vívott egymással. Így Márki-Zay azzal az elvárással érkezett az ellenzéki társadalmi bázis elé, hogy válasszon egy jobboldali jelöltet, hiszen a jobboldalról lehet megverni a Fideszt. Ez egy stratégiai, történelmi tévedés volt.

És ebben Karácsony is hibázott, amikor azt mondta, hogy Magyarországon nem lehet baloldalról nyerni.

Nem lehet csak baloldalról nyerni, de a baloldal megnyerése nélkül nem lehet a Fideszt leváltani. A hatpárti értékzavarnak ez a legjelentősebb problémája. Baloldali bázison akarnak előrejutni úgy, hogy közben a baloldalt döngölik földbe – ebből a baloldali bázisnak elege van.

Az ellenzék kipróbálta, hogy mi van akkor, ha nem a baloldal vezeti ezt a koalíciót, hanem a liberálisok – ez nem sikerült. Aztán megpróbálták azt a konstrukciót, hogy a baloldal átadja a vezetést az új politikai mozgásban érdekelteknek, a technokratáknak – ez is megbukott. Most kipróbálták, milyen az, amikor a jobboldalnak adják át a vezető szerepet – most kiderült, hogy ez sem működik, sőt, ennek eredményeképpen létrejött a legszégyenteljesebb dolog: jobboldali és szélsőjobboldali erők kerültek fölénybe, 2/3-os többségbe a parlamentben.

A baj tehát az volt, hogy Márki-Zay nem szervesen illeszkedett ehhez a szavazóbázishoz.

Márki-Zay a jobboldali szavazóknak alternatívát kínált, de nem tudta megosztani a jobboldal szavazóbázisát

– ez lett az ő drámája. Ezzel szemben a Fidesz álbaloldali alternatívát mutatott fel, amelyet a társadalom hitelesnek érzett, és ezzel meg tudta osztani az ellenzéki bázist.

Baja Ferenc felszólal egy törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. március 26-án

 

Ezek szerint mélyebb okai voltak az ellenzék megcsúszásának, nem a kommunikációs hibák?

A kommunikációs hibák már csak a következmények voltak. Nem a kommunikáció volt a kérdés, hanem az, hogy Márki-Zay az eredeti stratégiáját nem tudta végrehajtani. A cél, hogy jobboldali emberek is szavazzanak az ellenzékre, egy helyes cél volt, de nem sikerült megvalósítani. 2002-ben a MIÉP és a Kupa Mihály-féle Centrum párt 4-4 százalékot kaptak, így sikerült megosztani a Fidesz-szavazóbázist. Ez most nem sikerült.

Sok ellenzéki szavazó a hatpárti értéksokszínűséget zagyvaságnak, esetleg bizonytalanságnak érzékelte, a programnak pedig – bár jó volt – esélye sem volt arra, hogy ebben a zűrzavarban eljusson a választókhoz. Az ellenzéki kampányból

az az erő hiányzott, amely a jövőképet erős kisugárzással meg tudta volna jeleníteni.

Azzal a szlogennel („Mindenki Magyarországa”) kampányoltak, mint anno a Medgyessy-kampány, de én előre megmondtam, hogy ez most kevés lesz. Mi akkor, 2002-ben nagyon erősen hangsúlyoztuk a hármas szlogent: Létbiztonság-közbiztonság-jogbiztonság. Ebben a sorrendben. A Márki-Zay-kampánynak ezeket kellett volna aktualizálnia, de nemcsak a jogbiztonságról kellett volna beszélnie, hanem a létbiztonságról is: erre kellett volna valódi választ adnia Márki-Zaynak és a hat pártnak, együtt és erővel.

A Fidesz kampányában nagy erővel jelent meg Gyurcsány Ferenc visszatérése, aminek persze nem volt racionális alapja, hiszen Gyurcsány mindent megtett, hogy érzékeltesse: nem ő a főszereplő. A Fidesz médiája azonban el tudta bizonytalanítani a szavazókat, és el tudta venni azt az élményt, hogy ez az összefogás egy hatékony politikai közösség, amely eséllyel le tudja váltani a Fideszt, és fel tud építeni egy új Magyarországot.

Még valami:

aki nem tud üzenetet mondani, alternatívát nyújtani Kelet-Magyarországnak, az nem tud választást nyerni.

Látszólag a választás centruma Budapest, de ez egy tévedés, a választások Kelet-Magyarországon dőlnek el. A Fidesznek ez sikerült. A mozgósításuk is jó sikerült, adatbázissal és minden technikával. A Fidesz egyébként lényegében az antalli stratégiát követte: nem mozgunk sokat, nem mondunk sokat, de ránk lehet számítani, ugyanazt fogjuk csinálni, mint eddig, vagyis mi tudjuk adni az erő nyugalmát.

Mi az MSZP jelene? Illetve a következő években hogyan lehet képes pozicionálni magát, hogy láthatóbb legyen?

Az MSZP-nek azt a stratégiát kell követnie, hogy kísérletet tegyen a baloldali értékrendű választók megszólítására. Ha komolyan veszi magát, akkor a saját programját – amely egy zöld-baloldali Magyarországról szól – építi, és a baloldali értékrend mellett újraszervezi magát. A társadalmi bázisa ismert: az élethelyzeti baloldali emberek. Semmi más feladata nincs tehát a pártnak, mint őket elérni.

Erős baloldali helyzet lesz Magyarországon, ezért az MSZP-nek az elesett, leszakadó rétegeket kell képviselnie.

Ez a feladata. Ha erre lesz ereje, akkor képes lesz megmaradni, ha nem, akkor folytatódni fog a beszűkülés.

Baja Ferenc és Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés plenáris ülésén 2010. május 20-án

 

A DK is részben ezekre a társadalmi rétegekre fog összpontosítani. Milyen esélye lesz az MSZP-nek a DK árnyékából kitörni?

Én ezt egyáltalán nem így látom. A DK jelenleg az ellenzék legnagyobb pártja. Mégis,

azt látom, hogy a baloldali szavazók otthon nélkül maradtak, és inkább jobbra szavaztak.

Ugyanakkor a két párt között van egy valódi verseny; az fogja a baloldaliak szívét elnyerni, aki érdemben, a hétköznapok világában képes lesz képviselni őket. Az MSZP nincs könnyű helyzetben, a DK-val való versenybe be kell szállnia. Az dönt majd, hogy ki szánja rá magát arra, hogy felszántja Kelet-Magyarországot, hogy megszólítja a vidék társadalmát. Aki ezt a munkát elvégzi, az fogja a következő körben az ellenzéket vezetni.

Volt külön indulás, majd lett egy összefogás, egy az egy elleni mérkőzés a Fidesz ellen. Hogyan nézhet ki a következő ráfordulás az Orbán-kormány leváltására, milyen stratégiát kell követnie az ellenzéknek a következő években?

Azt gondolom, hogy ha az Orbán-kormány meg tudja őrizni a támogatottságát, a gazdasági válságot a maga eszközrendszerével jól tudja kezelni, és ezt a társadalom elfogadja, akkor

nagyon nehéz lesz leváltani.

Akkor az marad, hogy az ellenzéknek különféle szigetekben kell megszerveznie magát, a fővárosban, az önkormányzatokban, a nagyobb városokban. Ha a Fidesz megcsúszik, nem tudja tartani ígéreteit, a jólétet, a biztonságot, és a társadalom megvonja tőle a bizalmat, akkor megnyílik a tér arra, hogy az ellenzék egy politikai alternatívát ajánljon. Erre fel kell készülnie az ellenzéknek, késznek kell lennie arra, hogy országos szinten valós alternatívát mutasson.

Azt valószínűsítem egyébként, hogy a pártok versenyében nem marad ennyi párt a porondon, le kell tisztulnia a képnek, vissza kell találni az értékpillérekhez: kell egy modern baloldali-zöld párt, kell egy liberális formáció és kell egy olyan jobboldali párt, amely hitelesen felveszi a versenyt a Fidesszel, és fideszes szavazókat tud a kormányváltás oldalára állítani.

Ez nem a Jobbik lesz, gondolom.

Nem tudom. Lehet a Jobbik megújult formája, lehet a Mi Hazánk – reményeim szerint azért nem ez lesz –, és lehet a Márki-Zay vagy a régi MDF-esek által létrehozott új konzervatív-liberális párt. A budai kerületek példája világosan mutatja, hogy történnek szavazócserék, a klasszikus szavazóbázisát a Fidesz elveszítette.

A kormánypárt a baloldali és a szélsőjobboldali értékpilléreken állva nyerte el az újabb 2/3-os többséget.

Ezeknek a választóknak a megtartása azonban nehéz lesz. A főváros és a városok nélkül nem lesz olyan egyszerű ezt a kormányzati ciklust végigvinni. Sokkal nagyobb mozgások vannak a magyar társadalomban, mint ahogy ez a választás megmutatta. A társadalmi hangulat néhány hónapon belül át tud alakulni.

Egy fontos dolog van még: a közmédia és a nyilvánosság szerepe. Ha az ellenzéknek nem lesz ereje kikényszeríteni a közmédia működésének megváltoztatását, ha nem lesz ereje egy új, modern ellenzéki média megteremtésére, akkor technikailag nincs esélye a Fidesz legyőzésére. Ha az ellenzék megengedi, hogy ilyen médiaviszonyok maradjanak, akkor nem lesz esélye a kormányváltásra.

 

Nyitókép: Baja Ferenc, a Táncsics Mihály Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédet mond a Magyar versenyképesség közép- és kelet-európai összefüggésekben című konferencián 2016. április 6-án Budapesten.

fotó: MTI

 

Választásértékelő sorozatunk eddigi interjúi:

Beer Miklós: Nagyon sajnálom Márki-Zay Pétert

Kemény Dénes: Vannak viták, amik csak az öltözőkbe valók

Csókay András: A kiábrándult baloldaliak is a jobboldalhoz fordultak

Máthé Zsuzsa: Azok fogtak össze, akik egy kanál vízben is megfojtanák egymást

Tarlós István: Kár lenne Budapesten leírni a jobboldalt, küzdeni kell

Zsigmond Barna Pál: Húsz százalékkal nőhet a Fidesz-szavazatok száma a határon túl

Soproni Tamás: Néhány emberen kívül minden magyar veszített a választás napján

Összesen 80 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés