Újra magyaroznak Erdélyben és Kárpátalján

2022. március 30. 13:53
Provokációk sora éri az ukrajnai és az erdélyi magyarságot, a legkülönbözőbb erőknek lehet érdekük a helyi társadalmi és politikai feszültségek szítása. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt és Pászkán Zsolt politológust kérdeztük.

Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.

Kijev hivatalos politikája jelenleg nem feltétlenül baráti Budapesttel szemben. Sőt, Ljubov Nepop nagykövet érzelemdús kirohanása, Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes kemény kritikái vagy éppen Volodimir Zelenszkij elnök Orbán Viktort célzó felkérdezése a NATO-csúcson mind ugyanazon téma körül forogtak: Magyarország adja fel a fegyverszállításra és az orosz energiahordozókra vonatkozó – nagyon is érthető – tartózkodását, és álljon be a sorba. Vagyis velük vagy ellenük.

Fotó: Ficsor Márton

„Az invázió sújtotta Ukrajna sokkos állapotban van, Magyarországnak nem szabad válaszolnia, hanem folytatnia kell a humanitárius és egyéb segítségnyújtást” – véli Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. Mindemellett ismeretes az ukrán kormány korábbi magyarellenes lépéssorozata: a jogfosztó oktatási törvény, a nyelvtörvény vagy az állampolgársági törvény, s az is köztudomású, hogy a bőkezű magyarországi támogatások és az ukrajnai menekültek százezreinek befogadása ellenére megy az említett retorika. A szakértő arra int, hogy „Magyar­országnak nem szabad hasonló hangnemben válaszolnia a provokációkra”; ám azt is elismeri, Budapestnek nem sok mozgástere maradt. „Hacsak nem teszünk meg mindent, amit Kijev kér, nincs esély a kapcsolatok megjavítására. A magyar érdek az, hogy ne szállítsunk fegyvert, pláne ne vágjuk el magunkat az orosz energiahordozóktól. Az is látható: nem igaz a feltételezés, hogy Magyarország lenne a következő potenciális áldozata Oroszországnak, hiszen valószínűtlen, hogy az oroszok, különösen az ukrajnai teljesítményük után, megkockáztatnának egy nyílt összecsapást egy NATO-tagállammal.”

A meglévő ukrán félelmekre rájátszva próbálják szeparatistának beállítani a kárpátaljai magyarokat”

Azonban Moszkva már régóta számontartja, hogy feszültség van Magyarország és egyes, magyar lakossággal és történelmi múlttal is bíró szomszédai között, amelyek közül kiemelkedik Bukarest, de főleg Kijev. S régóta láthatók annak a jelei, hogy ezt a feszültséget homályos, orosz érdekeknek megfelelő akciók megpróbálják fokozni. Különösen látványos volt, amikor az amúgy is meglévő ukrán félelmekre rájátszva próbálták szeparatistának beállítani a kárpátaljai magyarokat. Ehhez kapcsolódott például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodája elleni merénylet vagy éppen a minapi, a kárpátaljai magyarokat célzó sms-kampány: „Ukrajna az ukránokért. Dicsőség a nemzetnek! Halál az ellenségre! Késhegyre a magyarokat!” Az ukrán biztonsági szolgálatok állításuk szerint igyekeznek megakadályozni ezeket a magyar–ukrán kapcsolatok további rombolását célzó eseményeket, de Demkó szerint várhatóan újabbak következnek majd. „A kárpátaljai magyarságnak már eddig is borzasztó volt a helyzete, de az orosz agresszió nagyobb csapást mért rá, mint az utóbbi nyolc év ukrán politikája.” Az érdek egy befogadó és nyitott Ukrajna lenne, amire kicsi az esély, akár a vereség frusztrációja, akár a diadal mámora vár az ukránokra.

Nyitókép: Ficsor Márton

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés