250 magyar történelmi film, aminek már rég el kellett volna készülnie

2022. március 30. 19:04
A magyarországi filmkultúra „nemzeti alapú korrekcióját” célzó érdekes könyv jelent meg nemrég 250 javaslat magyar történelmi filmre címmel. A mű egyik szerzőjét, az idén márciusban Herczeg Ferenc-díjjal kitüntetett Deák-Sárosi László költőt, filmesztétát kérdeztük.

Elég egy futó pillantást vetni a kötetre, hogy nyilvánvaló legyen: a magyar történelmi film vonatkozásában nemcsak problémásnak, hanem kifejezetten abszurdnak érzékelik a jelenlegi helyzetet. Más helyeken mennyire jellemző, hogy a mainstream filmgyártás – mint azt a könyvben erősen sugallják – jóformán figyelmen kívül hagyja az adott ország múltját – nagy hőseit, felemelő történelmi pillanatait?

Kevés olyan ország van, ahol ez ennyire erősen jellemző lenne, mint nálunk. Mindenesetre köztük van történelmi szövetségesünk, Németország is, aki ellen – ahogyan Magyarországgal szemben is – rejtett, de egyre nyíltabban fellépő pszichológiai és ideológiai hadviselés folyik a nemzetközi gazdasági hatalom részéről – immár több mint egy évszázada.

Az emberek személyes és nemzeti önazonosságát akarják megtörni világszerte,

de Németországban és Magyarországon különösen.

Mi lehet ennek az oka?

Mi voltunk és részben még vagyunk Európa lelki erőtartaléka, és ezt akarják lerombolni. A nemzetközi nyomás nem az utóbbi években kezdődött, már hosszú évtizedek óta érzékenyítenek minket filmes alkotásokkal, de ennek az agymosásnak a hatásai most kezdenek beérni. Diktatórikus, minden életterületen támad, a művészetben, a művészetelméletben és a filmben is. A filmben különösen.

Miért pont a filmben?

Mert ez a műfaj hatékony rejtett és nyílt propagandaeszköz is tud lenni.

A nemzetállamoknak azonban minden tisztességes eszközt bevetve ellen kell állniuk ennek a nyomásnak.

A mennyiséggel még kibékülnék, történelmi játékfilmből évente 4-5 készült a rendszerváltás óta, összesen kb. 120, de a leforgatott és vászonra került művek többségét jómagam és szerzőtársaim nem tartjuk megfelelő minőségűnek. Magától értetődő, hogy miért kellenek a hiteles történelmi filmek, de úgy látszik, nem lehet eleget hangsúlyozni: a nemzeti és személyes önismeret, illetve az identitás sikerek és tanulságos kudarcok révén való megerősítése miatt.

Mi a véleménye a 2010 után  vagy fogalmazzunk inkább úgy, az Andy Vajna-féle Szabadság, szerelem óta  elkészült magyar történelmi filmekről?

Egy tanulmányban áttekintettem, osztályoztam, értékeltem a rendszerváltástól 2016-ig elkészült valamivel több mint 100 hazai történelmi játékfilmet, és az újabbakról is vannak elemzéseim. Ezek többségének jellemző vonásai a teljes három évtizedben egyaránt a következők:

anarchia, osztályharcos és globalista társadalomkritikus szemlélet, öncélú és utópista modernizmus, a tömegkultúrába hajló igénytelenség, a nemzeti érdekekkel ellentétes történelemhamisítás.

Természetesen van pozitív kivétel, mintegy 4–5%-nyi, de ezek vagy csak szándékukban jók – a hazai profi filmes szakma ritkán áll a hiteles történelmi filmek és alkotóik mellé –, vagy ellenszélben, esetleg kifejezetten mellékvágányon készültek, a fő és hivatalos utat kényszerűségből megkerülve.

Vannak más jellegű problémák is, például a nyilvánosságtól vissza nem tartható témák, filmek beszennyezése. Ha már említette: a Szabadság, szerelem alapvetően jó műfaji, fiataloknak szóló történelmi játékfilm és tabló, de még abba is beleszerkesztettek egy erős hamisítást, hogy azért ne örüljünk annyira 1956 megidézésének...

Mire gondol?

A film szereplői, köztük a főszereplők, az október 25-ei Kossuth téri békés tüntetésre már fegyverrel érkeznek. Ez durva történelemhamisítás, mert valójában akkor és addig a tömeg békés volt, és mégis rájuk lőttek az ávósok, illetve a szovjetek. A „véres csütörtök” volt a forradalom első, sok civil áldozatot követelő sortüze, ezt nem lett volna szabad meghamisítva ábrázolni. Szakmai körökben hallottam, hogy a film történész szakértője ezt a jelenetet már a forgatókönyvben is kifogásolta, az alkotók azonban ennek ellenére nem változtatták meg.

Deák-Sárosi László író, költő, filmesztéta átveszi a Herczeg Ferenc-díjat Kásler Miklóstól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterétől (2022. március 10.)

Kikhez és hogyan kívánják eljuttatni ezt a talán kiáltványnak is beillő  kötetet?

A 250 filmes javaslatot kiadványként jelentettük meg, hogy bárki, aki érdekelt és érintett, tudomást szerezzen a történelmi filmes koncepciónkról, annak egyes darabjairól. Így akit érdekel, az elolvashatja és hasznosíthatja a maga és a nemzet javára.

A könyvet kiáltványnak nem nevezném, vitairatnak is csak némi túlzással,

mert nem közvetlenül a kritikai hozzáállásunkat fogalmaztuk meg benne. Arra ott vannak a korábbi tanulmányaim, cikkeim, könyveim. Ezúttal gyakorlati szempontból is építő jellegű gesztussal jelentkeztünk, nem a már elkészült filmeket bíráljuk – vagy épp a jókat dicsérjük –, hanem megmutatjuk, hogy szerintünk milyen az értékes történelmi film.

Nyilván jó lenne, ha döntéshozók elé is odakerülhetne a könyv.

Igen, ez is cél, és köszönhetően az ilyen médiamegjelenéseknek, mint ez az interjú, szinte csak az nem szerez tudomást a könyvünkről, aki nem akar.

Milyen fogadtatással lennének elégedettek?

Eredmény az lenne, ha ez a kiadvány is hozzájárulna a már megkezdett, de a mostaninál erősebb irányváltáshoz a hazai történelmi filmek, valamint általában a filmek gyártását illetően – velünk vagy akár nélkülünk. Persze mi akkor lennénk a leginkább elégedettek, ha film készülne valamelyik forgatókönyvünkből, az én történelmi eposzaimból, illetve a társszerzők történelmi regényeiből vagy filmterveiből.

Hogyan tudná röviden jellemezni, osztályozni a 250 filmes javaslatot?

A 250 filmes ötletet négyen állítottuk össze: jómagam, Gáspár Ferenc író, Jenei Miklós történelemtanár és Szabó Győző magyar-olasz szakos tanár. Az ötleteket négy fő csoportra osztanám. Vannak kész forgatókönyveink, ezek ötletei is belekerültek a könyvbe. Nekem van két Árpád-kori történetem (az egyik a pozsonyi csatáról szól), egy a rendszerváltás idejéről,

sőt elkészült egy sci-fi disztópia is.

Jenei Miklós kidolgozott egy alapjaiban hiteles és remek történetet a székelyek 1345-ös sikeres hadjáratáról.

A második csoport a saját, megjelent irodalmi műveink adaptációjának felvillantása. Nekem is vannak ilyen írásaim, például a történelmi eposzaim, amelyek átdolgozhatók filmre. Gáspár Ferenc pedig a saját történelmi regényeinek filmre alkalmazásait vázolta fel néhány soros leírások formájában.

A harmadik csoport a szerzők saját ötleteinek listája; ezek szándékaink szerint lefedik a magyar történelem legfontosabb eseményeit az őstörténettől a jelenkorig.

A negyedik csoport értékes művek ötletként való bemutatása a magyar irodalomból, a klasszikusoktól a kortársakig. Kettőt ki is emelnék. Az egyik Nyirő József Néma küzdelem című regénye, ami a ravasz és agresszív román térnyerést mutatja be a 19. század végi Erdélyben. A másik Böröcz Sándor Kiáltás a mélyből című visszaemlékezése, ami szerintem a legjobb magyar gulág-regény.

Mit gondol, változhat a helyzet a közeljövőben?

Én személy szerint bizakodó vagyok. Egyrészt két éve elindult a Színház- és Filmművészeti Egyetem átszervezése, képzési kínálatának, szemléletmódjának kibővítése.

A gyártás szintjén pedig jó látni, hogy 2021-ben elkészülhetett a Magyar Passió,

ami a szerzetesrendek Rákosi-korszakban való üldöztetését és betiltását dolgozza fel történetileg hiteles módon. A játékfilmes és tévéfilmes tervek közül pedig ígéretesek az olyanok, mint a Hunyadiakról és az Aranybulláról szóló sorozatok.

***

Néhány javaslat a könyvből

6. A pozsonyi csata. Élőszereplős film kész forgatókönyve az eposz alapján (Deák-Sárosi László)
A cselekmény emberközelbe hozza Árpád nagyfejedelmet, a harmadik és negyedik, egymással tisztességesen versengő fiát, Jeleket és Jutast. A történet a Pozsony környéki csatákban csúcsosodik, ahol a magyarok megsemmisítő győzelmet aratnak a túlerőben lévő, támadó keleti frank sereg fölött. Ez a győzelem alapozta meg, hogy a magyarság több mint ezerszáz éve itt él a Kárpát- medencében.

70. Irány Bombay! Kalandos, tényeken alapuló történet Horthy István bombayi repülőútjáról (Deák-Sárosi László)
India mozdonyokat akart rendelni, ami jól jött volna a magyar Mávag és a német Ganz cégnek is. A Ganz lefoglalta a Bombaybe tartó repülőjárat összes helyét, hogy a riválist ezzel kiiktassák. Horthy István azonban, aki a Mávag vezetőségi tagja, a MÁV elnöke egy motoros repülővel egyedül elrepült Bombaybe, és megelőzve a Ganz ügynökeit, megkötötte a mozdonyokra a szerződést.

14. Trianon fiai (Gáspár Ferenc)
A múltbeli történet Baján játszódik, az első világháború idején, és a szerb megszállás napjaival ér véget 1918 decemberében. A jelenbeli pedig tavaly, a pandémia idején, ahol egy tinédzser kislány a dédapja megtalált naplója alapján eleveníti fel a múltat, ahol szintén járvány van, csak azt spanyolnáthának hívják. A múltban három fiú kalandjai köré szövődik a történet, akik eleinte csak úsznak és pecáznak a Súgóban, később viszont maguk is harcolni szeretnének a megszállókkal szemben. A sok párbeszéddel és izgalmas kalanddal fűszerezett regényt folytatni szeretném a szerb megszállás végéig, a magyar honvédsereg dicsőséges bevonulásáig, 1921. augusztus 21-ig.

22. László A kész forgatókönyv, témája a székelyek 1345-ös moldvai hadjárata (Jenei Miklós)
Az ország Szent László bűvöletében él. Váradon zarándokok tömegei járulnak Szent László sírja, hermája elé. A sorra épülő templomok falán a Szent László-legenda freskói idézik fel a pogány kunok elleni győzelmet. Sikerül-e a kései utódoknak ugyanezt végbevinni a tatárok ellen? Hogy viszonyulnak a szereplők Szent László személyéhez? Ki mivel járul hozzá a vállalkozás sikeréhez?

4. Ördöngős masina (Szabó Győző)
Ezzel a kifejezéssel illette Kossuth Lajos azt a fonográfot, amelyel turini remetesége alatt az őt felkereső magyar hazafiak viaszhengereken rögzítették üzenetét a magyar néphez, abból az alkalomból, hogy Aradon felavatták a tizenhárom vértanú emlékművét. A jelenet kiindulópont és kerettörténet, közben felidéződik Kossuth törökországi és amerikai diplomáciai tevékenysége.

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hát igen. Amíg Wajda a Katynt csinálta, ami azért a lengyelek alapélménye, addig Jancsó itthon az "Anyád! A szúnyogok" címmel csinált nézhetetlen alkotást. És ez még a kisebbik baj, mert csinálhatott volna arról is filmet, hogy mentette meg a szerencsétlen zsidó rabszolga fiú IV. Bélát Muhinál.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés