A nyugat-európai civilizáció önmaga eltörlésébe kezdett – Heather Mac Donald a Mandinernek

2022. március 2. 13:01
Az éretlen gyermekeket védeni kell a nem nekik való szexuális tartalmaktól, és reméli, hogy Orbánék ki is tartanak ebben – mondja Heather Mac Donald amerikai kriminológus lapunknak. A neves amerikai szerzőt a nyugati civilizációt sújtó ideológiai harcokról és a konzervatívok helyzetéről kérdeztük az MCC Summit konferencián!

Heather Mac Donald amerikai jogász, kriminológus, konzervatív politikai kommentátor, a New York-i Manhattan Intézet munkatársa, a City Journal jobboldali urbanisztikai szaklap és más lapok szerzője. Los Angelesben született, a Yale-en és Cambridge-ben végzett angol szakon, a Stanford Egyetemen szerzett jogi diplomát. A magát szekuláris konzervatívnak tartó Heather Mac Donald több könyv szerzője. Korábbi vele készült interjúnkat itt, recenziónkat itt olvashatják – a szerző a minap az MCC Summit vendégeként érkezett Budapestre.

***

Magyarországon körültekintve hogy látja, megállnak azok a médiatudósítások, miszerint ez hibrid rezsim, diktatúra vagy féldiktatúra?

Szeretném, ha valaki elmagyarázná, Orbán miként is nyúlt bele a bírói függetlenségbe, mivel ez az egyik fő vád ellene. Nyilván nincs elég tudásom ahhoz, hogy átfogóan megítéljem a helyzetet, de a benyomásom az, hogy például a New York Times újra és újra azért ír le valamit, mert az nem igaz. Az a felfogás pedig, hogy az ártatlan, éretlen, kiskorú gyermekeket nem szabadna mérgezni a nem nekik való szexuális tartalmakkal, teljesen egyértelműen támogatandó, nem tudok elképzelni más értelmes álláspontot, amit elfoglalhatna a magyar miniszterelnök. Van egy olasz prodcast, amit minden héten hallgatok, és valamiért ők teljesen Orbán-ellenes és LMBTQ-párti megszállottak. Szóval Orbántól megőrülnek a nyugati elitek, és semmiféle minimális egyetértést sem engedélyeznek vele.

Remélem, hogy Orbán kitart ebben a témában, mert ha nem, akkor a gyermekek egy nemzedékét tesszük tönkre.

Én gyermekmolesztálásnak tartom azt, amikor idő előtt kiteszik a gyermekeket a szexualitásról való tudásnak. Ők még egy ártatlan világban élnek. 

Találkozott Orbán Viktorral is. Mi volt a benyomása?

Az Egyesült Államokban népszerű a „mérgező férfiasság” koncepciója. Orbán Viktor ennek az ellenkezője. Az önbizalma, egy pozitív értelemben vett hatalom, azaz hogy ki tudja magát fejezni nagyon megnyerően, és át tud fogni és értelmezni bonyolult helyzeteket, az lenyűgöző. Külföldiként persze nehéz megítélni a dolgokat, de Orbán nem tűnik annyira óvatosnak politikailag, mint az amerikai politikusok. 

A nyugati gender-ideológia elkerülhetetlenül eléri Magyarországot, vagy van esélyünk kimaradni a szórásból?

Ez épp folyamatban van, a dolog terjeszkedik, nem látom, miként tudnának kimaradni belőle. A brit egyetemeken törlik a tantervekből David Hume-ot és más nyugati filozófusokat, írókat, mert elnyomó nyugat fehér férfiaknak számítanak, a hangjegyírás már nem kötelező a zeneszerzői szakon, mert elnyomásnak tekintik. Franciaországba és Németországba már megérkezett a csomag. Az amerikai egyetemeken meg vannak róla győződve, hogy a faji különbségek egyetlen magyarázata a rasszizmus, és nem a kulturális vagy viselkedésbeli különbségek. Más országokban nincsenek ilyen problémák, helyzetek, de mégis importálták az identitáspolitikát és az áldozatkultúrát. Magyarországnak sosem voltak gyarmatai, a posztkolonialista megközelítés és az áldozatkultúra tudomásom szerint azonban már itt is megjelent.

A nyugat-európai civilizáció önmaga eltörlésébe kezdett,

a túlzott önutálat és szükségtelen önvád miatt. Semmi olyan nincs mindabban, amit felhoznak a nyugat ellen, amit más civilizációk és kultúrák ne csináltak volna meg valaha. Ha Afrikának lett volna technológiája körbehajózni a világot, ők is gyarmatosítottak volna. Az afrikai népek elnyomták egymást, sőt virágzott arrafelé a rabszolgaság az európaiak érkezése előtt is, utána meg az afrikaiak örömmel folytattak rabszolgakereskedést a nyugatiakkal. 

Ellen lehet állni ennek, vagy sem?

Nagyon bátor emberekre van szükség, akik hajlandóak háborúzni, mert akik ezt megteszik, mint a Princeton Egyetem volt oktatója, Joshua Katz, mert az ellenállók hatalmas nyomás alatt fogják találni magukat mind a saját közegük, mind az adminisztráció részéről. Nincs visszaút, nem lehet visszafordulni. 

Mit lehet tenni? Párhuzamos intézményrendszert kell építeni például?

Az amerikai konzervatívok állandóan erről beszélnek. Az amerikai egyetemeknek hatalmas tekintélye van. Ők hozzák létre az elitet: ha nagynevű egyetemen végzel, az óriási társadalmi tőkét ad neked. Ha új egyetemeket hoznánk létre, azoknak nem lenne meg az a presztízse, ami a többinek megvan. Ott van a michigani Hillsdale College, ami igen jó képzést ad a bölcsészettudományok és a jog területén, és vannak szülők, akik odaküldik a gyermekeiket, mert érdekli őket, hogy mit tanul a gyerek, de a Hillsdale-nek nincs meg az a presztízse, mint a Yale-nek vagy a Harvardnak, még akkor sem, ha nagyon jó munkahelyeket csípnek meg a végzőseik, például a jog világában.

 

Magyarországon az utóbbi években állandó téma Soros György és alapítványi hálózata. Csak itt téma ő, vagy Amerikában is?

Nos,

Soros György Amerikában is folyamatosan a politikai viták középpontjában van,

legutóbb azért, mert liberális kerületi főügyészek kampányát támogatta nagy tételben. Emellett pedig támogatja a BLM-et, ami azt a téves álláspontot képviseli, hogy az amerikai társadalom és a rendőrség a rendszerszintű rasszizmus fogja. A fő bizonyítékuk erre az, hogy a feketék nagyobb arányban kerülnek börtönbe, mint a fehérek, de azt elhallgatják, hogy ennek az az oka, hogy a feketék között nagyobb mértékű a bűnözés is. Részben Soros áll azoon kampány mögött is, ami az utcai igazoltatás (stop&frisk) ellen indult, mert az is nagyobb arányban érinti a feketéket. Az amerikai jobboldalon elterjedt meggyőződés, hogy nagyrészt a Soros-támogatásoknak köszönhető a baloldali nyomulás és a baloldali ideológiák terjedése. Szerintem anélkül is így lenne.

Mi a helyzet a többi hasonló filantróp alapítvánnyal?

Ami egyedi az amerikai filantróp alapítványokban, hogy szinte mindegyiket kapitalista üzletemberek alapították a szabadpiaci berendezkedésnek köszönhetően, és folyamatosan balra tolódnak. A Ford Alapítvány a kulturális mérgezés egyik fő forrása. Ők támogatják a művészetben a legtöbb radikális aktivistát. Ugyanez a helyzet a Rockefeller Alapítvánnyal. A Tides Alapítvány úgyszintén a „társadalmi igazságosság” bajnoka. Persze

minden szervezetnek joga van a saját ideológiájához, de az egyoldalúság ijesztő.

Nem mondom, hogy a kormánynak kellene beavatkozni, de jó lenne, ha több üzletember értené meg, hogy kultúrharc folyik az Egyesült Államokban, és be kellene avatkozniuk a másik oldalon is. Van néhány konzervatív beállítottságú alapítvány is, mint a Bradley Alapítvány vagy a Scaife Alapítványok, de összességében ezek egyáltalán nem olyan erősek és befolyásosak, mint a baloldaliak. Szóval sokkal több kellene, főleg hogy ellensúlyozni lehessen a Szilícium-völgy hatását. 

A konzervatívoknak határozottabban kellene használni az államot?

Vannak, akik ezt mondják. Nem tartom magam régimódi liberálisnak, de kicsit aggályosnak tartom a felvetést, mert akkor precedenst teremtenénk a másik oldal számára. Még mindig azt gondolom, hogy a gondolatok piaca kell, hogy legyen a megoldás. De

ma nincsen piaca a gondolatoknak, mivel a techcégek cenzúrázzák azt.

Emellett ott vannak az állami költségvetésből fenntartott állami egyetemek és állami iskolák, s sokan mondják, hogy ezekben igenis be kellene tiltani a gender szakokat és a kritikai fajelmélet tanítását. Csak hát nehéz definiálni a dolgokat. A konzervatív felfogás szerint nem taníthatnánk a gyermekeket arra, hogy bűnösnek érezzék magukat a nemzeti örökségük miatt. Ez elég egyértelmű. Csak amikor megpróbálod megvalósítani, számos értelmezési problémába fogsz ütközni. 

A George Floyd halála és a BLM miatt mesterségesen felkorbácsolt faji kérdés vajon meddig marad az amerikai politika része?

Nem most lesz vége. Van némi válaszreakció a rendőrségellenes mozgalomra, de még mindig ebben élünk. Azt, hogy az egyetemek felkapták az áldozati ideológiát, nehéz lesz legyűrni. Lehet, hogy Amerikának dolgoznia kell a lehetőségek megadásán mindenki számára, de a belvárosokban kialakult sikerellenes és patologikus viselkedéskultúrát is meg kellene haladnunk. 

Önnel hajlandóak vitázni az ön által kritizált álláspont képviselői, és lehozzák a cikkeit?

2019-ben leadtam egy véleménycikket a Wall Street Journalnak, amiben idéztem tudományos cikkeket is. A lényege az volt, hogy nem igaz, hogy a rendőrség rasszista, a rendőrök bőrszíne nem játszik szerepet abban, hogy miként végzik a munkájukat, de a rendőrség rasszizmussal való gyanúsítása oda vezetett, hogy azóta már éppen a fehéreket igazoltatják aránytalan mértékben.

A szerkesztők azonban nem hozták le a cikket, mondván, hogy ez „mérgező”. 

Miről szól a következő könyve?

Az „eltérő hatás” (disparate impact) jogi elképzelésének veszélyeiről írok. A hatvanas évek diszkriminációellenes törvényei törvénytelenné tették a tudatos diszkriminációt, tehát azt, hogy egy munkaadó azt mondja, ő nem alkalmaz például feketéket. De ma alig van tudatos diszkrimináció, sőt, épp ellenkezőleg: a feketéket preferálják a munkaadók. Az eltérő hatás munkajogi törvényekben is alkalmazott elképzelése az, hogy ha egy munkaadó olyan követelményeket állít például írni tudásban vagy számolni tudásban,

ami hátrányosabban érinti a feketéket, mint a fehéreket, még ha a teszt elvileg semleges is, az nem használható.

Ennek nagy veszélyei és negatív következményei vannak. Szerintem ez romba dönt minden civilizációs sztenderdet. Például aláássa a mérnökképzést, hiszen nem lehet megfelelő minőségi követelményeket fenntartani, ha a feketék átlagosan kevésbé felelnek meg neki, mint a fehérek. Vagy ott vannak a nők, akik között átlagosan kevesebb a matekzseni, mint a férfiak között. Emiatt a fizikusképzésben is levihetik a követelményeket, hiszen sokkal kevesebb nő tanul fizikát az egyetemen, mint férfi. Szóval ez a felfogás rombolja az intézményeket és a kultúrát. 

Az MCC Summitra érkezett Budapestre, milyennek találta?

Elképesztő, hogy milyen fiatal a közönség! Nem vagyok egy optimista alkat, de ez reménykeltő! Az Egyesült Államokban nagyon valószínűtlen lenne, hogy ennyi fiatal jöjjön el egy konferenciára! És a szellemi színvonal is nagyon magas! 

Fotók: Mátrai Dávid

***

Heather Mac Donald könyvei

The Burden of Bad Ideas: How Modern Intellectuals Misshape Our Society (A rossz eszmék súlya: hogyan rontják el a társ.adalmat a modern értelmiségiek?2000); 

Are Cops Racist? (Tényleg rasszisták a rendőrök? 2003); 

The Immigration Solution (A bevándorlási megoldás, 2006); 

The War on Cops (Háború a rendőrök ellen, 2016); The Diversity Delusion (A sokszínűség illúziója, 2018).

Összesen 21 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A cirill betű a legrasszistább, mert azon nem kommunikálnak például feketék egyáltalán. Sárgák se.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés