Egy évvel később: a Capitolium ostromáról vitatkozik Amerika

2022. január 6. 12:21
Most egy éve szabadultak be az amerikai törvényhozás épületébe dühös tömegek Trump gyűlése után. A demokraták nevetségességbe hajló pátosszal tartják felszínen a Capitolium ostromának sztoriját, a republikánusok pedig lassan elfelejtenék az egészet.

Nyitókép: Jelenet a Capitolium ostromából (Joseph Prezioso / AFP)

 

Megérjük még, hogy nemzeti ünnep lesz Amerikában január 6-a. Vagy gyásznap. Vagy négy évig az egyik, aztán négy évig a másik. Teljesen egyértelmű, hogy

az egy évvel ezelőtti események a legújabb demokrata eredetmítosz kiindulópontját képezik

– a republikánusok pedig továbbra sem tudják, mit gondoljanak róla.

Hogy mi is történt pontosan? 2021. január 6-án összeült az amerikai Szenátus, hogy hitelesítse a leadott elektori szavazatokat – ez az amerikai választási rendszer egy sokáig jelentéktelennek hitt formalitása, egyben a békés hatalomátadás szent elvének gyakorlati megnyilvánulása, mert az eredményeket a Szenátus elnöke hirdeti ki, a Szenátus elnöke pedig a mindenkori alelnök.

A távozó elnök alelnöke tehát egy végső gesztussal átadja a hatalmat a megválasztott elnöknek.

Viszont tavaly azon republikánusok, akik a levélszavazatokkal való potenciális visszaélések miatt elcsaltnak tartották a választást, ebben a gesztusban egy utolsó esélyt láttak Biden elnökké emelésének megakadályozására, és azt követelték Mike Pence-től, hogy nyilvánítsa Arizona és Pennsylvania elektori szavazatait érvénytelennek. A Szenátusban, mint ismeretes, a 2020-as választás és az utána következő időközi választások óta 50-50 mandátummal rendelkeznek a demokraták és a republikánusok, szavazategyenlőség esetén pedig a Szenátus elnöke – aki akkor még a republikánus alelnök, Mike Pence volt – „megtörheti az egyenlőséget”, és maga is szavazhat.

A trumpisták álma tehát az volt, hogy Pence ellenállásra szólítja fel a republikánus szenátorokat,

akik majd mind az ötvenen Arizona és Pennsylvania elektori szavazatainak hitelesítése ellen szavaznak, szavazategyenlőség alakul ki, Pence a republikánusokkal szavaz, és így elegendő érvényes elektori szavazat híján Bidenből nem lehet elnök.

Mémmé vált tweet az ostrom napján: „Ha az Egyesült Államok látná, hogy mit csinál az Egyesült Államok az Egyesült Államokban, az Egyesült Államok lerohanná az Egyesült Államokat, hogy felszabadítsa az Egyesült Államokat az Egyesült Államok zsarnoksága alól.”

 

Ez történt pontosan egy éve

„Soha nem adjuk fel. Soha nem fogjuk a vereséget elismerni” – mondja a Fehér Házhoz közel, január 6-án délben tartott gyűlésén Donald Trump, aki egyben felszólítja Pence-t, hogy ne hitelesítse Biden győzelmét, „mert ha nem teszed, nagyot fogok benned csalódni”.

Pence viszont eközben a Twitteren világossá teszi, hogy „az alkotmány fenntartására és védelmére tett esküm megakadályoz abban, hogy egyoldalúan eldöntsem, mely elektori szavazatokat szabad és melyeket nem szabad összeszámolni”.

Most következik az a pillanat, amiért Trumpot a Capitolium ostromának „felbujtásával” vádolják: amikor délután egy órakor elkezdődik a Szenátus ülése, a tüntetők első hulláma már elkezdi megrohamozni a Capitolium körüli első rendőrségi kordont. Trump eközben így fejezi be a beszédét: „A Capitoliumhoz megyünk. Megpróbáljuk megadni nekik a büszkeséget és a bátorságot, ami ahhoz kell, hogy visszavegyék az országunkat”.

Trump maga aztán nem megy a Capitoliumhoz, hanem hazamegy a Fehér Házba.

Hiába igyekszik utána Trump végig békés távozásra ösztönözni az ostromlókat, innentől kezdve minden hivatalos szerv, illetve az őt letiltó közösségi médiumok is ezeket a sorokat olvassák a fejére.

Közben a Szenátusban Paul Gosar arizonai republikánus képviselő benyújtja óvását az arizonai és pennsylvaniai elektori szavazatok hitelesítése ellen, és Ted Cruz texasi republikánus szenátor csatlakozik hozzá – ezzel egy szabályos óvás jogi feltételei adottak, lehet róla szavazni.

Trump hallgatósága átmegy a Capitoliumhoz. Mitch McConnell, Kentucky republikánus szenátora igyekszik csillapítani a csalást kiáltókat, az óvás ellen beszél: „A szavazók, a bíróságok, az államok mind elmondták a magukét. Ha felülbírálnánk őket, maradandó kárt okoznánk a köztársaságunknak.”

Délután kettőkor betörik az első ablak, a tüntetők elkezdenek bemászni a Capitoliumba.

Húsz perc múlva a Szenátus a veszélyt észlelve szünetre megy, a házat evakuálják, Pence-t biztonságos helyre viszik, Mitt Romney utahi republikánus szenátort viszont kis híján meglincselik.

14 óra 24 perckor Trump azt tweeteli, „Mike Pence nem volt elég bátor ahhoz, hogy megtegye azt, amit Hazánk és Alkományunk védelméért meg kellett volna tenni”.

Videó a capitoliumi történtekről

 

Tizennégy perc múlva hangzik el Trumptól az első csitító megjegyzés a Twitteren: „maradjatok békések”. Ekkorra azonban már betörtek a tüntetők a Szenátus üléstermébe,

szelfizgetnek, a szenátorok irataiban turkálnak.

Az első republikánus kritikát Trump felé Chris Gallagher wisconsini képviselő küldi: „Elnök úr, ezt meg kell állítania. Ön az egyetlen, aki visszahívhatja őket. Hívja őket vissza. A választásnak vége van.”

Fél négykor Kayleigh McEnany fehér házi sajtófőnök tweetben adja az ország tudtára, hogy a rend helyreállítása érdekében Trump kivezényelte a Nemzeti Gárdát a Capitoliumhoz, és megismétli az elnök felhívását, hogy a tüntetők maradjanak békések. Ekkorra azonban a demokrata kampánygépezet már felismeri az esélyét. 16 órakor Joe Biden felszólítja Trumpot, hogy tévébeszédben azonnal követelje az ostrom végét. Ezt ő nem teszi meg, helyette videóüzenetet tweetel: „Ismerem a fájdalmukat, ismerem a sebeiket. Szeretjük Önöket, Önök nagyon különlegesek, de látják, mi történik, látják, hogy bántak a többiekkel… Tudom, mit éreznek, de menjenek haza, mégpedig békésen.”

A rendőrség este hat körül szerzi vissza az irányítást az épület felett,

Muriel Bowser polgármester kijárási tilalmat rendel el a városra reggelig. Trump is tweetel hatkor: „Ezek a dolgok és események történnek akkor, ha egy szent, földcsuszamlásszerű győzelmet ilyen méltatlan, ádáz módon vesznek el azoktól a nagyszerű hazafiaktól, akikkel oly sokáig rosszul és tisztességtelenül bántak. Menjenek haza szeretetben és békességben, és emlékezzenek örökké erre a napra!”

Este nyolckor aztán a Szenátus folytatja ülését, amely hajnali háromnegyed négyig tart. A Szenátusban a republikánusok szinte kivétel nélkül az óvás ellen szavaztak, a képviselőházban radikálisabbak voltak ugyan a republikánusok, de ott demokrata a többség –

az óvás végül mindkét házban elbukik.

 

További jelenetek az ostromról

A közvélemény megosztott maradt

A Pew Research Center közvetlenül az események után, majd márciusban és szeptemberben is mérte az amerikai társadalom véleményét az ügyről. Akkor az amerikai felnőttek 52 százaléka gondolta úgy, hogy Trumpnak nagy felelőssége volt az ostromban, 23 százalékuk szerint a történtekért részben visel felelősséget Trump, 24 százalékuk egyáltalán nem látta hibásnak az elnököt. A republikánusok körében ez az arány 18, 34 és 46 százalék. Márciusban a demokraták 95, a republikánusok 79 százaléka gondolta úgy, hogy a lázongókat felelősségre kell vonni, szeptemberben a demokraták körében az arány továbbra is 95, a republikánusoknál azonban már csak 57 százalék volt – azaz míg a republikánusok könnyen túltették magukat a történteken,

a demokrata kampánygépezet sikeresen sulykolta szavazói fejébe, hogy január 6-án nem tüntetés, hanem „felkelés” történt,

amely szerintük az amerikai demokrácia történetének legsötétebb fejezete.

Ez a kettős látás azóta is jellemzi a történtek feldolgozását – rögtön két kurzusfilm is készült január 6-áról, republikánus szemszögből Sean Hannity készített háromrészes sorozatot az eseményekről, melyben az FBI-t gyanúsítja az ostrom megszervezésével; az HBO-nak pedig demokrata szemszögből Jamie Roberts készített dokumentumfilmet Négy óra a Capitoliumban címmel. Így mindkét párt tábora elégedetlenkedhet azon, hogy a másik tábor miért igyekszik elferdíteni a történteket.

Január 6-át azóta is vizsgálja egy képviselőházi vizsgálóbizottság, mely idén nyárra ígérte jelentését. Részeredmények azonban már vannak – kiderült például, hogy a Republikánus Párt az események kapcsán az eddig sejtettnél is nagyobb mértékben farolt ki Trump mögül: a Capitolium ostromának óráiban nem csak Hannity, de a Fox számos másik ismert tévése, köztük Laura Ingraham és Brian Kilmeade is SMS-ekben kérte könyörögve az elnök akkori kabinetfőnökét, Mark Meadowst,

hogy Trump azonnal jöjjön be a tévébe elhatárolódni a tüntetéstől,

különben tönkretesz mindent, amit közösen felépítettek.

Ha neki nem is, azért a kongresszusi republikánus vezérkarnak összejött az elhatárolódás, soha ilyen rossz nem volt a kapcsolat a republikánus vezetőség és a republikánus elnök között, mint akkor: Kevin McCarthy, a republikánusok képviselőházi frakcióvezetője szerint „az elnök felelősséget visel” a történtekért, McConnell szenátus frakcióvezető szerint pedig „megpróbálták megzavarni a demokráciánkat, de kudarcot vallottak.” A bázishoz közelebb álló, mélyvörös körzetekben induló republikánus képviselők azonban jóval kevésbé nyilatkoztak elítélően az ügyről, Andrew S. Clyde georgiai képviselő szerint „normális turistalátogatás” történt január 6-án (turistalátogatásokat egyébként azóta sem lehet tartani a házban), Matt Gaetz floridai képviselő szerint pedig balos militánsok masíroztak egy éve a Capitoliumnál, Trump-hívőknek álcázva magukat.

Egy év elteltével a republikánus elit és bázis véleménye még mindig jelentősen eltér egymástól. A Quinnipiac felmérése szerint a demokraták 93, a republikánusok 29 százaléka tartotta január 6-át a kormány elleni támadásnak, a „felkelés” kifejezéssel pedig a CBS/YouGov közös felmérése szerint a demokraták 85, a republikánusok 56 százaléka ért egyet,

azonban a republikánusok 56 százaléka gondolja úgy, hogy az ostromlók a „szabadságot védelmezték”.

Még vérfagyasztóbb, hogy azon sem tudnak megegyezni Amerikában, hogy január 6-a erőszakos esemény volt-e, bár öt halállal járt, és később négy érintett capitoliumi rendőr lett öngyilkos: tíz demokratából kilencen, de tíz republikánusból csak négyen emlékeznek erőszakra.

Az Igazságügyi Minisztérium több, mint hétszáz embert helyezett a történtekkel kapcsolatban vád alá, Trumpot képviselőházban másodszor is impeachelték „felkelés szítása” miatt, bár februárban a Szenátus felmentette. 725 letartóztatás történt, 31 fő kapott letöltendő, 50 felfüggesztett börtönbüntetést, 18-an házi őrizetbe kerültek. 69 főt ítéltek kártérítés, 16-ot büntetés megfizetésére, 38-an pedig közösségi szolgálattal vezekelhetnek január 6-án játszott szerepük miatt.

A QAnon Sámán a Capitolium ostroma előtt (SELCUK ACAR / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP)

 

Az ostrom legismertebb figuráját, a festett arccal, félmeztelenül, szarvakkal flangáló QAnon sámánt, civil nevén Jacob Chansleyt a történtek miatt novemberben 41 hónap börtönre ítélték.

Kevin Seefried, a Capitolium kerengőjében konföderációs zászlót körbehordozó tüntető pere 2022 júniusára van kitűzve – ő egyébként történelmi tettet hajtott végre, mert a rabszolgatartó déli államok zászlaja még az amerikai polgárháború idején is csak hat mérföld távolságba jutott el a Capitoliumtól az 1864-es Fort Stevens-i ütközet idején, bent még sosem járt. Richard „Bigo” Barnett, aki Nancy Pelosi házelnök irodájába tört be, a székében szelfizett, csúnya üzenetet hagyott az asztalán („Itt volt Bigo, te k*rva”), és elvitt az irodából egy borítékot, három hónapot ült előzetesben, de perének időpontja még nem ismert.

A dráma természetesen folytatódik,

a demokrata elit egyáltalán nem szándékozik leszállni kedvenc vesszőparipájáról, a bizottság pedig – amelyben vannak ugyan republikánus tagok, de szigorúan csak olyanok, akik nyíltan szakítottak Trumppal – a végtelenbe vizsgálódik tovább. Trump sem hagyta azonban abba a szervezkedést: megígérte, hogy az idei félidős választásokon előválasztási kihívót állít minden olyan republikánussal szemben, aki ellene fordult. Így bár a Pew októberi felmérése szerint a republikánusoknak csak valamivel kevesebb, mint a fele szeretné, ha Trump indulna az elnöki hivatalért, azért a közélet alakításában továbbra is követel magának némi szerepet az exelnök.

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés