„Vannak, akik siratják nemcsak a demokráciát, de magát a nyugati civilizációt, mások annak alkonyát és pusztulását elkerülhetetlen törvényszerűségnek hiszik, mint egykor Marx és követői hitték ezt a kapitalista termelési módról. Márpedig a történelmet nem megváltoztathatatlan fizikai vagy társadalmi folyamatok alakítják, hanem az emberek, az állampolgárok gondolatai és cselekedetei. Rajtuk, rajtunk múlik, és nem a sorsunk fonalát szövő mitológiai párkákon, hogy az ókori Róma végzete utoléri-e az immár a bolygóközi teret is meghódító emberiséget, vagy annak a szabadságra esküdő részét.
Az Egyesült Államok nem éppen ifjú, s ezért sokat tapasztalt elnöke érzi saját hazája és az egész világ bajait, a személye és országa iránti bizalom ijesztő csökkenését, amit a leküzdhetetlennek tűnő járvány is elmélyít, és ennek ellenszeréül hívott össze egy virtuális csúcstalálkozót. Az ettől a demokrácia megvédését remélő tanácskozásra – elődeit túlszárnyalva – már 111 ország vezetőjét hívta meg, de mellőzte Magyarországot. Miközben ott lesz Angola, a Kongói »Demokratikus« Köztársaság, Irak, Kenya, Malaysia, Pakisztán, továbbá az ugyancsak a demokrácia visszaszorításával vádolt Brazília és Lengyelország is.