Baán László: Világszínvonalú épületben kap új otthont a Néprajzi Múzeum

Alaptalanok voltak az aggodalmak a zöldfelületek miatt – Baán László a Mandinernek.

Az elmúlt tíz évben olyan fantomokkal kellett hadakoznunk, amelyek vagy téves, vagy sokszorosan hamis és tudatosan torzított állítások voltak – reagált a kritikákra a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

Itt állunk az épület tetején látható kertben. Ha jól látom innen fentről, akkor épp betont bontanak, és nem fordítva. Hogyan is áll most a zöldterület aránya?
A negatív hírek mindig erőteljesebben tudnak megjelenni, és valóban lehetett egy természetes aggodalom, hiszen a Liget Budapest projekttel Európa legnagyobb kulturális fejlesztését hajtjuk most végre. Én már a kezdet kezdetén mondtam, hogy a Városliget minden négyzetmétere többet és jobbat fog nyújtani, mint amire a közönség előzetesen számít. Több zöldet és több kultúrát: ez volt a mottó, ez az égisz, ami alatt végrehajtottuk a fejlesztést. Az elmúlt tíz évben fantomokkal kellett hadakoznunk, amelyek vagy téves, vagy sokszorosan hamis és tudatosan torzított állítások voltak. Nyilván ezzel lehetett a legjobban riogatni.

Mindent is lebetonozás, fa-kiirtás, monstrumok felhúzása például?
Igen, de mára mindenki láthatja, hogy itt nem ez történt. Gyönyörű és harmonikus, a Városligetbe illeszkedő új épületek jöttek létre, olyan területen, ahol korábban parkolók vagy egyéb épületek álltak, azaz szó sincs zöld felület veszteségről, annál inkább bővülésről! Erre nagyon jó példa a tetőkert, ez a két egymásnak szaladó zöld domboldal, ami szabadon besétálható lesz bárki számára. Az egykori Felvonulási téren, a régi kommunista demonstrációk helyén, ami aztán később évtizedekig parkoló volt, egy gyönyörű sétány készül. Kénytelen vagyok sokszor hangsúlyozni: mi nem autóellenesek vagyunk, csak minden kerüljön a helyére. A liget nem parkoló felület, meg fog szűnni a felszíni parkolás, de kellő mélygarázst kell ahhoz építeni, hogy a távolabbi látogatók eljöhessenek és komfortosan érezzék magukat. A nagyjátszótér előtti mélygarázs például nagyon könnyen elérhető. Aki messzebbről jön majd autóval a Néprajzi Múzeumba, leparkol ott, és pár perc alatt ide sétál. A zöldfelület növekedése pedig szerintem – és mások szerint is – szemmel látható.

Nem csak a zöldfelület növelésére, hanem a meglévők megújítására is törekedtek, nem?
Igen, a Városliget évtizedekig nagyon elhanyagolt volt. Itt már sok tízezer négyzetméter zöldfelületet megújítottunk, ilyen például a Mőcsényi Mihály botanikus kert, mely környezetismeret órák tartására is alkalmas iskolásoknak. De itt, az épület környékén is tízezer négyzetméternyi felület megújul tavaszra, egyszerre zajlik a zöldfelületi fejlesztés és az új, 21. századi világszínvonalú épületek létrehozása. Utóbbit természetesen nem mi állítjuk magunkról, akik dolgoznak ezen a projekten. Az épületek nemzetközi elismerések sokaságát kapták meg, és ez szerintem így lesz még a megnyitás után is. A legfőbb elismerés mégiscsak a látogatók reakciója lesz, a „ligethasználóké”, legyenek ők Budapestiek, vidékiek vagy akár külföldiek. Hangsúlyoznám: ezen fejlesztések révén, mint például a Néprajzi Múzeum vagy a Magyar Zene Háza, Budapest sokkal magasabb polcra helyezheti majd magát a nemzetközi kulturális térképen.

Cél volt követni az ismert küllföldi példákat, ahol több múzeum van egymás közelében?
A kulturális negyed egy külön műfaj a világon, sokan indulnak el emblematikus múzeumi épületek vagy ehhez hasonlók irányába. Ezek közé fog most felsorakozni a budapesti Városliget is, mely ráadásul sokkal komplexebb élményt nyújt. Ráadásul történeti gyökerei vannak, hiszen 150 éve, 1860-ban nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, attól kezdve a kultúra különleges együttélése alakult meg itt a Városligetben a zöldfelület és a kikapcsolódás vegyítésével. Mi ezt 21. századi nyelven újítottuk meg. Bizton állíthatom, hogy ez a fejlesztés, a Liget nemcsak Budapestnek, hanem egész Magyarországnak különleges helyzeti előnyt fog biztosítani. Hasonló egyhamar nem fog épülni Európában.