Hatalmas vita volt a veszélyhelyzet meghosszabbításáról a Parlamentben

György István, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: a javaslat 2022. június 1-ig hosszabbítja meg a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát, így továbbra is rugalmasan lehetne válaszokat adni a járvány okozta nehézségekre. Hozzátette: ahogyan korábban, a szabályozási rendszer most is lehetőséget ad arra, hogy járványhelyzet intenzitásától függően a kormány kezdeményezhesse a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Megerősítette:

Közölte: a javaslat a veszélyhelyzet megszüntetéséig alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket fenntartja. Ezek közül kiemelte, hogy továbbra is megkapják a diplomát azok, akik önhibájukon kívül nem tudtak középfokú nyelvvizsgát szerezni. Emellett – folytatta – a javaslat 2022. június 30-ig hosszabbítja meg a lejárt okmányok érvényességét, így fél évre előre ütemezhető lesz az okmánycsere időpontja.

Közölte azt is: meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak. A veszélyhelyzet alatt szélesebb körben alkalmazott távmunkavégzési szabályokat pedig a normál jogrendbe emelik át.

Fidesz: kiszámíthatóságot teremt a javaslat

Kara Ákos, a Fidesz vezérszónoka a javaslatot azzal indokolta: a koronavírus új variánsai eddig nem tapasztalt gyorsasággal terjednek világszerte, ezért elengedhetetlen a hatékony és kiszámítható védekezés. Ezért kéri a kormány a rendkívüli jogrend meghosszabbítását 2022. június 1-ig, de amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, akkor kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet előbbi megszűntetését – közölte.

Jelezte: különleges jogrend fennállása nem befolyásolja a választások, illetve az országos népszavazás megtartását. Úgy értékelt:

az egészségügyi dolgozók helytálltak és jól szervezett kormányzati döntések születtek. Még egy nagy közös erőfeszítésre van szükség, hogy az oltások elegendő számával véglegesen legyőzzük a koronavírust – fogalmazott.

DK: sokadszor gombolja újra a Fidesz a rendeleti kormányzást

Varga Zoltán, a DK vezérszónoka a javaslatot úgy értékelte: ez „sokadszori újragombolása” a Fidesz rendeleti kormányzásának. Szerinte ugyanis

arra, hogy a veszélyhelyzet alatt szabad kezet kap bármire, ami „egy meghatározott érdekkörnek sok milliárdot fial”. Így – folytatta – a veszélyhelyzeti törvényt „lobogtatva” nem kell parlamenti vita, hanem akár „felcsúti dácsa ebédlőjében” is lehet dönteni százmilliárdokról és emberek sorsáról.

Szerinte a javaslat megalázó az Országgyűlés intézményére, aláássa a demokráciát, illetve annak „maradványait”, és „legyalulja” az önkormányzatokat. A kormány járványkezelését a képviselő „kritikán alulinak” nevezte. Hangsúlyozta: az egészségügy a tönk szélén áll, létszámhiány van, a kórházak adóssága újra „horribilisra duzzadt”, nőnek a várólisták, és Magyarországon négyszer annyian halnak meg Covidban, mint az európai átlag.

Szerinte az oltási kampány is azt mutatja, hogy a magyarok oltáspártiak,

KDNP: A rendkívüli felhatalmazás a gyors és hatékony döntéshozatalt segíti

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: a rendkívüli felhatalmazás arra szolgál, hogy gyors és hatékony döntéseket tudjon hozni a kormány, melyekkel a magyar emberek egészségét és biztonságát garantálni tudja, mert a járványhelyzet napról napra változik. A kamuvideókra és a keleti vakcina betiltásra vonatkozó határozati javaslatra utalva azt mondta:

Arra is kitért, hogy bár független képviselőkkel, de van egy olyan párt az Országgyűlésben, akik oltásellenes hangokat hallatnak.

Nacsa Lőrinc kiemelte: azért volt helyes a kormány járványkezelése, mert az operatív törzsre, illetve az abban ülő szakemberekre – virológusokra, járványügyi szakemberekre, orvosokra, kórházigazgatókra – hallgatott. Közölte: az oltási akció első hetében 784 ezer ember kapta meg a vakcinát. Külön örömét fejezte ki, hogy 96 ezren döntöttek az első oltás felvétele mellett.

Hangsúlyozta: az iparűzési adót nem elvonja a kormány, ez az összeg nem folyik be a központi költségvetésbe, hanem ott marad helyben a kis cégeknél. Hozzátette: a kormány nem engedi meg azt, hogy a baloldali önkormányzatok adókat emeljenek. A KDNP vezérszónoka frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot.

MSZP: csődöt mondott a kormány járványkezelése

Tóth Bertalan (MSZP) arról beszélt: Európában és a világon az egyik legmagasabb a járvány miatti halálozás Magyarországon. Több mint 34 ezer ember halála jelzi, hogy

– tette hozzá. A szocialisták vezérszónoka ismertette az MSZP által benyújtott módosító javaslatot. Ebben azt szeretnék kizárni, hogy a kormány a veszélyhelyzetre való hivatkozással a választásra irányuló törvények szabályaitól rendeletben eltérjen, valamint azt, hogy ne alkothassanak választással kapcsolatos szabályokat, amelyek a választási eljárást – különösen a kampánytevékenységet, a véleménynyilvánítást, a gyülekezést, a közérdekű adatok megismerését, a sajtó szabadságát, vagy a választójog alapját képező nyilvántartásokat – befolyásolják. Hozzátette:

Ezzel a kormány tanúbizonyságot tehetne arról, hogy nem élnek vissza a felhatalmazással – emelte ki. Tóth Bertalan közölte: a szocialisták nem támogatják a veszélyhelyzet meghosszabbítását.

LMP: a kormányt terheli a felelősség a tragédiákért

Keresztes László Lóránt (LMP) úgy fogalmazott: a kormányt terheli a felelősség azokért a tragédiákért, melyeket a magyar családok éltek meg, és azért a helyzetért is, amelyet a magyar gazdaság és a társadalom kénytelen elviselni. A korlátozó intézkedéseket számon kérve kétségbe vonta azt, hogy az elmúlt hetek-hónapok elmaradt lépéseinél a kormányt az egészség védelme motiválta volna.

Felszólalásában arról is érdeklődött, hogy

Az LMP vezérszónoka szerint a kormány nem élt, hanem visszaélt a korábban kapott felhatalmazással, és „brutális megszorító intézkedéseket” hozott. Keresztes László Lóránt szerint amikor az önkormányzatoktól vesznek el pénzt, közvetlenül a magyar embereket károsítják meg. Jelezte: az LMP-frakció nemmel fog szavazni a javaslatra.

Jobbik: rétestésztaként nyúlik a veszélyhelyzet

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, a sokszori meghosszabbítás miatt rétestésztaként nyúlik a veszélyhelyzet,

de eközben nem a probléma felszámolására koncentrál, hanem saját hatalmának politikai céljai szerinti átszabására. Példaként a közérdekű adatigénylés nehézségeit említette, hozzátéve, a kormányzat nyilvánvalóan arra törekszik, hogy „semmit ne lehessen látni a járványkezelésből”. A képviselő kiemelte: azokban az országokban, ahol sikeres volt a helyzet kezelése, folyamatos és őszinte kommunikáció zajlott a témában.

Hozzátette: miközben rendszeresen az ellenzéket vádolja a kormányoldal vakcinák elleni kampányolással, a Fidesz által nagy arányban nyert legszegényebb járásokban a legalacsonyabb az oltottak aránya.

Független: hazudnak a járványról

Dúró Dóra független képviselő arról beszélt: semmi nem úgy lett, ahogyan ígérték korábban kormányoldalon. Idézte Orbán Viktor áprilisi ígéretét, amely szerint

vagy Gulyás Gergely szintén tavaszi közlését, hogy nem kell majd harmadik oltás, akárcsak szakemberek azon kijelentéseit, hogy nem lesz negyedik hullám, 5-6 millió oltottnál kialakul nyájimmunitás.

Dúró Dóra hangsúlyozta: senkinek nincs hosszú távú tapasztalata az oltásokról, se arról, hogy a vakcinák védenek-e a most felbukkant legújabb variáns ellen, így jogos, ha valaki nem olttatja be magát, hanem „más módját választja a védekezésnek”. Felvetette, a járványban elhunytaknál sokkal többen áldozatai a szegénységnek, a depressziónak vagy a karantén alatti elhízásnak, a szűrővizsgálatok elmaradásának.

Szószóló: szükség van a hosszabbításra

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló arról beszélt: szükség volt és van a veszélyhelyzeti jogrend meghosszabbítására, hiszen a kiemelkedően eredményes oltási program dacára a járvány negyedik hulláma is elérte az országot.

Mindenkit arra kért, éljen az oltás nyújtotta védelemmel.

Független képviselő

Szél Bernadett (független) szerint a Fidesz-KDNP a veszélyhelyzetet arra használta, hogy gátlástalanul kiszolgálja a kormány hatalmát és oligarcháit. Arra használják, hogy teljesen kiiktassák az ellenzéki kontrollt, a maradék átláthatóságot is elveszik – mutatott rá.

Szóvá tette, hogy a magas költségen beszerzett, majd lejáró PCR-teszteket most elégetik. Eközben egy öttagú család a tesztelésért 100 ezer forintot kénytelen fizetni – jegyezte meg. Kritizálta a kormányt, amiért szerinte titkolja többek között, hogy milyen arányban vannak a kórházban, lélegeztetőgépen lévők közül az oltottak és az oltatlanok.

– mondta. Járvány van, veszélyhelyzet van, de amit Önök csinálnak, az szégyen – fogalmazott.

MSZP: a kormány hadjáratot folytat az önkormányzatok ellen

Varga László (MSZP) azt mondta: a kormány a járvány elleni védekezést „lepelként használta” az önkormányzatokkal szembeni hadjárat lefolytatására, ez azonban az emberek elleni hadjárat is. Arra hivatkozott: a kormány a veszélyhelyzet időszakában az önkormányzatok iparűzési adó bevételeinek egy részét és a gépjárműadó egészét elvette.

Fidesz: semmilyen hadjáratot nem folytat a kormány

Kara Ákos (Fidesz) kijelentette: semmiféle hadjáratot nem folytat a kormány az önkormányzatok ellen. Hozzátette: az ország minden pontján töretlenül fejlődnek a települések. Szerinte egy kivétel van,

LMP: a kormány visszaélt a rendkívüli jogrenddel

Keresztes László Lóránt (LMP) azt vetette fel: a kormány a járvány időszaka alatt olyan intézkedéseket hozott, amelyeknek nem volt köze a védekezéshez. Ilyen volt szerinte a Fudan egyetem ügye és a magyar egyetemek „kiszervezése” is.

Zárszó

György István államtitkár zárszavában úgy értékelt: az ellenzék a vitában „felmondta a leckét”, nem a javaslathoz kapcsolódtak a hozzászólások. Elképesztőnek nevezte a független Apáti István és Dúró Dóra hozzászólását és visszautasította állításaikat.

Arra hívta fel figyelmet: amíg volt oltakozó, addig Magyarország az európai átlag elején volt, majd 5,5 millió főnél volt az „üvegplafon”, „ezt szép lassan toljuk fel a fejünk fölé”. Elmondta: a meghosszabbított oltási akcióhéten eddig közel 900 ezer ember kapott vakcinát. Visszautasította, hogy a kormány ne nyilvánított volna részvétet az elhunytak miatt. Jelezte: Magyarország az átlag halálozás tekintetében Európa közepén van.

(MTI)

Nyitókép: Budapest, 2021. november 30.
Szavaznak a képviselők a gyermekvédelmi tárgyú népszavazásról az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. november 30-án. Az Országgyűlés elrendelte a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást.
MTI/Kovács Attila