Megjelent egy magyar tanulmány, amely vakcinatípusokra lebontva bemutatja, mennyire védenek a vakcinák hazánkban a koronavírussal való megfertőződés és a halálozás ellen. Az eredményeket bemutató tanulmány – amelynek szerzői között Müller Cecília és Kásler Miklós is megtalálható – egy rangos nemzetközi szaklapban, a Clinical Microbiology and Infectionben jelent meg.
A HUN-VE (Hungarian Vaccine Effectiveness, Magyar oltóanyag-hatékonyság) kutatás az év első felének járványügyi és oltási adatait elemezte, tehát még a járvány negyedik hulláma előtt, idén január és június közötti járványadatok alapján készült, az eredmény a harmadik hullám során 3,7 millió fő teljesen beoltott populáción született. A kutatás a teljesen beoltott (azaz a kétszer oltott) és az oltatlan lakosság adatait vetette össze. A kutatás 2021. január 22. és június 10. között olyan személyek bevonásával készült, akik a második vakcinát is megkapták. Így a HUN-VE vizsgálatban 3.740.066 fő esetében tudták vizsgálni a vakcinák hatékonyságát a vizsgálati időszak alatt.
A kutatási időszakban 5 vakcina hatékonyságát lehetett felmérni egy intenzív harmadik hullám mellett, két mRNS vakcina: Pfizer-BioNTech, Moderna, egy inaktívált vakcina: Sinopharm és két vektor vakcina: Sputnik-V és AstraZeneca. (Janwsenről nem állt rendelkezésre elegendő vizsgálati idő).
A vakcinák eredményességét egészen pontosan a második oltást követő 7 naptól elemezte a HUN-VE vizsgálat, vagyis azt az időszakot vizsgálta, amikor az oltott személyekben várhatóan felépült a teljes védelem a koronavírus fertőzéssel szemben.
A teljesen beoltottak körében a megfertőződés elleni védelem a vakcinától függően 68,7-88,7 százalék, míg a halálozás elleni védelem 87,8-97,5 százalék.