Egy terrorista tartotta rettegésben Londont: késsel a kezében rohangált az ámokfutó (VIDEÓ)
A támadásban ketten megsérültek, állapotuk a Scotland Yard szerint stabil.

Egyre több jel utal arra, hogy súlyos társadalmi feszültségek húzódnak meg Nagy-Britanniában. Az antiszemitizmus olyan mértékben erősödött meg, amely már nem csupán elszigetelt jelenség, hanem mélyebben gyökerező problémára utal. A figyelmeztetések ellenére a döntéshozók sokáig tétlenek maradtak.

A brit közéletben egyre hangsúlyosabban jelenik meg az antiszemitizmus kérdése, különösen azután, hogy újabb erőszakos incidens rázta meg az országot. A The Telegraph szerint az északnyugat-londoni Golders Greenben történt kettős késelés ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a zsidó közösségek továbbra is komoly fenyegetésnek vannak kitéve.
A támadás során két zsidó férfit ért súlyos sérülés, az ügyben egy 45 éves, szomáliai származású, honosított brit állampolgárt, Essa Suleimant vádolták meg gyilkossági kísérlettel. A gyanúsított korábban a Prevent nevű terrorellenes program látókörében is szerepelt, ami újabb kérdéseket vet fel a rendszer működésével kapcsolatban.

Ezt is ajánljuk a témában
A támadásban ketten megsérültek, állapotuk a Scotland Yard szerint stabil.

A brit kormány a történtekre reagálva 25 millió fontos többletforrást jelentett be, amelyet a zsidó közösségek védelmére fordítanak. A tervek között szerepel a rendőri jelenlét növelése, valamint a zsinagógák, iskolák és közösségi központok biztonságának megerősítése. A The Telegraph azonban arra figyelmeztet, hogy mindez csak a felszínt kezeli, miközben a probléma gyökerei jóval mélyebben húzódnak.
A lap szerint az antiszemitizmus különösen erőteljesen jelenik meg egyes brit muszlim közösségekben.
Ezt nemcsak a jelenlegi események támasztják alá, hanem korábbi megállapítások is. Mehdi Hasan brit-amerikai műsorvezető már több mint egy évtizeddel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy
az antiszemitizmus nemcsak jelen van a brit muszlim közösség egyes részeiben, hanem mindennapos és általános jelenség.
Hasan arra is rámutatott, hogy bár a közel-keleti konfliktus hatással van a hangulatra, a jelenség nem vezethető vissza kizárólag az izraeli–palesztin viszonyra. A zsidóellenes attitűdök ennél mélyebben gyökereznek, és hosszabb ideje jelen vannak a társadalomban.
A fenyegetés nem új keletű. Már 2012-ben is történt olyan eset, amikor egy házaspár zsidó célpontokat térképezett fel Manchester térségében terrorcselekmények előkészítése céljából. 2017-ben egy másik párt ítéltek el, akik Birminghamben, többek között a város központi zsinagógája ellen terveztek támadást. Ezek az esetek azt mutatják, hogy a veszély évek óta ismert volt.
A The Telegraph szerint a helyzet súlyosbodásában szerepet játszik az is, hogy a modern Nagy-Britanniáról kialakított kép – mint a sokszínűség és a multikulturalizmus mintapéldája – nem állja ki a valóság próbáját. Az antiszemitizmus jelenlétének nyílt elismerése ugyanis alapjaiban kérdőjelezné meg ezt az ideológiai narratívát.
A probléma kezelését tovább nehezíti az a szemlélet, amely a társadalmi csoportokat egyfajta „elnyomási hierarchiában” helyezi el.
Ebben a megközelítésben a zsidók gyakran privilegizált csoportként jelennek meg, míg a muszlimokat hátrányos helyzetűként kezelik, ami megnehezíti az antiszemitizmus valós mértékének felismerését. A lap arra is rámutat, hogy miközben számos muszlim szervezet aktívan fellép az iszlamofóbia ellen, a saját közösségeiken belül megjelenő zsidóellenes nézetek visszaszorításában kevésbé hatékonyak. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az antiszemita attitűdök fennmaradnak és megerősödnek.
A közel-keleti konfliktus eszkalációja tovább növelte a feszültségeket.
Egyes palesztinpárti megmozdulásokon megjelentek olyan elemek, amelyek erőszakos cselekményeket dicsőítenek, terrorista jelképeket használnak, vagy nyíltan zsidóellenes jelszavakat skandálnak. Mindez azt jelzi, hogy a probléma nemcsak rejtett formában van jelen, hanem egyre gyakrabban nyilvánosan is megmutatkozik. A The Telegraph arra figyelmeztet, hogy a kialakult helyzet nem csupán átmeneti jelenség, hanem egy hosszabb ideje formálódó folyamat eredménye.
A politikai döntéshozók és a társadalmi intézmények több alkalommal kaptak jelzéseket a veszélyről, ám ezek nem vezettek megfelelő intézkedésekhez.
A fejlemények alapján egyre többen tartanak attól, hogy az antiszemita erőszak új szintre lépett, és a jövőben további támadások sem zárhatók ki. A brit társadalomról kialakított kép így egyre összetettebbé válik, és egyre kevésbé felel meg annak az idealizált elképzelésnek, amely sokáig meghatározta a közbeszédet.
Nyitókép: Illusztráció/Jaafar ASHTIYEH / AFP