Mit szól a Pázmány-campus nyertes tervéhez az egyetem? – Becker Pált kérdeztük

2021. november 18. 18:01
„A nyertest közfelkiáltással választotta a zsűri” – mondja dr. Becker Pál a Mandinernek. A PPKE fejlesztési főigazgatóját a tervpályázat zsűrizésének folyamatáról és a nyertes tervvel kapcsolatos véleményéről kérdeztük. A szakember szilárd meggyőződése, hogy Budapest és külön Józsefváros nagyon sokat nyer majd a campus megépülésével.

Írta: Móré Levente

 

Mint azt a terület történetét bemutató és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elvárásait körüljáró korábbi cikkeinkben is végigkövethették, a Pázmány bölcsészkara és számos további része a Magyar Rádió volt épületeinek helyére, a belvárosba költözik, amelynek megvalósításához nemzetközi tervpályázatot hirdettek. A pályázati időszak lezárult, az eredmények nyilvánosságra kerültek.

Most felkerestük az egyetem illetékesét, dr. Becker Pált, a Pázmány Péter Katolikus egyetem fejlesztési főigazgatóját, hogy megismerhessük, milyen szempontok vezették őket arra, hogy a KÖZTI Zrt. (Tima Zoltán) és a Hamburg C Zrt. (Kruppa Gábor) közös tervét válasszák győztesnek és jelöljék arra, hogy a tervek részletes kidolgozása után épületük megvalósulhasson. 

Látvány a Pollack Mihály tér felől

 

Amint a bírálat zárójelentésében a bíráló bizottság rögzítette, céljuk az volt (összhangban a kiírásban szereplő értékelési szempontokkal), hogy kiválasszák azt a pályaművet, amely „a legcélszerűbb, a környezetével leginkább párbeszédet folytató, az egyetem és a Katolikus Egyház szellemiségét leginkább tükröző, építészeti felfogásában karakteres, a műemlék épületek történelmi értékeit tiszteletben tartó megoldás, ami költségtakarékos, reálisan megvalósítható, működőképes épületegyüttest eredményez.” 

Bár a bizottság értékelésében kiemeli, „a különböző építészeti-, városépítészeti-, és tájépítészeti felfogások és megoldások alapján ugyan változatos megoldások születtek, azonban egy pályamű sem teljesítette maradéktalanul a kiíró megfogalmazott szándékait”,

döntésük Tima Zoltán és Kruppa Gábor tervének a városi szövethez való érzékeny kapcsolódására vezethető vissza.

 „A bíráló bizottság zárt ülésen tárgyalta két napon keresztül a pályázatokat, így az ott elhangzottakról nem mondhatok semmit, de a hivatalos álláspontot és a saját véleményem szívesen képviselem” – szögezi le Becker Pál.

Mint emlékeztet: egy győztest hirdettek, két megosztott harmadik helyet és egy megvételt. Megvételben a 4-es, Zaha Hadid-féle pályázat (Zaha Hadid Limited, Finta és Társai Építész Stúdió Kft., Abud Mérnökiroda Kft., Garten Studio Kft.) részesült; míg a 11-es pályázatot (Narmer Építészeti Stúdió Bt., Fejérdy és Bartók Építészeti Kft., ARCHI.DOC Építésziroda Kft., CAN Architects Studio Kft.), valamint Nagy Csaba (Archi-kon Kft.) 8-as sorszámú tervét részesítették megosztott harmadik helyben, így nem hirdettek második helyezettet. 

A Szentkirályi utcai front

 

„Kiváló hangulatú bizottsági üléseken tárgyaltuk meg a pályaműveket, amelyeken igen szokatlan módon határozottan egy irányba mutattak a vélemények. A helyezéseknél persze voltak már viták, de amint Fürjes Balázs, a bizottság elnöke is mondta, a kettes pályázatot gyakorlatilag közfelkiáltással – azt merem mondani, vita nélkül választotta ki a zsűri.”

Mint Becker elmondja: „A bizottság ülése előtt Veres András püspök úrral és az egyházi oldal által delegált két mérnökkel végignéztük a pályaműveket annak érdekében, hogy ki tudjuk alakítani a saját álláspontunkat. Ezt követően a püspök úr rákérdezett, hogy kinek mi a véleménye. Ekkor a püspök úr, én és a másik szakértő egyértelműen a kettest támogattuk, a két mérnöknek bár nagyon tetszett a kettes, még hezitált egy másik mellett. Nagyon örülök, hogy a bizottság hasonlóan gondolkodott, mint amire mi jutottunk.”

Becker elárulja: „Tartottam attól, hogy konfliktusokat generálhat majd az, ha mi elég egyértelműen letesszük a voksunkat az egyik pályázat mellett, de a bírálat alatt már az első nap délelőttjén kiderült, hogy a nyertes pályázat szempontjából teljes összhangban van a zsűri. Engem is meglepett ez az egyetértés, és ez egyértelműen azt jelzi, hogy – persze nem azt mondom, hogy ez a pályázat tökéletes – e pályaműnek sikerült legjobban megfelelni a kiírás nehéz feltételeinek.”

Új teresedés a Szentkirályi utca felé

 

A bírálati folyamat úgy zajlott, hogy először a szakértők adták le a saját szakvéleményüket, akik között többek között volt energetikus, tájépítész vagy épp statikus szakértő is. Beckerék mint az egyetem képviselői komplex szakértői véleményt adtak le, majd a zsűri ezt figyelembe véve vitatta meg a pályázatokat. 

„A mi szakvéleményünk sajnos nem tudta támogatni azokat a pályaműveket, amelyek egy homlokzattal lezárták a Szentkirályi utcát,

nem teremtettek élő kapcsolatot a meglévő és az új épület között. Azt mindenesetre kijelenthetjük, hogy a KÖZTI-Hamburg C pályázata volt az, amelyik a leginkább bevonta a meglévő épületeket az új struktúrába.” 

Alapvető és elsődleges kérdés volt minden pályaműnél az új épületek három palotával kialakított viszonya (Károlyi- és Esterházy-paloták, és a területtel szomszédos Andrássy Egyetem épülete). „Az MKPK tulajdonába került két épület a szélesebben vett városmagnak is gyöngyszeme, álláspontom szerint ki kell őket hangsúlyozni. Voltak persze különbségek: akadt, aki egy Déli pályaudvarhoz hasonló süllyesztett bejárattal számolt. Mindegyiknél fontos volt, hogy az épületek átjárhatók legyenek és beilleszkedjenek a városba, ugyanakkor az is elvárás volt, hogy éjszakai zárást tudjunk biztosítani. Látszólag ez sokadrangú kérdés, de üzemeltetési szempontból nagyon fontos.” 

Becker Pált a belső terekről is kérdeztük. Elmondása szerint

szépen kidolgozott, átgondolt, igényes belső tereket láttak minden pályázaton.

„Fontos, hogy a pályaművek kidolgozására a tervezőknek kevesebb, mint két hónapjuk volt. Mindegyikük esetében tiszteletre méltó és hatalmas dolog, hogy jól átgondolt épületek születtek ilyen rövid idő alatt is. A nyertes pályázatot illetően persze – talán épp ezért – határozott elképzeléseink vannak a belső kialakításra, több helyen szeretnénk változtatni a terek elosztásán. A következő időszak feladata lesz, hogy a tervezőkkel együttműködve kialakítsuk az ideálisnak mondható kiviteli tervet. Szándékunkban áll a nem nyertes pályázatok eredményeit is felhasználni a végleges tervekhez: volt ugyanis olyan pályázat, melynek a belső térszervezése mindenkinek nagyon tetszett, ebből mindenképpen szeretnénk ötleteket meríteni.”

És hogy milyen elemek miatt érezték azt, hogy a győztes terv kiemelkedik a többi közül? Becker szerint a nyertes pályaműnél érezte a bizottság, hogy jó érzés lehet átsétálni egyik épületből a másikba, ráadásul olyan tér alakulhat ki, ahol érdemes megállni beszélgetni. „Ez nekem is sokat számított. Őszintén bízom abban, hogy az első ránézésre is időtállónak ígérkező épületegyüttes beváltja a reményeinket.” 

Az épülettömb maradandó, klasszikus megjelenési formát kapott, amit nagyon pozitívnak értékelt a bizottság. Rendkívül sokat nyomott a latba, hogy a terv szolgálni akarta a környezetet, nem pedig uralkodni akart rajta. „Ahogy a tervezők visszavonták az épületeket és ezzel kihangsúlyozták a három palotát, igen szimpatikus volt. Ugyanezt véltem kiolvasni a homlokzat anyagválasztásából és színéből is, mert a téglaburkolattal a központi Esterházy-palotára utal, amivel azt jelzi: »ő a hangsúly, én csak támogatom.« Fantasztikus elemnek látom, és itt átéltem egy „meglátni és megszeretni” pillanatot, amikor a Szentkirályi utcai frontot néztem meg az itt kialakult, olasz kisvárosokat idéző térrel. Ezek voltak azok a megjelenési formák, amik azonnal elnyerték a tetszésünket.”

Becker szerint sok tervező nagyon jó közösségi tereket alkotott

– figyeltek erre, és ez a bírálóknak nagyon fontos volt. A hallgatóink igényének felmérésekor is 90% fölötti válaszadással emelték ki a közös terek iránti igényt; de az oktatók, dolgozók is szeretnék, hogy legyenek olyan sarkok, terek, ahová le lehet ülni, beszélgetni, élni.

„Ezekre a nyertes terv is nagyon jó választ adott. Szerencsés, hogy a kollégium épülete a Bródy Sándor utcára került, hiszen külön bejárata lesz, így leválasztható a többi épületről, belül azonban kapcsolódik az Egyetem tereihez. Szerettük volna a Mikszáth Kálmán teret kímélni a forgalom szempontjából. Azok a tervek, amelyek a forgalmat behozták a Múzeum utcába, átvitték a Szentkirályin és a Bródyn vitték le a parkolóba, sajnos hátrébb sorolódtak, mert a gépjárműforgalom pont a szerves kapcsolatot szakítja meg a meglévő és az új épületek között. Jelenleg a kettes pályázat is a Szentkirályi utcába vezeti a forgalmat, de nem hozta el a JÁK főépülete előtt, még korábban leviszi azt a föld alá. Ezen még – ha tudunk – a konkrét tervezés során szeretnénk változtatni.”

Becker Pál végül leszögezi:

szilárd meggyőződése, hogy Budapest és külön Józsefváros nagyon sokat nyer majd a campus megépülésével.

„Számos nagyon szép elemmel gazdagodik így a város: a Pollack Mihály tér nem egy feleslegesen széles utca lesz, kinyílik térré, míg a Szentkirályi utca feltárásával, új kápolnával és campanilével valóságosan is új teret kap a kerület.”

S hogy mikorra látják, hogy a végleges tervek megvalósulhatnak? Megvan a BFK által elfogadott ütemterv, 2023. június 30-ra kell elkészülnie a kiviteli tervnek. Addig az az elképzelés, hogy január-február körül megkötik a szerződést a tervezőkkel, majd nekilátnak az érdemi munkának. „Fürjes Balázs az eredményhirdetéskor meghirdetett egy 2026 tavaszi időpontot a projekt zárására. Kívánom, hogy igaza legyen.”

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés