A Pride-ról, egyáltalán nem egyszerűen

A Pride ma már nem forradalmi megmozdulás, inkább (felső-)középosztályi dzsembori, identitáspolitikai jófejfesztivál, corporate, multicéges imázsparádé.

Az öt népszavazási kérdés közül az egyiket nem engedte át a legfelsőbb bírói fórum.
A magyar kormány az Alkotmánybíróságon támadta meg a Kúria egyik ítéletét szerdán. A bíróság ugyanis nemrég elmeszelte a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazás egyik kérdését, amely így hangzott: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?”
A másik négy kérdést átengedték. A határozatban az áll, „a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs”, a kormány mégis az Alkotmánybíróságra vitte az ügyet.
A Kúria az októberi határozatban azzal indokolta a népszavazási kérdés megsemmisítését, hogy „egy jövőbeni népszavazáson mind az »igen«, mind a »nem« szavazatok többsége is olyan alapjogi kollíziót eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani, ezért a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint kizárt tárgykört érint”. A TASZ, mely több kérelmezőt is képviselt a Kúrián, azt írta közleményében, ha az igenek kerülnének többségbe ennél a kérdésnél, akkor a népszavazás eredménye sértené az Alaptörvényben deklarált „születési nem szerinti önazonosságot”.
A kormány most úgy érvel, „a Kúria végzése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, mert a Kúria a népszavazásra javasolt kérdés szövegétől eltérve, annak tartalmát önkényesen kibővítve contra legem jogértelmezést folytatott”.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László