Magyar nemzeti repülőteret! – visszaszerezhetjük legnagyobb légikikötőnket

2021. október 28.
Újabb stratégiai jelentőségű nemzeti vagyonelem kerülhet vissza az ország tulajdonába. Mi vezetett legnagyobb légikikötőnk eladásához, és mik a kormány tervei a repterekkel? Elemzésünk.

Oláh Dániel és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban

A kormánynak az a szándéka, hogy visszavásárolja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret – jelentette ki a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve, hogy a gazdaság elég erős ehhez, és az üzlet „bármelyik pillanatban” megvalósulhat. A Gyurcsány kormány által 2006-ban külföldi kézbe adott légikikötő visszaszerzésének szándékáról már tavaly ősszel is jelentek meg hírek. A Bloomberg hírügynökség akkor arról számolt be, hogy a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t egy, a magyar állam mellett a Mol és az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Indotek-csoport részvételével létrejött konzorcium vásárolná meg.

Úgy tudni, az állam mindenképp többségi tulajdonos lenne a cégben, szaklapok szerint a tulajdoni hányada 51 százaléknál jóval nagyobb arányú is lehet. Az említett szereplők közül a Világgazdaság cikke szerint a Molt az uniós versenyjogi szabályok, az Indoteket pedig a befektetési hozamok mértéke korlátozhatja a részvételben, ezért még nem egyértelmű, milyen konstrukció valósulhat meg.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A kormány azonban eltökélt, hogy visszaszerezze a repülőteret. A Világgazdaság megkeresésére az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium egyelőre annyit közölt, hogy folyamatban lévő tárgyalásról nem kíván nyilatkozni, a lap magas rangú forrásai szerint azonban az állam akár egyedüli tulajdonosként a társaság száz százalékát is megszerezné. A kormány elkötelezettségét jelezte, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter júniusban új feladatot kapott, ő tölti be a Budapest Airport többségi állami tulajdonú megszerzésének előkészítéséért felelős kormánybiztosi tisztséget.

A Ferihegyi nemzetközi repülőteret üzemeltető céget, pontosabban eszközeit és részvényeinek 75 százalékát 2006-ban privatizálta a Gyurcsány-kormány, s ezzel együtt hetvenöt évre eladta az üzemeltetési jogot is. Az üzletet már 2005-ben tervezték, annak ellenére, hogy – mint a Magyar Nemzet akkori cikkében írta – a reptér üzemeltetése nyereséges volt, és a forgalma folyamatosan emelkedett. A lap úgy fogalmazott: a repülőteret üzemeltető társaság egyébként nagyon értékes a külföldi befektetőknek.

Márton Attila, a Fidesz szakértője fel is hívta a figyelmet, hogy a reptér megszerzését a nemzetközi szaksajtó az évtized egyik legnagyobb üzleti lehetőségeként kommentálta. Azt, hogy ez mennyire így volt, jelzi: számos európai ország befektetői, többek közt brit, dán és német vállalkozások érdeklődtek a cég iránt. A Magyar Demokrata 2005-ben arról írt, hogy a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség a következő évek globálisan harmadik leggyorsabban fejlődő repülőterének jósolja a budapestit. A reptér adózás előtti eredménye akkor meghaladta a 15 milliárd forintot 47 százalékos nyereségrátával.

Orbán Viktor 2005. július 8-án felszólította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy ne adja el a repülőteret, mert az aranytojást tojó tyúk. Gazdasági szakemberek szerint a koronavírus-járvány következtében visszaeső forgalom ellenére a légikikötő üzemeltetése ma is jó befektetés. 2021-ben a 24.hu-nak egy tanácsadó cég vezetője például úgy nyilatkozott, hogy a reptér „folyamatosan termeli a pénzt”. A kritikusok megfogalmazták, hogy a szocialista kormány épp akkor kívánta privatizálni a nyereséges céget, amikor a repülőtér a legnagyobb növekedési pályára állt, pedig ezt a lehetőséget az állam is ki tudná használni, ha alkalmas vezetőket nevezne ki a társaság élére. Ennek ellenére a kormányt a minél hamarabbi nagy, ám egyszeri bevétel motiválta, ezért igyekezett gyorsan túladni a cégen.

A balliberális kommunikáció szerint a nyereséges vállalat külföldi kézbe adására azért volt szükség, hogy finanszírozhatóvá váljanak a repülőtér fejlesztései – pedig valójában azok finanszírozása a nyereséges cégnek nem jelentett problémát, még ha a Gyurcsány-kormány előszeretettel hivatkozott is a régiós reptérfejlesztési versenyre. Persze nem csak a külföldi befektetők gyarapodtak: korabeli cikkek szerint a privatizációt lebonyolító ÁPV Rt. több millió forintos vezetői jutalmakat osztott, s a reptér huszonöt fős vezetői csapata is fejenként átlagosan ötmillió forintos „privatizációs bónuszt” kapott azzal a feltétellel, hogy a brit vevők még 2005-ben utalják a vételárat, ami meg is valósult.

Fotó: Shutterstock

Lepusztulást hoztak a külföldi spekulánsok

A baloldal hagyományos értékeit is megtagadta azzal, hogy egy sikeresen működő állami stratégiai cég eladása mellett érvelt. A Népszabadság 2005-ös elemzése olyan megjegyzéseket tett, miszerint a magyar tulajdonos már szappant sem vesz a repülőtéri mosdóba arra hivatkozva, hogy az új tulajdonos majd úgyis pótolja. Mint a lap írta, a fejlesztések egyik leglátványosabb eleme az lesz, hogy a reptér egyre inkább egy bevásárlóközponthoz hasonlít majd.

A valóság ennek éles ellentétét hozta: a váltakozó külföldi tulajdonosok irányítása alatt még veszélyes körülmények is kialakultak a létesítményben. Veres János pénzügyminiszter is hatalmas fejlesztések reményével érvelt a külföldi tulajdonosok mellett – ám azok a monopolhelyzetükből származó extraprofitot fejlesztés helyett egyszerűen kivitték az országból.

A szocialista kormány épp akkor kívánta privatizálni a nyereséges céget, amikor a repülőtér a legnagyobb növekedési pályára állt”

Áldatlan állapotokat jelzett, hogy a fapados járatokon utazóknak a betonon gyalogolva kellett megközelíte­niük az elhíresült bádogkarámokat. Ezeket csak nyolc év után számolták fel, miután kormányzati szereplők hosszas küzdelemmel kikényszerítették, hogy a reptér vezetése szüntesse meg az utasokhoz méltatlan állapotot. 2019-ben egyébként a tulajdonosoknak a lepusztult reptéri bádogváros felszámolásánál fontosabb volt, hogy 35 milliárd forintot kivegyenek a társaságból. Hozzá kell tenni, hogy korábban még a bádogkarámok is előrehaladásnak számítottak, hiszen a 2010-es évek elején az utasokat a szabadban, fedél nélkül, akár esőben-fagyban várakoztatták a felszállásig.

A légikikötő azzal is bekerült a hírekbe, hogy az álmennyezet egy brit utas fejére szakadt, aki könnyebben megsérült. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság az üggyel kapcsolatban ismeretlen tettes ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt nyomozást indított.

Mindehhez az is kellett, hogy a Gyurcsány-kormány olyan kedvezőtlen szerződéssel váljon meg a nemzeti vagyon­elemtől, amely szinte semmilyen eszközt, jogot nem ad a kormánynak a problémák kezelésére. A kormány egyébként a közelmúltban kérte még a reptér külföldi tulajdonosaitól a szűk terek átalakítását, a mosdók állapotának javítását, a kapacitás bővítését, a közlekedés javítását és egy új terminál építését is, számolt be az Index.

Fotó: MTI / MTVA / Jászai Csaba

Még a Magyar Narancs 2006-os cikke is rámutatott arra, hogy a külföldiek által ígért fejlesztések elmaradnak a kormány által hangoztatott nagyságrendtől: „a britek 2011-ig 261 millió euró (65,26 milliárd forint) beruházásra vállaltak kötelezettséget, melyet ugyan a kezdetnek neveztek, de mégiscsak alacsonyabb annál a százmilliárdos nagyságrendű garanciánál, amiről Veres János pénzügyminiszter a beérkezett pályázatok alapján beszélt. […] A britek megpendített terveiből inkább arra lehet következtetni, hogy az árbevételből minél hamarabb megpróbálnak a lehető legtöbbet visszaszedni, ezért a reptéren saját maguk csak a klasszikus pályaüzemeltetést végeznék. Így azokat a tevékenységeket, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe, kiszervezik és el- vagy bérbe adják.”

A reptér megvásárlására pályázó külföldi cégek a Népszabadság 2005-ös cikke szerint „tanácsadói kockázatelemzésekben mérlegelték, egy esetleges 2006-os kormányváltás után a Fidesz vajon valóban képes lenne-e másodszor is visszaállamosítani a Ferihegyi repülőteret”. Akármire jutottak is, úgy tűnik, a magyar kormányzat 2021-re képessé vált erre, és egy rövid távon jelentős pénzügyi költséggel jelentős szimbolikus, politikai sikert arathat. Hosszú távon a nemzeti tulajdonba visszakerülő vagyonelem hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a magyar gazdaság külföldi függése, és minél több itthon megtermelt tőkejövedelem és profit maradjon az országon belül, visszaforgatva a gazdaságba, hozzájárulva a fejlesztésekhez és a bérek emeléséhez.

Privatizálták, amit lehetett

A Budapest Airport sokadik állami cég volt, amelyet a szocialisták külföldi kézbe juttattak. 1998 és 2002 között az első Orbán kabinet befagyasztotta a stratégiai vállalatok külföldi értékesítését. Egy évvel az MSZP kormányra kerülése után, 2003-ban a privatizációs bevételek az előző évi huszonnyolcszorosára ugrottak, az értékesített cégek száma pedig megháromszorozódott.

Orbán Viktor felszólította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy ne adja el a repteret”

A Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc vezette kormányok a patrióta szemléletű korábbi gazdaságpolitikával ellentétesen példátlan, súlyos kérdéseket ébresztő privatizációsorozatot hajtottak végre. Több stratégiai jelentőségű vállalatot, pél­dául a Földhitel- és Jelzálogbankot, a Mol részvénycsomagját is ekkor privatizálták – utóbbin becslések szerint 120 milliárd forintot veszített a magyar állam, aminek a negyede elég lett volna kórházaink teljes adósságállományának rendezésére. Magán­kézbe került többek közt a Főgáz, az Antenna Hungária, a Mahart Passnave, a MÁV Cargo, a Hungexpo, a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Bábolna Élelmiszeripari Rt. is, amelyeket aztán a 2010 utáni kormányzat még úgy is visszaszerzett, hogy közben a 2008-as pénzügyi válság és az elhibázott gazdaságpolitika együttes hatásaival, illetve a nemzetközi szervezetekkel is meg kellett küzdenie.

Fotó: Shutterstock

Az állami vagyonból 2002 és 2010 között a szocialista kormányok megközelítőleg 190 céget, köztük számos stratégiai ágazatban működő társaságot privatizáltak. Az ebből a költségvetésbe befolyó 756 mil­liárd forintot az utókor nem érzékelte, hiszen épp a privatizációs pénzbőség – és globális gazdasági fellendülés – idején küzdött a legnagyobb pénzhiánnyal a magyar költségvetés. Mindez amellett, hogy a befektetőknek való kitettség miatt csökkentette az ország szuverenitását – gondoljunk csak az energiaszektorra –, közvetett módon a magyar gazdaság ellenálló képességére is óriási csapást mért, hiszen az új privatizációs hullámmal egyre több munkával megtermelt jövedelem áramlott külföldre.

A stratégiai jelentőségű vállalatok hazai tulajdonba vételének köszönhetően 2010 óta 6093 milliárd forinttal nőtt a nemzeti vagyon”

Az Orbán-kormányok politikájának egyik vezérgondolata mindig a nemzeti szuverenitás prioritása volt, és ennek egyik alapja a stratégiai jelentőségű vállalatok állami tulajdonban tartása. A nemzetközi gyakorlat – legalábbis a fejlett nyugati országokban – ugyanez: számos eszközzel védik a stratégiai fontosságú hazai ágazataikat, gyakran a kritikus infrastruktúra részének tartják őket. 2010 óta Magyarország törekszik a stratégiai tulajdon visszaszerzésére és olyan vállalatok építésére, amelyek legalább regionálisan sikeresek lehetnek. A bankszektorban a korábbi 80:20-as külföldi-hazai arányról sikerült a hazai tulajdon arányát 50 százalék közelébe tornászni, ami a pénzügyi szuverenitás egyik pillére.

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

A Fidesz–KDNP-kormány több stratégiai jelentőségű céget vásárolt vissza, például a Mol 21,2 százalékát az orosz Szurgutnyeftyegaztól 583,5 milliárd forintért, az E.On gázüzletágát 281,3 milliárd forintért. Megemlíthetjük továbbá a Főgáz Zrt., az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt., a Démász Zrt., a távközlés területén az Antenna Hungária Zrt., továbbá a bankszektorban a Budapest Bank visszavásárlását is. A stratégiai jelentőségű vállalatok hazai tulajdonba vételének köszönhetően 2010 óta 6093 milliárd forinttal 17 744 milliárd forintra nőtt a nemzeti vagyon, ami 52 százalékos emelkedést jelent.

Négy-öt nagyobb repülőtér

A miniszterelnök a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérrel kapcsolatban úgy fogalmazott, „az a helyes, hogyha az egyetlen igazán komoly nagy nemzetközi repterünk magyar kézben van, ezért helyes is visszavásárolni”. Úgy vélekedett, hogy ha állami kézbe kerül a létesítmény, olyan fejlesztések jöhetnek majd, amelyek két-három osztállyal felértékelik a légikikötőt és így Budapestet is.

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

A kormány emellett átfogó repülőtér-fejlesztési stratégián dolgozik, amelynek egyik célja, hogy minden jelentősebb magyarországi város elérhető legyen üzleti gépek számára. Az öt–nyolc éves fejlesztési terv eredményeként a mostani egy helyett négy-öt nagyobb repülőtere lesz az országnak, bővülnek a légi áruszállítás földi kiszolgálóelemei, és tucatnyi helyen üzleti forgalom lebonyolítására alkalmas leszállópályákat hoznak létre. A budapesti reptér visszaszerzése ebben a tekintetben, a hazai vállalkozások logisztikai lehetőségeinek javításában, illetve a külföldi befektetések bevonzásában is jelentőséggel bír.

Röviden megjegyzem

A repteret 2006-ban a British Airport Authority (BAA) szerezte meg. A brit cég 464,5 milliárd forintot adott a 75 éves időtartamra szóló koncesszióért és a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatos tulajdonhányadáért. Később a megszerzett tulajdonrészt a Hochtief építőipari csoportnak és partnereinek adta el. Ma a reptér tulajdonosa a Caisse de dépôt et placement du Québec nevű kanadai nyugdíjalap, a szingapúri befektetési alap tulajdonában lévő Malton cég, illetve többségi tulajdonosként a német AviAlliance – utóbbi rendelkezik kompetenciával repülőtér-üzemeltetéshez.

A koronavírus-járvány idején a szektor óriási veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni. 2019-ben a Budapest Airport egyik legsikeresebb évét zárta több mint 300 millió eurós bevétellel, 2020-ban ennek alig több mint egyharmadát sikerült elérnie. A repülési ágazat nehéz helyzete miatt úgy tűnt, nagyobb esély kínálkozik a cég visszaszerzésére. Ennek ellenére a Budapest Airport tulajdonosai a kormány vételi szándékáról értesülve először jelezték, nem kívánnak megválni a befektetéstől, és még idén nyáron is úgy fogalmaztak, „remélik, lehetőséget kapnak rá, hogy befektetői maradjanak a reptérnek”. Tavaly, még a járvány kitörése előtt végzett becslések szerint a Budapest Airport Zrt. értéke nagyjából 3 milliárd euró volt, azóta a Deutsche Bank újabb becsléseket végzett, amelyek alapján 4-4,7 milliárd euróra, azaz nagyjából 1400-2000 milliárd forintra értékeli a társaságot.

Az Indotek-csoport vezérigazgatója, Jellinek Dániel korábban a Világgazdaságnak megerősítette, hogy üzleti tárgyalásokat folytat a Budapest Airport megvásárlásáról. Hozzátette azonban, hogy ezek bizalmas jellegénél fogva nem áll módjában további tájékoztatást adni az ügyben. A hírek szerint a tárgyalások a közelmúltban újabb szakaszba léptek, és a kormány az előző, 4 milliárd euróról szóló ajánlata után egy újabb, 4,4 milliárd eurós, nem kötelező vételi ajánlatot tett a repülőteret üzemeltető vállalatra.

A Bloomberg cikke szerint mivel Magyarország 5 milliárd dollár értékű devizakötvény-kibocsátást hajtott végre sikeresen, ez megnövelte pénzügyi mozgásterét. Így annak ellenére is juthat forrás a tetemes vételár kifizetésére, hogy pénzügyi szankciók révén Brüsszel is visszatart több milliárd eurót Magyarországtól.

Nyitókép: Shutterstock

Összesen 178 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Furcsa ez az Orbánlop, Lölőstróman, NER-rablás, Fidesz-maffia - jelenség.
Mindenre jut ugyanis, a rengeteg lopás mellett - pénz.
Sőt, Orbánék, a "csüngőhasú csúti cigány" minél többet lopnak, annál nagyobb az állami vagyon.
A magyar emberek vagyona.

Válaszok:
nick89 | 2021. október 29. 9:36

Hosszabbítsák meg a repülőteret is Lovasberényig oszt jónapot!

40 km-es körzetre emlékszem a "nem épülhet új reptér" kikötésnél, lehet, h. rosszul. Mindenesetre semmit sem bíztak a véletlenre, egy nemzeti kormánynak lépni kellett, most, h. feltehetőleg kisebb a jelenlegi tulajdonosok lelkesedése a kisebb forgalom miatt. Hálát adhatunk a Sorsnak, h. olyan kormányunk van, aki nem kényszerül kótya-vetyére, hanem képes vásárolni, nyilván NEM azért, mert lop, hanem azért, mert prudens gazdálkodást folytat.

Az EU valóban NEM nézett el nekünk olyasmit, amit másoknak igen, de vszg. máshol nem is akadt komolyan vehető hazai feljelentő, mint itthon igen. A Whizz-Air és Oszkó és tsai szerepéről szívesen olvasnék. A visszavásárlások nagyon nagy örömöt jelentenek, de olcsóbb lett volna MINDNYÁJUNKNAK, ha megmaradtak volna stratégiai fontosságú vagyon elemek állami tulajdonban, mint más, értelmesebb vezetésű országokban.

Tragikomédia a Ripacs és üzletfelei társaság menetelése a vissza, a hatalomba. Remélhetőleg NAGYON hosszú lesz.

Miért jó az, ha a stratégiailag fontos repülőtér külföldi tulajdonban van? Gyurcsányék miért nem a saját pénzügyi köreiknek, oligarcháiknak adták el? Mi ez az idegenkedés a magyar nemzeti tulajdontól?

Az eladáskor befolyt pénzek további sorsáról mit tudsz mondani?

https://444.hu/2021/10/29/tibo..

Gratulálok a kemény munka újabb gyümölcséhez!

A tulaj visszavonta az építési engedélyt???
Dejszen nem is építési hatóság, hogy vonta vissza?

Kedves nem NER-testvér: és az alapítványok vajon HOL VANNAK BEJEGYEZVE?
a) Manhattan?
b) Budapest?

Az biztos, hogy amikor dönteni kell, mindig csak egy nyerhet.
Aztán megint egy és aztán megint egy.
A sorrend is fontos, de még fontosabb: a döntések mögött felsorakozó összefüggésrendszer.

Hoppá
"nem is adhat engedélyt hasonló reptér építésére,..."

...2080-ig, 100 km-es körzetben."
Ugyanez a helyzet az államadóssággal.
A gyurcsányi eladósítás 53-ról 82%-ra! ugyanis beépítette azokat az automatizmusokat, amely az elkerülhetetlen forintgyengüléssel - a dollárral, svájci frankkal szemben minden valuta automatikusan gyengül - az adósság folyamatos összegszerű emelkedését vonja maga után.
Azaz: a kifejezett adósság napról napra kivédhetetlenül növekszik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés