A mai magyarok méltó utódai az 1956-os hősöknek

2021. október 23. 9:12

Simicskó István
Magyar Nemzet
Mutassuk meg a világnak és a hatalomért remegő baloldalnak: nem felejtünk!

„Nagyon sok tekintetben mondhatjuk, hogy a világjárvány ellenére 2021-ben jó helyzetben van Magyarország. Itt élünk Európa közepén, szabadságban. A Trianon után kivéreztetett hazánk újból magára talált, a határon túli nemzettestvéreinkkel a közjogi újraegyesítés is megtörtént. Fizikai és erkölcsi értelemben is kimutattuk együvé tartozásunkat a honosítás és az állampolgárság megszerzésének lehetőségével, a környező népekkel és országokkal pedig az elmúlt száz év talán legjobb viszonyát ápoljuk. Súlya van annak, amit ma Magyarország mond és tesz. Részesei vagyunk a legerősebb katonai és politikai szövetségeknek. Végre olyan pályán vagyunk, amellyel végleg kiheverhetjük a negyvenévnyi kommunizmus okozta lemaradást és a rendszerváltás utáni szocialista kormányok ámokfutásait.

Ugyanakkor nem dőlhetünk hátra, mert szuverenitásunk megőrzéséért folyamatosan küzdenünk kell. A legnagyobb harcot szellemi, ideológiai színtéren kell megvívnunk, olyan ellenféllel, amellyel sorsközösséget vállaltunk. Soha nem volt kérdés, hogy Európához tartozunk, de a brüsszeli bürokraták elfelejtették, hogy az Európai Unió egy intézményi keret, egy eszköz, amely a tagállamokért, a tagállamok által biztosított hatáskörökkel létezik, és nem nem uralkodhat a tagállamok felett, azokat zsarolva és egymás ellen kijátszva. Brüsszel most olyan nyomást gyakorol ránk, olyan vállalhatatlan ideológiát kényszerítene a magyarokra, amely lerombolni hivatott a meglévő identitásunkat minden lényeges értelemben. Ezt felelősen gondolkodó ember nem fogadhatja el.

Az unió alapító atyáinak szándéka az erős, szuverén nemzetek együttműködésén nyugvó, egymás segítését, egymás értékeinek megőrzését és a tagállamok kiteljesedését szolgáló kapcsolat kiépítése volt, amely mára a gazdasági eszközökkel való fenyegetés és önfeladásra kényszerítés rendszere lett. A határainkra nehezedő migrá­ciós nyomás sem egyszerűsíti a konfliktusok feloldását, hiszen az unió évek óta képtelen érdemi intézkedésre a bevándorlók újabbnál újabb hullámainak megállítása érdekében. A mi álláspontunk világos: erős Magyarországot csak olyan polgárok tudnak építeni, akiket ezeréves keresztény gyökerek és biztos családi kötelékek tartanak meg a nehézségek idején.”

Fotó: Mohai Balázs

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

1956-os vers egy ausztráliai emigráns folyóiratból

KÉRDÉSEK,
amelyeket csak önmagának tett fel
egy vogul származású szovjet katona

Hol a csatorna? Ez itt Szuez?
Csak egy zordon lánchidat látok,
rajta ijesztő kőoroszlánok.
De hol a csatorna, a hajók?
Hol vannak az angol harckocsik?
Nem tudtam, hogy Szuezben is
már novemberben havazik?
Mi lesz velünk itt tavaszig?
A foglyok valami ismeretlen,
mégis ismerős nyelven beszélnek.
Hátuk mögött a kőoroszlánok,
a dideregtető sunyi végzet.
Ez itt Magyarország. A tisztek
ezt már eleve pontosan tudták?
A medve-őst látom álmomban,
nem sivatagot, nem csatornát.
Ezek itt rokonaink Ázsiából,
emelkedik a medve-isten,
hely van elég, ha nem is a földön,
mindnyájan elfértek az égben.
Robbannak Molotov-koktélok,
összezavarodnak a dolgok.
Meghalok úgyis, ha nem állok át.
Szívem helyén lobog a fétis.
Ez itt Magyarország, ahol
otthon lehetnék végre én is.

(Adelaidei Magyar Értesítő, 2019. október.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés