Egyre elmerülök a fotó által örökre rögzített tény szemlélésében. Benne van az egész emberi történelem.
Szellemi-lelki megpróbáltatás hosszasan nézni ezt a fényképet. Miért? Mert az a tény, amit a fényképész rögzített örök és megváltozhatatlan. Egy, a hazája szabadságáért megölt József sírjánál állnak. Talán nem is rokonai, de
aki átélte az igazi felszabadulást. Azt mondják egyesek, 56-nak több értelme van. Akkor tízéves voltam. Egy kamasz tévedhetetlen értelmes ösztönével felfogtam, hogy nincs több értelmezése. Istenélmény volt a felszabadulás, mert Isten megáldotta a nemzeteket és az idők végén a Jelenések könyvében láthatjuk, amint a nemzetek hódolnak a Teremtő előtt a saját kincseikkel.
Ilyen kincs az anyanyelv, a közös történelem, a közös kultúra, az ősi énekeink. Ezeket akarták elvenni tőlünk. Most hirtelen vége a magyar nemzet lelki kirablásának.
Miért kell mindig meghalni az igazi szabadságért? Mert az Isten Fia, Jézus Krisztus a végső szabadságunkért halt meg – bűneink rabságából nyertünk szabadulást. Káin megölte testvérét, Ábelt. „Öcséd vére felkiáltott hozzám” – mondja Isten a gyilkosnak.
Ez a kiáltás a legerősebb hang, Istenig hatol az egek egébe. Olyan végletesen erős ez a hang, hogy a csend felel meg neki. A fáról hulló levelek csöndje. A fehér krizantémok csöndje.
A kép jobb oldalán igen zavaró annak a férfinak a mozdulata. Talán félelemmel kémlel valamit? Az ő mozdulatában benne van a megtorlás időszakának megsejtése. A sírnál álló kislány lehajtott, szelíd feje a nagyon távoli megbocsátás szimbóluma.
Egyre elmerülök a fotó által örökre rögzített tény szemlélésében. Benne van az egész emberi történelem, amelynek középpontja a kereszt, Jézus Krisztus keresztje, amelyre fel van írva egy név. Mindegyikünk neve bele van írva Isten szívébe – ezt Jézus kereszthalála bizonyítja és Jézus szava: „Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit tesznek“ (Lk 23,34).
***
Nyitókép: Lázár Árpád / Réz Johanna
(A jelen cikkben közölt képek bármilyen – akár digitális, akár nyomtatott – közlése, beleértve az egyes képek részleteinek felhasználását és közlését is, kizárólag az eredeti fényképfelvételek tulajdonosának, Kemenes Tamásnak az előzetes írásbeli hozzájárulása birtokában lehetséges!)
A Mandiner 1956-os ünnepi sorozatának további részeit (bennük korábban soha nem publikált fényképekkel) IDE kattintva olvashatja el.
„Az állam nem tudja előírni az embereknek a kereszténységet” – mondta Habsburg Eduárd korábbi nagykövet a Danube Institute rendezvényén, ahol a Nyugat és a kereszténység jövőjéről beszélgetetett Raymond Ibrahim amerikai szerzővel.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
Ki a nagyobb „rendszerváltó”: aki mellébeszélve utasít, vagy aki a sajátjából ad a köznek? Francesca Rivafinoli írása.
A búcsú nemcsak vallási, hanem közösségmegtartó erejű esemény is.
A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.
Bevásárlás közben nem mindennap szalad bele az ember a Bajnokok Ligája trófeájába.
Szerinte az orosz elnök már 2027–2028-ra szóló haditerven dolgozik, és Belarusz mélyebb bevonásán is munkálkodik.
Elképesztő izgalmak várnak a szurkolókra az elkövetkező bő egy hónapban minden idők legnagyobb létszámú világbajnokságán.
