Szabad bevándorlás: sci-fi vagy lehetőség? – Orbán Balázs vitája Bryan Caplannal és Kováts Andrással

2021. október 20. 8:25
A bevándorlás gazdasági előnyeiről írt bestseller könyvet Bryan Caplan amerikai közgazdász, a nyitott határokat propagáló művet azonban Orbán Balázs sci-finek, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója pedig elméletinek, messianisztikusnak nevezte. Hármas vitát rendeztek kedd este a budapesti Tranzit Kávéházban.

Bryan Caplan és szerzőtársa, Zach Weinersmith két évvel ezelőtt megjelent bestseller könyve idén nyáron magyarul is megjelent „Szabad a pálya – Vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról?” címmel – ebben a szerzők főleg gazdasági szempontok alapján veszik végig a bevándorlási törvények lazításával kapcsolatos félelmeket, és

arra a következtetésre jutnak, hogy a bevándorlók beengedésével egy állam nagy haszonra tehet szert,

a migráció, a határok megnyitása gazdasági növekedést és életszínvonal-emelkedést eredményez. A kötet a szerzők szerint tudományos igényességgel, statisztikai és népszámlálási adatok felhasználásával íródott, Bryan Caplan – akit a budapesti, Vörös Szabolcs által moderált kerekasztal-beszélgetésbe videokonferencián kapcsoltak be – azonban hozzátette: a meggyőzés szándékával, éppen ezért közérthető nyelven írta meg könyvét.

Elsőként a rendezők (aHang és Szabad a pálya) által opponensként meghívott Orbán Balázs reagálhatott a könyv állításaira, aki olvasmányos, elgondolkodtató, de

ideológiai megközelítésű sci-finek nevezte a művet.

Ha komolyan vennénk, amit ír, akkor komoly károkat okoznánk az országnak. A szerző ajánlásait így nem fogadhatjuk meg” – fogalmazott az államtitkár, aki nemrég a miniszterelnöknek dolgozó politikai igazgató lett. Orbán Balázs szerint Caplan gondolatai homlokegyenest ellentétesek a magyar kormány migrációs álláspontjával.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója

 

Kováts András nem volt ennyire elutasító: a könyv szerinte nem egy társadalompolitikai programnak íródott, ezért nem kell attól tartani, hogy a benne foglalt ötletek programként realizálódnak valamikor a közeljövőben. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója egyetértett a szerző azonban meglátásával, hogy a migráció teljes elutasítása hibás felfogás, hiszen a bevándorlásnak vannak pozitív hozadékai; ugyanakkor Caplan migráció-felfogását – miszerint az egy autonóm döntés, az egyén dönti el, hova utazik és mit tesz –

leegyszerűsítőnek érezte, a bevándorlás jelensége ennél bonyolultabb, annak több dimenziója van.

A George Mason Egyetem közgazdaságtan-professzora reagálásában erősnek találta az államtitkár sci-fi jelzőjét, emlékeztetve a magyar politikust, hogy a nyitott határok elve Magyarország számára is valóság, EU-tagállamként a területén is érvényes a szabad mozgás, a szabad munkavállalás elve. „Akik jönnek, produktív emberek, gazdagítják a befogadó gazdaságot” – tette hozzá az amerikai közgazdász.

Orbán válaszában felhívta a figyelmet: éppen ezen szabadság, a belső szabad mozgás joga került veszélybe azzal, az EU elvesztette a kontrollt saját külső határai felett, az EU külső határainak védelme ma nem biztosított. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára utalt is, hogy minden országban a kormánynak kell eldöntenie, ki jöhet be, és ki nem, és ez ügyben

pontos különbséget kell tenni legális és illegális bevándorló között:

ha van munkavállalási célú tartózkodási engedélye valakinek, akkor rendben, de ha nincs, akkor illegális módon nem lehet az országban tartózkodni. „Az illegális bevándorlással szemben zéró tolerancia van” – jelentette ki Orbán, hozzátéve, hogy a jelenlegi nemzetközi jogi szabályozás idejétmúlt, nehezen meghatározható, ki számít menekültnek, és ki csupán gazdasági bevándorló.

Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója

 

Bryan Caplan szerint

„paranoid” dolog azt gondolni, hogy ha egy állam megnyitja a határait, akkor barbárok szállják meg

– „ilyen veszély nincs, ezek túlzott félelmek” – mondta az amerikai vendég. Úgy vélte, sokan panaszkodnak a migrációval kapcsolatban, de a valóság az, hogy a régi és a bevándorló lakosok együtt élnek egymás mellett, a valóság elviselhető. A migránsok egy szegényebb államból érkeznek, ezért keményebben dolgoznak, nagyobb profitot termelnek a befogadó állam számára.

A bevándorlók, vagyis az olcsóbb munkaerő megjelenés lefelé viszi a fizetéseket, a migránsnegyedekké váló városrészekben leesnek a lakásárak, ezért a helyi lakosok nem feltétlenül lelkesednek a migrációért – cáfolt Orbán Balázs, aki szerint

a mostani illegális bevándorlók gazdasági esélyt keresnek, nem üldözés elől menekülnek,

tömeges befogadásuk pedig nem térül meg gazdaságilag, a szociális ellátórendszert terhelik. Az államtitkár úgy látja, a migráció a másik oldaláról nézve sem hasznos: „a „brain drain nem pozitív jelenség, hiszen a tehetséges állampolgárok elhagyják a hazájukat, hogy máshol gyarapítsák a GDP-t” – fogalmazott.

Kováts András sem találta meggyőzőnek a könyv azon állítását, miszerint a bevándorlás feltétlenül gazdasági fejlődést stimulál. Mint mondta, saját tapasztalatából azt látja, hogy hibás ezt a kérdést a gazdaság kereslet-kínálati összefüggései szerint értelmezni, mert sok esetben nincs is kínálat: a bevándorlók többsége nem tud mit ajánlani, sokuknak nincsenek terveik.

Az aHang és Szabad a pálya által rendezett bevándorlás-ügyi vita a budapesti Tranzit Kávéházban

 

Caplan véleménye szerint nincs baj a bevándorlók munkaerőpiaci elhelyezkedésével, mert „a szabad piac törvényei jól működnek”, a vállalkozók megoldják, megtalálják a munkaerőpiacon azokat, akiket tudnak használni munkavállalóként. Úgy vélte, a bevándorlás liberalizációjától azért tartanak sokan, mert

Kelet-Európában még erősek a szocialista reflexek, a régi időkből itt maradt gondolkodásmódbeli minták.

Ez a könyv egy provokáció” – summázta véleményét Orbán Balázs, aki szerint az amerikai professzor a kontextus tágításának szándékával szándékosan egy szélsőséges liberális álláspontot fogalmazott meg, amikor azt állította: minél nagyobb a bevándorlási szabadság, annál nagyobb lesz a jólét. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy különböző bevándorlási modellek vannak, különböző adottságú országok vannak, ezért a probléma összetett.

A Menedék igazgatója rákontrázott erre:

szerinte a kormány álláspontja – miszerint a bevándorlás rossz – is szélsőség, a skála másik szélsősége.

Kováts egy elgondolkodtató ellentmondással szembesítette az államtitkárt: a bevándorlásellenes politikai kommunikáció mellett 2015 és 2020 között nyolcszorosára nőtt a külföldi munkavállalók száma, „Magyarország tehát bevándorló ország”.

Orbán Balázs válaszában leszögezte: 230 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, ez uniós arányban kis szám, és ők mind legálisan dolgoznak itt. „Amikor százezrek próbálnak illegálisan betörni az országba, az a probléma” – tette hozzá. Vannak instabil régiók, amelyek népességmegtartó képessége gyenge, így tízmilliók kelhetnek útra stabil államokat keresve, ilyen célpont az európai kontinens –

nem mindegy, milyen üzenetet küld egy potenciális tranzit- vagy célország a kibocsátó ország és a migráló tömegek felé;

egyértelműen, erősen kell kommunikálni, hogy félreérthetetlen legyen” – magyarázta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Kováts András kérdésére, hogy miként lehet az, hogy 2020-ban, miközben a járvány miatt magyarok tízezrével vesztették el az állásukat, 32 ezer új munkavállalási engedélyt adott ki az állam külföldieknek, Orbán azt válaszolta: a kormány stratégiája, hogy az ágazati segítségnyújtás mellett élénkítse a beruházásokat is, a fő cél a munkahelyteremtés, az állam pedig nem szól bele, ha külföldiek legális munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kapnak a hatóságoktól. A Menedék igazgatója egyetértően konstatálta, hogy ezek szerint a kormány gazdasági célokból valamilyen módon megengedhetőnek tartja a legális bevándorlást.

A teljes vita itt tekinthető meg videón

 

fotó: Ficsor Márton

Összesen 35 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nincs időm arra, hogy megnézzem az egész vitát, de ha az összefoglaló átfogta a témákat, akkor hiányolom az iszlám migráció megvitatását. Kíváncsi lennék, hogy érvel az amerikai az iszlám bevándorló tömegek jóléti és növekedési hatása mellett. Az iszlám együttéléssel járó társadalmi és politikai szétesésről nem is beszélve.

A brain-drain (a tehetségesek elszívása) pedig a kibocsátókra káros, a befogadók számára viszont kétségkívül hasznos. Miért zárkóznánk el attól, hogy megválogatott, tehetséges, azonnal használható, munkába állítható vagy vállalkozásra fogható bevándorlókat fogadjunk be mi is? Legálisan, és nem tömegesen, a társadalom kb. öt százalékát összességében nem meghaladó mértékben. De erre a fajta bevándorlásra egyébként sem jellemző a tömegesség. A tanultak, tehetségesek, tőkével rendelkező elvándorlók nincsenek sokan és mindenki vadászik rájuk.

Orbán Balázst szeretem, mert jól szokott érvelni, most azonban nagy ziccereket hagyott ki. A liberális közgazdászt ugyanis nem szembesítette azzal a ténnyel, hogy rózsaszínű elemzése a migráció kedvező hatásairól durva csúsztatáson alapul. Az adatok döntő többsége ugyanis amerikára vonatkozik, és nagy része a húsz évvel ezelőtti migránstömeg hatásaival foglalkozik. Balázs hibája, hogy nem szögezte le, a mai Európai korlátlan, milliós illegális migráció ettől elvileg teljesen eltérő folyamat. Most nem munkavállalói céllal érkeznek tömegek, hanem a fényűző nyugati szociális hálló fogja milliószám a méretes muszlim kanokat- előbb utóbb szétszakítva azt. Caplantól azt kellet volna megkérdezni, olvasott-e oplyan gazdasági elemzéseket, amik szétszálazzák a migránsokat etnikai, nemzetiségi csoportokra. Szerencsére mostmár Európában négy olyan párhuzamos gazdasági elemzés is fellelhető, ahol például a szomáliai, iraki, afgán migránsokról bizonyítják be, milyen hihetetlen összegekbe kerülnek az adófizetőknek. Egy átlagos európába csámpázó szomáliai migráns élete során olyan átlagosan 1,2 millió euró kiadással jár! Az iraki- afgán már csak 600 ezerbe... A németek évente költenek 23 milliárd eurót a 2015-ben befogadott főként muszlim migránsaikra, akik közül a 30% önfenntartó, minimálbéren, a többiek meg örök kolonc. Caplan hazugsága az, hogy a humántőkét egyetemes értékűnek veszi- pedig saját országábna az USA-ban is láthatná mit jelent az, hogy az afroamerikaiak átlagintellektusa szakadékra van a többiekétől. És slusszpoénnak Orbán Balázs még azt is felvethette volna, hogy a migránsok miatt szétbaszott európai életminőségről még nem is beszéltünk: Svédországban az emberölési ráta 2014-től napjainkig például megduplázódott- vajon miért Caplan úr?

Mondja egy lemming, nagy áhitattal...
Mert ugye téged is anya szült, akinek szintén volt anyja és így tovább Afrikáig. Így elnézve, milyen szép váltófutás volt egészen a te menetedig, mert gondolom neked egy éhes tacskó lesz a lábnyomod, ha feldobod a bakkancsot.
Apropó Afrika az átlag 5,1 gyerekkel (ami majd négyszer nagyobb, mint a magyarok pusztulási rátája): nem vagy velük egy picit túl kemény? Pellengérre mernéd állítani őket lipsi?

A nagy haszon a második világháború óta mért migrációs hatások eredőjéből jön ki. Caplan ott csúsztat, hogy nem szálazza szét a migránsokat etnikai-nemzeti szempontból. Ha ezt tenné rasszista írónak minősítenék. Röviden: a mai gátszakadás szerű parttalan migráció a nyugati jóléti rendszerek alacsonyan csüngő gyümölcsiért nem állítható párhuzamba pl az 1990 utáni kelet-európai munkaerővándorlás kedvező nyugati tapasztalataival. Caplan GDP-vel is példálózik. Ott pedig szigorúan az egyfőre eső GDP kérdésköre felé kellene terelni őt: vajon 2014-től ez hogyan alakult pl Németországban? Segítek-bizony csökkent, vajon miért Caplan úr?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés