Most jöjjenek az okos jobboldali válaszok!

Márki-Zay Péter nyerte az ellenzéki előválasztást. Ebből a politikai jobboldal két egymásnak ellentmondó következtetést vonhat le. Az egyik az, hogy ide a dupla kávét, de gyorsan, mert a felháborodott DK-s nyugdíjasok lázadása és a Gyurcsány-párt ezután következő erődemonstrációi közösen úgyis ahhoz vezetnek majd, hogy szétrobban az ellenzéki összefogás, és baloldali szavazók százezrei nem szavaznak majd le a közös ellenzéki jelöltre. Ez egy kényelmes következtetés. De akinek kedves az élete, az ne ezt vonja le.

A másik az, hogy Márki-Zay Péter minden ellenzékit elvisz szavazni, sőt, akár néhány jámbor, a Fidesz iránt nem túl elkötelezett jobboldalit is meg lehet etetni a keresztény családapa figurájával, teljesen függetlenül attól, hogy személyesen Szent Johanna sem tudna Gyurcsány Ferenccel, Jakab Péterrel és Karácsony Gergellyel a háta mögött akár csak minimálisan keresztényi módon kormányozni. Márki-Zay Péter cukormáz a pöcegödrön, és vannak bőven elegen, akik nem látják, mi van alatta. Igenis fennáll a veszélye, hogy pár százezren becsületes jobboldalinak nézik Márki-Zay Pétert – és ha a Fidesz esetleg szándékozik győzni, jobb, ha ebből indul ki, nem az optimista forgatókönyvből. Egy választáson mindig jobb kellemesen csalódni, mint kellemetlenül.

Ebből pedig más kampánystratégia következik. Pontosabban: ebből kampánystratégia következik, ellentétben az eddig érvényben lévő felvilágosítási stratégiával. A Gyurcsány-show ugyanis nem választási kampány, hanem felvilágosító kampány, amit eddig a magyar politikai aréna mindkét fele kőkeményen félreértelmezett:

Azért kell megnyerni a választást, hogy Gyurcsány ne jöjjön vissza; de ebből még messze nem következik, hogy azzal kell megnyerni a választást, hogy különben Gyurcsány visszajön.

A Gyurcsány-show nem a Fidesz kamuja, a Gyurcsány-show a rögvalóság. Tényleg az a helyzet, hogy Gyurcsány a nagy visszatérésre készül, hogy a kommunista beidegződések folyamatos reflexkalapácsolásával szinten tartott nyugdíjaskommandójának segítségével belezsarolta a letargiában fetrengő ellenzéket a vele való együttműködésbe, és bárki alakít kormányt, az ő frakciója nélkül béna kacsa lesz.

A Fidesz ebben a kérdésben a színigazat mondja. A Gyurcsány-show az igazságnak kiválóan megfelel. Győztes stratégiának viszont Márki-Zay előválasztási győzelmétől kezdve alkalmatlan. Nem szabad összekeverni a helyzetleírást a kampánytevékenységgel. Messze vagyunk már azoktól az időktől, amikor egy választás megnyeréséhez egyszerűen csak le kellett leplezni az ellenfelet. Hogy Gyurcsányt hozza vissza a hatalomba, hogy nem Magyarország érdekét néző hatalmak segítik, hogy hazudik, hogy inkompetens. Ez mind fontos. Csak nem ezzel fog a Fidesz nyerni.

És hogy miért nem lehet vegytiszta kétbites gyurcsányozással győzni 2022-ben, akkor sem, ha annak minden szava igaz? Azért, mert

Az ellenzéki szavazók múlt héten óriási többséggel nyilvánították ki: az ő szándékukkal tökéletesen ellentétes, hogy a Gyurcsány-párt az ellenzék vezető ereje. Ha Jakab Péter nem adja el a lelkét Gyurcsánynak, a DK már az egyéni körzetekben is óriásit bukott volna, de a második fordulóban, ahol már tényleg csak az volt a kérdés, hogy Gyurcsány vagy nem Gyurcsány, az ellenzéki szavazók nyolcszáz decibellel üvöltötték politikusaik fülébe, hogy nem Gyurcsány. Ebből kijött, ami kijött, csodát persze nem sikerült tenni, Gyurcsány továbbra is megkerülhetetlen szereplője az ellenzéki térfélnek – de az ellenzéki szavazók a maguk lelkében elrendezték a Gyurcsány-problémát azzal, hogy olyan messzire szavaztak tőle, amennyire csak lehetett. Számukra Gyurcsány innentől kezdve csak egy probléma a sok közül, nem az az ok, amiért vagy ami ellen majd szavazni mennek.

Márki-Zay Péter ugyanis az előválasztás második fordulójában behúzott az ellenzéki szavazótáborba néhány százezer főt egy olyan választói körből, amelyben nagyon régóta nem volt már divat az ellenzékre szavazni: az úgynevezett értelmes emberek köréből. Ezek azok az emberek, akik nem a politikai szekták nyolcvanas átlagintelligenciájú kommentbuborékjaiban vitatkoztak évek óta arról, hogy ellopta-e Orbán Viktor az ötszázforintos benzint, meg hogy miként kell a csirkefarhátat úgy svájciindexálni, hogy csökkenő kínálat és növekvő kereslet mellett is lehetőleg olcsó maradjon. Ezek az emberek ehelyett otthon köptek kettőt a magyar belpolitika gyalázatos színvonalára, amelyből sehogy nem tudták kiolvasni, hogy mégis mi is lesz pontosan tíz év múlva a magyar oktatásban, külpolitikában vagy digitalizációs politikában – és lekényszerszavaztak az egyedül kormányzóképes Fideszre, vagy otthon maradtak. Ebből a rétegből most sokaknak hozta meg a kedvét a politizáláshoz Márki-Zay.

Ez pedig a legjobb, ami Magyarországgal történhetett: időtlen idők óta először egy választást nem a szekták, hanem az értelmes emberek fognak majd eldönteni. Őket is meg kell nyernie a szektáin túl mindenkinek. És ha a Fidesznek vannak a 2022-es választással szándékai, most a Fidesznek is nekik kell majd politizálnia. S lelkük mélyén ők is érzik, hogy ehhez mi kell: nem csak Stop Gyurcsány-Stop Márki-Zay!, hanem egy rég elfeledett kampányeszköz is. A program.

Mert az értelmes emberek körében

A kidolgozott, könnyen kommunikálható és vonzó program, amelyben a tizenegy éve zömmel jól kormányzó Fidesz esetében ráadásul nem csak meleg levegőre, hanem eredményekre is alapozhatja az ígéreteket.

Dobrev Klárát pusztán negatív kampánnyal is le lehetett volna győzni. Márki-Zay Pétert viszont leginkább csak pozitív kampánnyal lehet. Ez a nagy különbség. Több millióan vagyunk az országban, akik vágynak az okos jobboldali válaszokra, amelyek mindenféle baloldali handabandázásnál ezerszer hatékonyabban csinálnak majd a jelenleg fabatkát sem érő magyar közoktatásból olyan globális éllovast, ahol megvan a helye a valódi teljesítményértékeléshez kötött kőkemény pedagógusbér-emelésnek, a Fudannak, az MCC-nek és a gyökeres tananyagreformnak. Amelyek egy sikeres és megfontolt magyar külpolitikát építenek fel a ciklusról ciklusra egyre javuló szijjártói alapokra. Amelyek egyszerre teremtenek zöld és gazdag világot. És amelyek ott hordozzák a szívük közepén azt az értéket, amelyet a maszkok, áltudományok és nyelvi cenzúra mögé vonuló Nyugat egyre kevésbé tud kínálni, mi viszont igen: a szabadságot.

Magyarország működik és működni is fog, mert a konzervativizmus működik, és egy okos jobboldali válasz többet ér millió zöld utópiánál vagy balliberális hőzöngésnél.

Tudják ezt néhány százezren az értelmes emberek közül, és vagyunk sokan, akik számára mindent egyebet felülíró tabu Gyurcsányra szavazni. A többieknek viszont meg kell hozni a kedvét a szavazáshoz, hogy

hanem tömegek szívének választása, amelyet teljes meggyőződéssel, hazájuk és saját maguk jövőjének érdekében, tudatosan választanak. Negatív kampányban már verhetetlen a Fidesz. Most a pozitívat kell egyszer végre jól megcsinálnia. Mert ha rosszul csinálja, könnyen lehet, hogy egy tavaszi napon a mérleg nyelvét képező néhány százezer ember fejében hirtelen nem ők lesznek a kisebbik rossz. És azt a káoszt, amit a Márki-Zay mögé bújt bolsevik zűrzavar szabadítana ránk, nem élné túl az ország. Úgyhogy programra fel, Fidesz – és nem árt egyszer körbenézni a százhat választókerület egyéni Fideszében sem, hátha lehetne az egy nagy központi petíciót terjesztő erőkkel célzottabban is kommunikálni, a kétbites kommunikáció hívei pedig foglalkozhatnak a kétbitesek körében hódító téma, a baloldal által a legolcsóbb demagógiával kiaknázott globális inflációs válság sikeres kommunikálásával is. (Itt, Sopronban például vagyunk néhány tízezren ingázók, akik szeretettel várjuk, hogy valaki végre képviseljen minket. S szinte minden választókerületben vannak ilyen társadalmi csoportok, akikhez éveken át nem beszélt a Fidesz – meg a balfék ellenzék sem. Pedig ha az ember csak egy kicsit is gondolkodna, lenne mondanivalója.)

Le kell tehát győzni Gyurcsányt, ez a haza érdeke és a jobboldal küldetése – de most, a végső ütközetben, már nem gyurcsányozással. Hanem pozitív kampánnyal, okos tervekkel, és a helyi közösségek szívének meghódításával. Már mindenki tudja, hogy a baloldal hazudik – most

Semmi nem használna ennek az országnak jobban, mintha a Fidesz elkezdene kampányolni. Álljon tehát ebben a Márki-Zay-stratégia. Semmi félelem, semmi csüggedés: menni fog!