Több ezer éves értékekben hinni ma nem trendi – Szőke Gábor Miklós szobrász a Mandinernek

Zováthi Domokos interjúja a Mandiner hetilapban.

Nagy volt a felháborodás, hogy a Vadászati és természeti világkiállítás látogatóit fogadó műalkotás, egyben a rendezvény kapuja, a szarvasagancsokból készült Totem 240 millió forintból készült. Ez az eddigi legnagyobb költségvetésű szobra?
Egyáltalán nem, az utóbbi években készültek nagyobb költségvetésű szobraim. Amiről olvasni lehetett, az a bruttó összeg, tehát eleve a 27 százaléka áfa, ez már alapból szemfényvesztés, parasztvakítás. Ennek az alkotásnak a költségében benne van két és fél év és ötven ember állandó munkája, többek között egy 25 tonnás rozsdamentes acél vázszerkezet, építés, bontás, szállítás, daruzás és újbóli telepítés Keszthelyen. Alacsonyabb árkategóriában csak gyengébb minőségben lehetett volna megcsinálni, én pedig nem szeretek kompromisszumokat kötni, amit megálmodok, azt úgy akarom befejezni, hogy azzal egyet tudjak érteni. Fontos, hogy működjön a szobrom hosszú távon, több generáción keresztül.

És nem kellett a szarvasokat tucatjával gyilkolni az agancsokért, ahogy korábban hallani lehetett?
Jó pár hónappal ezelőtt kikerült egy fotó a legnagyobb közösségi oldalra, hogy megérkeztek az agancsok a csepeli műhelyembe. Anélkül, hogy bárki tudta volna, miről van szó, egyből azon pörgött az internet, hogy több ezer szarvast lemészároltattam. Számos portál félretájékoztatta az embereket, rengeteg kommentet kaptunk, ahol fenyegetőztek, mert szerintük állatgyilkos vagyok, holott – mint már korábban is elmondtuk –ezeket az agancsokat erdészek, vadászegyesületek gyűjtötték. Sok belvárosi, sötétzöld természetvédő támadott anélkül, hogy tisztában lett volna alapvető tényekkel. Igyekeztem pozitívan felfogni a megnövekedett érdeklődést, mert így legalább sok olyan ember is megtudta, hogy a szarvasok elhullajtják az agancsukat, aki nem jár a természetben.

Amikor elvállalta a felkérést, nem gondolta, hogy negatív visszhangja lesz?
Gondoltam rá, hiszen az utóbbi időben volt néhány firkász, aki próbált bekategorizálni. Vicces, hogy a vadászati világkiállítás kapcsán is épp a legnagyobb elfogadást hirdetőktől érkezett a megbélyegzés és a kategorizálás. Voltak olyan műértők, akik e munkám kapcsán az egész művészetemet átértelmezték; olyan emberek, akik a diplomám óta követik és elismerik a munkáimat, most menthetetlennek tartanak. Sőt egyenesen állatgyilkosnak, pont engem, akit gyerekkora óta az állatok és az ember viszonya inspirál, akinek művészetét Dante nevű kutyája indította el, egy fékezhetetlen kutya lelke. Volt olyan hírportál, amely az egekig dicsért, amikor az Atlanta Falcons csapatának a sólymát elkészítettem, ami Georgia legfőbb látványossága lett, most meg NER-szobrásznak nevez.

Ezek szerint az véletlen, hogy amikor rákerestem a rendezvényre készített többi szobrára,  az volt az első cím: „Mindenki megnyugodhat, Kovács Zoltán (államtitkár) kutyájáról is kiállítanak egy ötméteres szobrot a vadászati világkiállításon”?
A csepeli műhelyemben rendeztünk Kovács Zoltánnal közösen egy másfél órás sajtótájékoztatót, ahova az összes nagyobb sajtóorgánumot elhívtuk, azokat is, amelyek újabban lehúzzák az alkotásaimat. Megmutattunk minden munkafolyamatot, a Totem szállításának részleteit is, és bemutattuk a készülő szobrokat. A 8000 négyzetméteres stúdiómat körüljárva, látva a munkáimat és a mögöttük lévő infrastruktúrát, csak annyit sikerült leírni, hogy elkészítettem az államtitkár vizsláját. Ehhez a fantáziához csak gratulálni tudok. Amúgy, aki nem tudná, a drótszőrű magyar vizsla a világkiállítás főszereplő állata. Röhejes árukapcsolás, hogy mivel Kovács Zoltánnak is van két ilyen vizslája, összemossuk a kettőt.

A koronavírus-járvány alatti költekezés nem volt indok?
Volt ilyen persze, annak ellenére, hogy egyértelmű volt, egy ilyen munkát nem egy év alatt hozok létre, már jóval a járvány kitörése előtt elkezdtünk dolgozni a projekten. A világkiállításnak több pozitív hozadéka van, többek között a turizmus helyreállítása és valódi közösségek kovácsolása. Ha körbenéz, most is végig tömött sorok vannak, hatalmas a tömeg, pedig már két hete megnyílt. Az Empire State Building az egyik legjobb példa arra, hogy válság közepén is hatalmas produktumok születtek, New York egyik kihagyhatatlan látványossága azért is jött létre, hogy egy bizonytalan időben támpontot, hitet adjon. A világkiállítás apropóján felújított Hungexpo-épületek és -szobrok sem semmisülnek meg az esemény után. A Totem és másik öt szobrom egész évben megtekinthető lesz.

Akkor jó ötlet a természet szeretetét hirdető rendezvényt szervezni?
A mai világban sokan annyira eltávolodtak a természettől, hogy nem tudják megemészteni már a vadászat fogalmát sem, szerintem emiatt is nagyon fontos bemutatni a vadászat lényegét és kultúráját. Vadászat nélkül nincsen vadgazdálkodás, csak szervetlen és kontrollálatlan vadirtás. Bármilyen hihetetlen, de a vadászat megelőzi a vadak kihalását. A természetvédelem nem abból áll, hogy egy nagy multi cég kirak petpalackból egy installációt, majd hirdeti, hogy mennyire környezetbarát, közben erdőterületeket irt ki és szorítja ki mondjuk Romániából a medvéket. A vadászat egyidős a művészettel. Legrégebben fellelhető művészeti emlékeink is vadászjelenetet ábrázolnak.

A magyar vadászat kultúrája is megjelenik, több szobrán is bemutatja, hogy a vad, a természet erősebb az embernél.
Szobraimnál sokszor visszatérő motívum a vadállatok emberek feletti ereje. A Magyar pavilon célja az volt, hogy a nagy hazai vadászok, természettudósok, a gazdag magyar vadászati kultúra hitelesen be legyen mutatva. A preparátumok és vadász nagyjaink között kapnak helyet állatszobraim, ezek együttes koncepciója adja az ember és állat közötti, több ezer éves kapcsolatot. A Zrínyi Miklós halálát bemutató szobor az egyik legismertebb vadászbalesetet dolgozza fel. A terem közepén felfüggesztett, nyílzáporban úszó és nyilakból összeálló Csodaszarvas a magyar identitást jelképezi. Címe, „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket”, utal a magyarok hőskorszakára. A Ne igyál előre a medve bőrére című munkám egy felbőszült, nyilakat széttaposó medvét ábrázol, hajtás közben egy menekülő vadnyulat, a Vizslató Fátyol pedig egy szagot fogó drótszőrű vizslát, amelyet a kiállítás kabalájáról formáztam meg.

Milyen a nemzetközi megítélése e munkáinak?
Szerintem manapság egy ilyen szobor kevesebb figyelmet kap, mint egy világmárka által szponzorált NFL-csapat megrendelésére készített alkotás. Megjegyzem, az is egy totemszobor, ami a közösség és az összetartozás fontosságát hangsúlyozza. A vadászat megítélését a fősodratú média a nyugati társadalmakban teljes erővel ássa alá. Ha a szarvasagancs szobor egy Greenpeace-rendezvényre készült volna ugyanebben a formában, biztos vagyok benne, hogy rengeteg művészeti díjat besöpörne szerte a világon, de több ezer éves értékekben hinni most nem trendi. Azt is álszentnek tartom, amikor valaki tiltakozik a vadászat ellen, ami egyre szigorúbb korlátok közé van szorítva, úgy, hogy a Föld lakosságának jó része ha kinyitja a hűtőszekrényét, biztos talál benne olyan húskészítményt, amely egész más körülmények között élő állattól, nem egy erdőben elejtett szarvastól származik.

Brigitte Bardot is felszólalt e „barbarizmus” ellen. Ismét cikkcímet idézek: „Menjetek ti a jó büdös fenébe!”
A művésznőt tisztelem, és sajnálom, hogy valamelyik honfitársunk felületesen félretájékoztatta. Kívánom, hogy jöjjön el, és személyesen körbevezethessem, akkor biztos mást mondana. Sokan egyébként épp a negatív híresztelések hatására látogatnak el a világkiállításra. Nem volt olyan ismerősöm, aki csalódottan tért volna haza. Ezzel a manipulációval együtt kell élni, nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani neki. Volt itthon már több olyan interjúm, ahol előre elnézést kértek, mert állami megrendelésről csak rosszat lehet írniuk.

Mégis mi az üzenete akkor a kiállításnak és a Totemnek?
Úgy látom, akik kimennek, és élőben találkoznak a szoborral, megérinti őket. Sok erdészt láttam, aki büszkén mutatta a barátainak és a családtagjainak, hogy ezt az agancsot ő hozta. A négyszáz önkéntes felajánlásból is látszik, van még igény arra, hogy nyomot hagyjunk a világban. Ebben az értékvesztett időszakban szükségük van az embereknek arra, hogy tudjanak kapaszkodni valamibe, ami erőt és identitást adhat nekik. A Csodaszarvas a magyarság közös toteme. A természettel való eggyé válást szimbolizálja a kapu, amin áthaladva a szobor részévé válunk. Az agancs is olyan anyag, amelyből nincs két egyforma a világon, ahogy emberből sincs. Mindegyik önálló műalkotás, amelynek meg kell találnia a helyét.

***

***

***

***

***

 Nyitókép: Mátrai Dávid