Az amerikai csapatkivonás óta Dohában megtörtént az első átfogó megbeszélés a felek között.
Egyebek között terrorelhárítási és humanitárius kérdésekről egyeztettek amerikai diplomaták az Afganisztánban hatalomra került radikális iszlamista tálibok képviselőivel szombaton a katari fővárosban, Dohában.
Az afgán küldöttséget vezető Amir Hán Muttaki, a tálib vezetés külügyminisztere a megbeszélésen kijelentette, hogy Afganisztán új vezetésének meggyengítése instabilitással járna, s ez nem szolgálná a nemzetközi közösség érdekeit. Muttaki az afgán Bahtar hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy a tálib delegáció az amerikai féltől az afgán központi bank zárolt valuta-tartalékainak feloldását kérte.
A tálib hatalomátvételt követően az Egyesült Államok befagyasztotta a hozzávetőleg kilencmilliárd dollárra tehető vagyont, aminek következtében drasztikus devizahiány jelentkezett, s elszabadult az alapvető élelmiszerek és az üzemanyagok ára a dél-ázsiai országban. A tálib diplomácia vezetője egyben közölte, hogy
Mint mondta, az amerikai delegáció közölte, hogy az Egyesült Államok fontolóra fogja venni a segítségnyújtást. A koronavírus-járványról szólva Muttaki közölte, hogy az amerikai fél támogatást ígért az afgán oltási kampány számára. Washington még júliusban hárommillió adag Johnson & Johnson vakcinát ajánlott fel. Muttaki szerint a két küldöttség megvitatta, miként lehet új fejezetet nyitni a két ország között Afganisztán két évtizeden át történt megszállását követően.
A tálibok külügyminisztere hozzátette, hogy az afgán küldöttség a napokban európai tisztségviselőkkel is találkozik majd. Hírügynökségek felhívták a figyelmet, hogy az amerikai csapatkivonás óta ez az első átfogó megbeszélés a felek között. Amerikai tisztségviselők szerint a kétnapos dohai tárgyalások egyik kiemelt napirendi pontja az lesz, miként lehet elejét venni annak, hogy a tálibok uralta Afganisztán ismét a terrorizmus melegágya legyen. Szintén terítékre kerül majd az Afganisztánban rekedt amerikai állampolgárok biztonságos hazaszállítása is.
Szuhail Sahín tálib szóvivő az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva a megbeszélések kezdete előtt ugyanakkor kizárta az egyre aktívabbá váló Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni együttműködés lehetőségét az Egyesült Államokkal.
– hangoztatta Sahín. Az Iszlám Állam fegyveresei az utóbbi időben fokozták támadásaikat a rivális tálibokkal szemben. Pénteken például egy 46 halálos áldozatot követelő robbantásos merényletet követtek el az észak-afganisztáni Kunduz egyik síita mecsetében.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/Mohammad Aszif Hán
A népszerű republikánus influenszer gyilkosáról kiderült, hogy egy transzneművel élt együtt, és hiába republikánus a családja, ő maga régen radikálisan balra tolódott. Nem a Charlie Kirk elleni az első transzneműséggel kapcsolatos, egyben keresztényellenes merénylet Amerikában. Összefoglalónk.
Az amerikai vállalatok a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják jelenleg Magyarországon.
Titkos paktumot kötnének a tömeges deportálásról a tálibokkal.
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Ukrajnában is beszédtémát szolgáltatott a miniszterelnök vasárnapi előadása.
Az aknák mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a drónok is.
Jól látszik: az elnök rendet akar.
