Át kell törni a tudatlanság falát az oltások kapcsán – az MTA elnöke a Mandinernek

2021. október 7. 11:00
Sokkal nagyobb esélye lesz a Nobel-díjra Karikónak Katalinnak egy-két év múlva – véli a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató szerint már az is óriási öröm és büszkeség minden magyar számára, hogy magyar kutatónő került ilyen közel a legnagyobb tudományos elismeréshez. Freund elmondta a véleményét a magyar kormány járványkezeléséről, szerinte itt az idő a kötelező maszkviselés bevezetésére. Azt is elárulta, kiknek tenné még kötelezővé az oltást.

Mit gondol, miért nem a nagy esélyes Karikó Katalin kapta meg a Nobel-díjat? Karikó a világ legaktuálisabb és egyik legnagyobb problémájára adott választ felfedezésével.

Ismerve a Nobel-díj bizottság működését, hagyományait, inkább az lett volna meglepetés – egy nagyon kellemes meglepetés –, ha már idén megkapja. Az alapkutatás területén történt felfedezések, vagy azok hasznosulása után általában több év, akár évtized is eltelik, mire a Nobel-díj bizottság úgy érzi, kellőképpen meggyőződött a felfedezés valós értékeiről, időtállóságáról. Időközben sok minden kiderülhet, például, hogy kik tettek még alapvető jelentőségű felfedezéseket ugyanabban a témában. Ilyenkor megosztott díjat adnak ki, akár három díjazottnak. Az is megeshet, hogy csak néhány év után derül ki egy-egy felfedezésről, hogy nem egészen úgy igaz a dolog, vagy újabb felfedezések hamar meghaladják. Az orvostudományok területén új gyógymódok, gyógyszerek felfedezése esetén különösen fontos a gyakorlati alkalmazás sikeréről, a lehetséges mellékhatások spektrumáról hosszú távon meggyőződni. 

Karikó Katalin esetében abban reménykedtünk, hogy esetleg kivételt tesz a Nobel-bizottság a pandémia súlyosságára való tekintettel,

és a díjnak az oltási hajlandóságot növelő hatása miatt. Arról nem is beszélve, hogy Karikó Katalin több évtizede dolgozik az mRNS emlősszövetekbe juttatásán, így a hosszabb távú mellékhatások is már kiderültek volna.

Nem lehet összehasonlítani kutatások fontosságát, de az mRNS-technológia felfedezése nemcsak a covidra, hanem egy sor más civilizációs betegségre – akár a daganatos megbetegedésekre – is gyógyír lehet. Nem fontosabb ez, mint a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok?

Valóban, Karikó Katalin felfedezése a rák immunterápiájában is áttörést hozhat. Azonban erre az áttörésre még várni kell, úgyhogy a Nobel-díjat én inkább a covid – és bármi más jövőbeni járvány – elleni küzdelemhez történő meghatározó hozzájárulásáért várom. A felfedezések jelentőségét egyébként nem lehet összehasonlítani. David Julius és Ardem Patapoutian a fájdalomérzékelésben is szerepet játszó érzékelő (receptor) fehérjéket fedeztek fel, aminek szintén óriási jelentősége van. Még hosszú az út, de akár a krónikus fájdalom terápiájáig is elvezethet, ami szintén sok millió ember szenvedését enyhítené.

Reménykedtünk benne, hogy ha az orvosit nem, akkor a kémiai Nobel-díjat megkapja, nem így történt. Beszélt Karikó Katalinnal azóta?

Nem, de ismerve őt, biztosan nem szomorította el a döntés.

Szerintem ő is tudja, hogy sokkal nagyobb lesz az esélye egy-két év múlva.

Őt egyébként is a felfedezés öröme hajtja, és nem a díjak.

Mi a véleménye arról, hogy magyar kutató került ilyen közel a legnagyobb tudományos elismeréshez?

Már ez is óriási öröm és büszkeség minden magyar számára. Igazán szívet melengető érzés, amikor például a Washington Post azt írja, hogy az emberiség megmentőjeként kell tekintenünk Karikó Katalinra. Ő lehetne az első Nobel-díjas magyar kutatónő.

Hogyan értékeli a kormány járványkezelését?

Biológusként, a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként a járványkezelésre az élettudományok szemszögéből van rálátásom. A kormánynak viszont számos egyéb nézőpontot figyelembe véve kell felmérnie a helyzetet, szintetizálni a különböző forrásokból érkező előrejelzéseket. Ennek előre bocsátásával én úgy gondolom, eddig komoly hibát nem követett el a kormány. A negyedik hullám azonban újabb kihívást jelent, és amint arra a napokban megjelenő akadémiai nyilatkozatban is felhívjuk a figyelmet, megint

itt az idő az arcmaszk kötelezővé tételére a zárt térben zajló rendezvények esetében.

Az éttermek, nyilvános szórakozóhelyek látogatásához pedig újra elő kellene írni az oltási igazolványok felmutatását. Ez része lehetne az oltás melletti kampánynak, nyomásgyakorlásnak is. Látványos javulás hosszú távon sem várható, amíg nem lesz nagyobb az átoltottság. Ennek érdekében az Akadémia is mindent megtesz, ugyanis a hajlandóság elakadásának legfőbb oka a tudatlanság. Amíg nem tudjuk a társadalom minden rétegéhez közérthető formában eljuttatni az oltással kapcsolatos tudományos tényeket, addig tovább terjednek a rémhírek, az áltudományos elméletek. A Magyar Tudományos Akadémia ma is a társadalom által leghitelesebbnek tartott intézmény, és ez az oltás népszerűsítése esetében is kötelez.

Mit lehet tenni a tudatlansággal szemben?

Akik hisznek a tudományban, a kutatói közösség véleményének hitelességében, azok már beolttatták magukat. Most újabb falat kell áttörni, a tudatlanság, az alulinformáltság és a közöny falát. Erre nincs jobb mód, mint az ismeretterjesztés. A társadalom minden rétegéhez meg kell találni a megfelelő kommunikációs csatornát, érvrendszert, ami nehéz feladat. Ahol ez végképp nem működik, ott megfontolnám direkt motivációs eszközök, az oltásra jelentkezőknek szóló kedvezmények bevetését is.

Javasolta korábban az oltási regisztráció eltörlését, mit gondol, mennyivel többen oltatnák be magukat, ha nem kellene regisztrálni? Javasolta továbbá az oltások széles körű beadási lehetőségének bővítését. Hogyan képzeli el ezt pontosan?

Továbbra is úgy gondolom, sokan vannak, akiknek a regisztráció adminisztratív vagy egyéb akadályt jelent. Vidéki kistelepüléseken pedig az oltási helyekre való eljutás is probléma lehet. Én legalább 10-20 százalékos javulást jósolnék az átoltottsági rátában, ha eltörölnék a regisztrációt, és oltásra felszerelt buszokkal járnák körbe a kistelepüléseket. 

A kormány szeptember közepétől tette kötelezővé az egészségügyben a koronavírus elleni védőoltást. A rendelet szerint az oltást megtagadókat azonnal, felmondási idő és végkielégítés nélkül kell elbocsátani. Egyetért ezzel?

Az egészségügyi dolgozók nagyobb százalékának kiesése a fertőzés miatt felboríthatja az egész ellátórendszert, ráadásul éppen a következő hullám csúcsán, amikor legrosszabb esetben akár meg is telhetnek a kórházak. Ennek megakadályozása a kormányzat felelőssége, döntésük teljes mértékben érthető.

Az orvosok körében az átoltottság magas, de az egészségügyi dolgozók között még mindig vannak 2-3 ezren, akik nem oltatnak. Mi a véleménye erről?

Ha valakinek orvosilag méltányolható oka van az oltás elutasítására, azt tudomásul kell venni. Azonban az egészségügyi dolgozóknak a hivatásából is az következik, hogy élen járjanak a példamutatásban és a húzódozók meggyőzésében. Szerencsére az egészségügyi dolgozók esetében az átoltottság lényegesen jobb, mint az egész lakosság esetében.

Mely munkakörökben lenne célravezető bevezetni a kötelező oltást, hogy minél kisebb veszteségekkel ússzuk meg a negyedik hullámot?

A pedagógusok esetében mindenképpen. Ők könnyen megfertőződhetnek, mert a gyerekek gyakran tünetmentes hordozók. Ugyanakkor a pedagógusok kiesésének gazdasági következményei is súlyosak, hiszen az otthon maradó gyerekek egy szülőt is kivonnak a munkavégzésből.

Meggondolandó még a tömegközlekedésben dolgozók kötelező oltása is.

A nyilvános szórakozóhelyek, éttermek alkalmazottai szintén szóba jöhetnek, de ott az arcmaszk viselése talán még fontosabb.

Képek: Földházi Árpád

Összesen 213 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az oltóbuszokat haladéktalanul kellene üzembe helyezni, és a kistelepüléseken, megfelelő rendőri biztosítás mellett a cigány többségűekben is, regisztráció nélkül, de önkéntes alapon oltani! A Pfizerrel talán nem fog menni, a hűtés miatt, de a többiből lehetne válogatni.

Mindegy, minél előbb.

Ami a jelen tudományt illeti, furcsák ezek a vakcinák. Nem nyújtanak sem védelmet sem fertőzőmentességet. Alig telt el néhány hónap, és már szükség van a harmadik adagra, sőt Izrael már készülődik a negyedik adagra. Legalább is e hír szerint:

https://www.bloomberg.com/news..

A kormányok világszerte a járvány miatt sokszor intézkedéseikkel megsértették az emberi alapjogokat. Emiatt néhány ország jogászai a nemzetközi bíróságon pert indítottak e jogértések bírósági kivizsgálására. Hogy a bírósági ügymenet gyorsítva legyen, nemzetközi aláírasgyűjtő petíció indult:

www.petitions.net/investigation_and_prosecution_of_those_individuals_responsible_for_crimes_against_humanity

A petíció még csak néhány napja indult, de már sok országból aláírták a petíciót.

"Pedig van a kezünkben megoldás: pl. ha újra szigorítás jön, egyszerűen megtagadni, nem, nem veszünk fel maszkot! "

A maszkokat, és az egészséges emberek tesztelését azért kell fentartani, mert szükség van a kulisszákra. E kulisszák nélkül a a médiapropaganda kevésbé lenne hatásos. Valóban, ezt a cirkuszt az embereknek el kell utasítani, ami viszont nagyon nehéz, sajnos müködik a tömegpánik.

Hűha, Icuka! Ejnye.

Jaj de ideges maga! Nem tesz ám jót az egészségnek! Szalad fel a vérnyomás, meg a cukor. Tessen vigyázni.

Az lehet, de ne gondold, hogy a felsorolt médiák újságírói nem oltatják be magukat. Beoltatják és természetesnek veszik.

"Egy magyarázat lehet, hogy a letermeltetett tüskefehérje az izomsejtek (ACE2) receptorához kötődik, amit az antitestek ellenséges anyagként ismernek fel."

Prof.dr.sc. Sucharit Bhakdi szerint ha az ember sejtei idegen anyagot kezdenek termelni (pld. spike proteint), akkor akkor az ilyen sejteket az immunrenszer megtámadja, és megpróbálja megsemisíteni. Ez tulajdonképpen gyulladáshoz vezet.

https://www.bitchute.com/video..

https://www.youtube.com/watch?..

"Egyébként a sejtek egy része "bemutatja" az idegen fehérjéket az immunrendszernek"

Ha ez az mRNA a szívizom sejtjeibe jut, akkor a szívizom jejtjei a "bemutató sejtek" és akkor szívizomgyulladást okoznak (a szívizom sejtjei nem regenerálódnak). Ha a tüdő sejtjeibe jutnak, akkor tügyőlladást (ezzel a Covidhoz hasonló tüneteket okoz a vakcina), ha a válizomban maradnak, akkor válizomgyulladást. Minden azon múlik, hogy az mRNA hogy mennyire és hová tud eljutni míg szétbomlik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés