Kovács István: Az EU helyreállítási alapja nem adomány, hanem hitel

2021. szeptember 28. 14:57
Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Unió Helyreállítási és ellenállóképességi alapja (RRF) nem adomány, hanem olyan hitel, ami adósságspirálba viheti a tagállamokat.

Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság uniós kezelésének következtében a „régi nagy tagállamok” végletesen eladósodtak. A koronavírus-járványra utalva közölte, hogy az EU ismét válsággal szembesült, amire válaszként az intézményrendszer „iszonyat hitelbe veri magát” és a tagállamokat.    

Kovács István álláspontja szerint a magyar belpolitikában a helyreállítási alap baloldali olvasata, hogy az egy brüsszeli „adomány”, amelyért cserébe az EU elvárja, Magyarország tartsa be az európai normákat, amelyek között a jogállamiságot említette. A baloldali vélekedésre reagálva a stratégiai igazgató azt hangoztatta: „több sebből vérzik ez az állítás”. Az Alapjogokért Központ álláspontját tolmácsolva hangsúlyozta: a helyreállítási alap nem adomány, hanem olyan hitel, aminek következtében fennáll annak a veszélye, hogy adósságspirálba kerülhetnek a tagállamok.

Nem véletlen, hogy nagy régi eurozóna-tagállamok sem veszik fel ezt a hitelt”

– mondta. Kovács Attila, a központ uniós projektvezetője a többi között úgy vélte: hogy mivel a tagállami vezetők tavaly nyáron ellenálltak a többéves pénzügyi keretre való örökkötvény-kibocsájtás ötletének, ezért

az Európai Bizottságnak (EB) „kellett találnia egy olyan utat”, amivel hitelfüggőségbe szorítja a tagállamokat. 

Mint hozzátette, a helyreállítási alap összege mintegy 670 milliárd euró, aminek mintegy fele – 300-350 milliárd euró – hitel. Ezt a lehetőséget mindössze hat-hét tagállam – köztük Lengyelország, Szlovénia, Portugália, Görögország, Olaszország – igényelte, tehát – álláspontja szerint – az EB által kínált megoldás nem találkozik a tagállamok véleményével.    

Kovács Attila úgy látta: a helyreállítási alap precedenst teremt arra, hogy 30 évre eladósítsa magát az unió, ami a többéves költségvetések tárgyalásakor, például 2027-ben újra visszaköszönhet. Az uniós projektvezető kitért arra is, hogy a helyreállítási alap kilépett a normál keretrendszerből és a politikai zsarolás eszköze lett. A magyar terv elfogadásáról úgy vélte, Brüsszel a jövő tavaszi választások előtt „fog találni olyan fals kifogásokat”, amikkel késleltetheti annak elfogadását.

(MTI)

Fotó: Alapjogokért Központ

Összesen 18 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A lölő meg a vej bezzeg nem hitelt kapott, hanem vissza nem térítendőt.

De jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó!!!!!!!!!!!!!!

Az EU balosai már a látszatra sem ügyelnek, mindenáron - pénzügyi módon is - be akarnak avatkozni 2022-ben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés