Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
A Barátság kőolajvezeték körüli döntés már nem magyarázható pusztán műszaki okokkal. Egy volt ukrajnai titkosszolgálati vezető stratégiai dimenzióba helyezte az ügyet, ami érdemben alátámasztja a budapesti érvelést.
Ukrajna körül az elmúlt hetekben élesedett az energetikai konfliktus, miután január végén leállt a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezetéken. A hivatalos kommunikáció sokáig technikai és biztonsági körülményekre hivatkozott, ám Viktor Jahun, az SZBU korábbi helyettes vezetője Facebook-bejegyzésében egészen más megvilágításba helyezte az ügyet. Megszólalása lényegében annak beismerése, amit a magyar kormány már egy ideje hangsúlyoz: nem műszaki akadályról, hanem tudatos politikai döntésről van szó.
Mint fogalmazott, a történtek nem műszaki jellegű problémából fakadnak, és nem is egy szűk energetikai vitáról van szó. A volt titkosszolgálati vezető szerint a kérdés stratégiai természetű, és Ukrajna a háború egyik újabb frontjaként tekint rá – vagyis az energetikai ügyet politikai és diplomáciai eszközként kezeli:
Ukrajna számára ez ugyanannak a háborúnak egy újabb frontja: energetikai, diplomáciai és információs front.
Ez az értelmezés világossá teszi, hogy a kérdés nem pusztán infrastrukturális probléma, hanem tudatos stratégiai döntés. A Mandiner is megírta, hogy Magyarország blokkolja a 90 milliárd eurós uniós hitelt Ukrajnának mindaddig, amíg nem indul újra a szállítás a Barátság vezetéken. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször hangsúlyozta, hogy a vezeték újraindításának nincs műszaki akadálya.
A kőolajvezeték ép, sem műszaki, sem fizikai, sem technikai akadálya nincsen annak, hogy a kőolajvezetéken újraindítsák a szállítást.
Ezt is ajánljuk a témában
Szijjártó Péter külügyminiszter leszögezte, „ameddig Ukrajna blokkolja a Barátságot, addig mi is blokkoljuk az Ukrajna számára barátságos döntéseket”.
A miniszter szerint a vezeték leállítása nem technikai kérdés, hanem tudatos politikai döntés, amellyel Ukrajna nyomást kíván gyakorolni Magyarországra. Álláspontja szerint a lépés célja az, hogy Budapest változtasson az Ukrajnával és a háborúval kapcsolatos politikáján. Jahun bejegyzése különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy maga is politikai keretbe helyezi az ügyet.
Azt írja, hogy a kérdés nem humanitárius válságról szól, hanem politikai alkudozásról. A tranzit szerinte akár „nyomásgyakorlási pont” is lehet, ha Kijev úgy dönt.
A volt tisztségviselő világossá tette, hogy Ukrajna nem kívánja helyreállítani az orosz nyersanyag szállítását szolgáló infrastruktúrát. Ebben a helyzetben Magyarország reakciója következetesnek tekinthető: ha az ügy politikai természetű, akkor a válasz is politikai lesz.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A kormányfő az egészségügy, a hulladékgazdálkodás és a gyermekvédelem területén is jelentős változásokat jelentett be.
Kijev szerint Budapest indokolatlanul blokkolja az uniós tárgyalásokat.
Zelenszkij elnök szégyenletesnek nevezte a történteket.
Kijev még idén 27 milliárd dollárt vár a Nyugattól.
Három ember megsérült a lövöldözésben, amely egy orosz önkéntes parancsnok ügye miatt robbant ki az ukrán fővárosban.
Ferenc Viktória szerint az emberi jogi szervezeteknek az ukrán toborzóirodák jogsértéseit is következetesen ki kellene vizsgálniuk.
