Mélyállamépítéssel és a közmédia orbánizálásával is vádolják az osztrák kancellárt és pártját, miközben úgy tűnik, Kurzék jobban benne voltak a korrupcióban 2019 előtt, mint eddig sejteni lehetett.
A legtöbb újságírónak és újságolvasónak is üdvözlendő hír, hogy lassan itt az augusztus vége, ami szerencsés esetben az uborkaszezon végét is jelenti. Ausztriában már az augusztus is tartogat érdekességeket, hiszen Sebastian Kurz kancellár és a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) háza táján két botrány is van éppen, amik nem vetnek jó fényt az amúgy is megtépázott nimbuszú türkizekre.
Örök Ibiza
Az első skandalum természetesen az elmúlt néhány év egyértelmű ausztriai politikai kataklizmája, az Ibiza-ügy. Ez az ügy már húzódik egy ideje: arról van szó, hogy kicsivel több mint két éve nyilvánosságra került egy titokban készült videófelvétel az akkori osztrák alkancellárról, Heinz-Christian Strachéról, amint egy ibizai nyaralóban arról beszélgetnek egy állítólagos orosz oligarchával, hogy mi mindenre lennének hajlandók némi pénzért cserébe. A videó közzététele után összeomlott a néppárti–szabadságpárti osztrák kormány, Strache és pártja pedig egy jó időre kikerült a politikai forgalomból. A videó kapcsán természetesen azonnal szárnyra kaptak a különféle találgatások („kinek állhatott ez érdekében?”), a Der Standard még azt a férfit is megszólaltatta, akinek az egész videó köszönhető.
A „kinek állhatott ez érdekében?”-listán természetesen már akkor előkelő helyet foglalt el Sebastian Kurz kancellár, aki nem csak a ciki koalíciós partnertől, hanem az egyik legfontosabb jobboldali riválisától is megszabadulhatott a videónak köszönhetően. Összeesküvés-elmélet szintjén máig gyakran felbukkan a feltételezés, hogy valójában Kurz rendelte meg a videót. Még ha így is volt, úgy tűnik, hogy a kancellár és a Néppárt számára most inkább visszafelé sül el az Ibiza-botrány.
Nemrég ugyanis befejezte a munkát az Ibiza-ügyet és a hozzá kapcsolódó egyéb korrupciós ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság, az egyes résztvevő pártoknak pedig múlt péntekig kellett leadniuk a bizottság munkájáról készített jelentéseiket.
Kurz, a főgonosz
Ahogy az várható volt, a bizottsági jelentések legnagyobb része egyértelműen az ÖVP-t támadja. Elsőként a pikszisből kiesett Szabadságpárt (FPÖ) tette közzé jelentését, amiben egész egyszerűen mélyállam-építéssel vádolja Kurzékat.
ezeket uralva vonták uralmuk alá Kurzék Ausztriát. Az FPÖ szerint ezt az is bizonyítja, hogy az Ibiza-videó nyilvánosságra kerülése után a Néppárt sietve igyekezett újra átvenni az irányítást a belügyminisztériumban. És hogy a Szabadságpárt miért felelős az egész botrányból? Természetesen semmiért.
A szociáldemokraták (SPÖ) jelentése is leginkább a Néppárttal foglalkozik, bár saját bevallásuk szerint eredetileg arra számítottak, hogy a legtöbb dologban majd Strache egykori pártja lesz a vétkes. A bizottsági munka azonban teljesen ellentétes eredménnyel zárult – írják –, például az is világossá vált, hogy az eddig FPÖ-botránynak ítélt Novomatic-ügyben – amivel részletesebben itt foglalkoztunk – is jóval érintettebb az ÖVP, mint eddig gondolták. A szociáldemokraták azt is Kurzék szemére vetik, hogy „amerikai stílusban” bánnak a pártadományokkal, amik részben éppen a Novomatic-jellegű ügyek nyomán kerülnek hozzájuk.
Ebből a szempontból mindenképpen érdekes a Zöldek jelentése is. Mivel Werner Kogler pártja az ÖVP-vel együtt kormányoz, aligha tehettek túlságosan éles megjegyzéseket koalíciós partnerükre. A Zöldek jelentése ezért egyformán tartja felelősnek az ÖVP-t és az FPÖ-t, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a türkiz–kék kormány ideje alatt gyanús körülmények között privatizáltak volna részben olyan állami cégeket, mint az Austrian Real Estate nevű állami ingatlankonszern. A Zöldek a bizottság munkáján keresztül megerősítettnek látják, hogy
amikkel a Mandiner nyomtatott kiadásában részletesebben is foglalkoztunk május végén.
Második ÖBAG-ügy?
Mindeközben az ÖVP látszólag tudomást sem véve a vizsgálóbizottság munkája nyomán alakuló felhajtásról augusztus elején újabb bombát robbantott az osztrák közéletben. Az Österreichischer Rundfunk, vagyis az ORF közszolgálati műsorszolgáltató élére ugyanis 2022-től egy új intendánst neveznek ki Roland Weißmann személyében. Weißmann pedig igen közel áll az ÖVP-hez – kész is a botrány.
Nem mintha Weißmann szakmai kompetenciáival akkora problémák lennének: az ötvenhárom éves médiaszakember – Richard Grasl jelenlegi Kurier-főszerkesztőhelyettes protezsáltjaként – jóformán az egész életét az ORF-nél töltötte. Sokan mégis
attól tartanak, hogy Weißmann megválasztásával „orbánizálódni” fog az osztrák közmédia.
Olyannyira, hogy az ORF szerkesztőségei meg is üzenték Weißmann-nak, hogy intendánsként nem az lesz a feladata, hogy pártérdekeknek megfelelően járjon majd el.
Weißmann megválasztása – az amúgy szocdem elköteleződésű előző igazgató, Alexander Wrabetz hívei mellett – talán a Zöldeknek a legkellemetlenebb. Az ORF felügyelőbizottságának három Zöldek-közeli tagja ugyanis mind Weißmannra szavazott, a párt pedig gratulált is az ötvenhárom éves szakembernek. Koglerék eszerint nem számolnak azzal, hogy Roland Weißmann alatt ÖVP-propagandaadóvá válna az ORF. A szocdemek és a korábban a Kronen Zeitung pártlappá alakításáról fantáziáló szabadságpártiak viszont pontosan ettől tartanak.
Egyelőre nem tűnik úgy, hogy Kurzék népszerűségét nagyon megtépázták volna a közelmúlt botrányai: az ÖVP továbbra is a legnépszerűbb párt Ausztriában, 33–35 százalék körüli szimpátiával. Maga a kancellár azonban már nem áll ennyire jól, ami viszont az ellene folyó nyomozásnak is köszönhető. Egy augusztus elején folytatott kutatás szerint Sebastian Kurzot csak a megkérdezettek 29 százaléka szeretné kancellárnak, ami önmagához képest nem számít valami jó eredménynek. Másokhoz képest persze igen: a második legnépszerűbb esetleges kancellár, a szociáldemokrata Pamela Rendi-Wagnerre csak a megkérdezettek tizenhárom százaléka szeretné a kancellári székben látni.
A nyitóképen: Sebastian Kurz Schönbrunnban. Fotó: GEORG HOCHMUTH / APA / AFP
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Julija Timosenkónál állítólag egy 45 kilogrammos arany kerekesszéket találtak a házkutatás során.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról is beszélt a Világgazdaságnak adott interjúban, hogy hosszútávú céljaik eléréséhez erős nemzetközi partnerük is van. Sok mindenben támaszkodhatnak a „sógorokra”.
A Gazeta szerint a háború remek ürügy lett az állam cinikus kifosztására.
A volt miniszterelnök a kormánypárti képviselők között akart vesztegetési hálózatot kiépíteni.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
„Éppen ezért van szükségük a magyaroknak a mi szolidaritásunkra” – jelentette ki a korábbi lengyel miniszterelnök-helyettes.
A csecsen vezető fiát kritikus állapotban szállították kórházba.
