„Amerika magára hagyta Afganisztánt” – afgán elemző a Mandinernek

Mohammad Ali Samay családja építési társaságukkal Pul-e Homriban egykor több magyar projektben vett részt: Mohammad 2008-tól a Balassi Intézetben magyar nyelvet tanult, aztán a Corvinus Egyetemen diplomázott, jelenleg pedig ugyanitt írja PhD-dolgozatát az eurázsiai biztonságpolitikai együttműködés dinamikájáról.

***

Most mindenki meg van lepve, milyen gyors volt a tálibok hadművelete az ország elfoglalására. Önt meglepte?

Az utóbbi napokban egyre több afgán híradás szól arról, hogy árulások is történtek. A Köztársasági Elnöki Hivatalban olyan emberek, akik egyes kormányzati területek irányítását a kezükben tartották, elárulták a kormányukat. Mazar-i-Sarifban például a helyi kormányzók és a tekintélyes politikus harcra készültek a tálibok ellen, de

Nem a honvédelmi miniszter és nem a vezérkari főnök alá tartoznak ugyanis, hanem a Nemzetbiztonsági Tanács alá, mert ez a testület nevezte ki őket a posztjukra. A katonák tehát feladták a harcot, a tálibok pedig elfogták a helyi politikusokat. Aki közülük el tudott menekülni Üzbegisztánba, erről nyilatkoztak a sajtóban. Herát tartományban ugyanerről beszélnek, a katonák kabuli parancsra elhagyták a harcot.

Kik szervezték ön szerint az árulást? A Nemzetbiztonsági Tanács tagjai?

Igen, a Nemzetbiztonsági Tanács tanácsadói. Ez a testület nevezte ki még a járási rendőrparancsnokokat, nem a védelmi miniszter.

Miért tették? Pénzért, az életük megmentéséért?

Volt olyan kormányzó, aki két hónapja még a Nemzetbiztonsági Tanácsnál dolgozott, közel állt a köztársasági elnökhöz, kinevezték kormányzónak, most pedig azt látjuk, hogy a tálibokat kísérte és átadta a várost nekik. Ezek az információk arra mutatnak, hogy

Az államfő és a védelmi miniszter is elhagyta az országot, árulás áldozatai lettek. Az amerikaiak 2020-ban kötöttek a tálibokkal egy megállapodást, a szövegnek van egy titkos záradéka, amelyet a nyilvánosság nem ismer. A köztársasági elnök a fél életét Amerikában töltötte, a nemzetbiztonsági tanácsadója Pakisztánban nőtt fel, Angliában PhD-zett: ahogy megérkezett Afganisztánba, nagykövet lett Amerikában, majd utána lett az elnök tanácsadója. Olyan tanácsadókkal vette magát körül, aki nem ismerték az országot, többük még a nyelvet sem beszélte. Szinte minden kormányzati ember pastu volt, más etnikumúak alig tölthettek be fontos állásokat a kormányzatban. Ráadásul az államfő 2014-ben és 2019-ben is csalások révén került hatalomra. Abdullah Abdullah megnyerte mindkettő voksolást, de az amerikai támogatás miatt mégis Asraf Gáni lett az elnök.

Mohammad Ali Samay

Az afgán kormányhadsereg sokkal gyengébb katonai ellenállást tanúsított, mint azt a felfegyverzése, kiképzése alapján várni lehetett. A feltételezett áruláson túl milyen okai vannak ennek?

Az is ok lehetett, hogy két-három éve a fiatalítás jegyében

– olyan embereket, akik harminc-negyven évet harcban töltöttek, volt a tálibok ellen harci tapasztalatuk. Helyettük nem hivatásos katonákat neveztek ki, hanem gyorstalpaló kiképzéseken előléptetéseken átment embereket, vagy egyetemet végzett civileket neveztek ki járási kormányzónak vagy rendőrkapitánynak. Egy harmincas éveiben járó fiatalt neveztek ki legutóbb vezérkari főnökké, aki összesen hat-hét évet szolgált csak a honvédelmi minisztériumban.  

Ezen tényezőkön túl hol volt a harci morál?

Mintegy 360 ezer katonával bír az afgán hadsereg, a tálib erők 40-45 ezer fegyveressel rendelkeznek: 10 tálib elől 500 katona elmenekült. Ez történt.

Kik a tálibok? Egy iszlamista mozgalomról van szó. De a lakosság mi alapján ismeri meg őket?

Az amerikaiak évekig a terrorizmus elleni harc jegyében küzdöttek a tálibok ellen. 2020-tól változott a szóhasználat az amerikai médiában: a tálibok nem terroristák, mert nem akarnak világkalifátust, csak Afganisztánban akarnak kialakítani egy iszlamista rendszert.

A tálibok az utóbbi húsz évben öngyilkos merényleteket követtek el, robbantások hajtottak végre iskolák, utak, intézmények ellen, szolgálaton kívüli katonákat öltek meg, lefejeztek embereket – ezekről felvételek vannak.

Tálib fegyveres járőrözik hétfőn Kabulban – vasárnap az iszlamista erők irányításuk alá vették az afgán fővárost

Az afgán társadalomnak van egy tálibokkal kapcsolatos tapasztalata 1996 és 2001 közöttről.  Vannak, akik most félnek, hogy a tálibok visszatérnek, a lakosság egy része azonban támogatta őket az amerikaiak elleni harcban, és most is, amikor várost város után foglaltak el. Mekkora társadalmi támogatottságuk van? Mennyire vannak mély gyökereik az afgán társadalomban?

Választáson sohasem vettek részt, ezért ezt nem tudjuk.

Hogy mekkora lehet a társadalmi támogatottságuk? A tálibok túlnyomó részt pastu etnikumúak, a törzsi világba gyökereznek. Mondok egy példát: Kandahárban két törzs, az acsikrei és nurzei évtizedek óta harcol egymás ellen, ellenségeskedés áll fenn közöttük, ez a tálib rendszerben is maradni fog, a törzsi viszonyok mindig is dominálnak, a jövőben is ez lesz.

A társadalom mekkora aránya élne nyugatosabb életet, és mekkora szeretne egy iszlám emirátusban élni?

Nem nyugatos életet akar a többség élni, hanem konzervatív életet, az afgán hagyományokhoz illő életet. Minden etnikum a saját nyelvén akar beszélni, ügyeket intézni. Egy soknyelvű, alapjaiban muszlim kultúra ez.

Hogy nyugatos életet akarna a többség élni? Hát, a mostani helyzet azt mutatja, hogy nem annyira. A nyugati típusú demokráciát nem sikerült átültetni Afganisztánban.

Az ön bátyja felsőházi képviselő volt. Mit rontott el az eddig uralkodó politikai elit?

A vezetők nem ismerték Afganisztánt. A döntéshozatal köre nagyon szűk volt, az emberek nem érezték magukat jól ebben a rendszerben, nem érezték, hogy annak a részei.

Afganisztán egy multikulturális ország, a törzsek állandóan egymás ellen harcoltak; egy tádzsik felett egy pastu nem uralkodhat, és egy pastu fölött sem egy tádzsik. Az afgán hagyományoktól idegen a helyi kormányzat, soha nem választották meg a saját vezetőiket. Kabul pedig mindenhova kinevezett egy járási kormányzót, sokszor nem a helyi etnikumból való származót, aki ráadásul nem a helyiek, hanem a központi kormányzat embere volt. Az emberek ezt nem tudták elfogadni.

Saría és szigor lesz, viszont a korrupciót letörik a tálibok, jó lehet a közbiztonság is. Az afgánok az anarchikus, kiszámíthatatlan, korrupt viszonyok után várnak jót is a tálib kormányzattól?

1996 és 2001 között

Ha megint ez lesz, akkor terroristák uralma alatt a gyerekeink a terroristák vallási intézményeiben terroristává válhatnak. Az utóbbi években az afgánok tanultak, egyetemre jártak; ezek az emberek most elmenekülnek, mert nem akarnak, nem tudnak a tálib rendszerben élni.

Mi történik most Kabulban?

Kevés tálib van, és rengeteg felfegyverzett útonálló.

kirabolják a politikusok házait. Anarchia van. A tálibok nem elég erősek ahhoz, hogy a régi rendszerüket visszaalakítsák. Kabulban és az agglomerációban hatmillió ember él. Öt-hatezer tálib érkezett a fővárosba, ők nem tudnak rendet rakni.

Megsérült üzletek füstölnek a tálib fegyveresek és az afgán kormányerők összecsapása után augusztus 8-án az észak-afganisztáni Kunduzban

Mit vár a következő hetektől?

A táliboknak esetleg van esélyük, hogy megszilárdítsák a hatalmukat, de szerintem Amerikának és NATO-nak nem szabad hagynia, hogy Afganisztánban terrorállam alakuljon. Egy koalíciós, átmeneti kormánynak kellene felállnia, amely képes kapcsolatban állni a világgal, és ott, ahol a táliboknak valós többségük van, ott engedni, hogy átvehessék ők a hatalmat. Egy tisztán tálib uralom az egész térségre veszélyt fog jelenteni.

A Trump-kormányzat békeegyezséget kötött a tálibokkal. Hiba volt?

Hiba volt, igen.

Ha a tálibok valóban elfogadják a sajtószabadságot, az emberi jogokat, a nemek közötti egyenjogúságot, akkor azt a gyakorlatban kellene bizonyítaniuk. Eddig ezt nem tették. A saját családjaikban, saját törzseikben, saját városaikban kellene ezt bizonyítaniuk, de nem tették. Amerika miért fogadta el, hogy megváltoztak, így lehet velük megállapodást kötni?

Egy tálib vezető úgy fogalmazott, hogy mivel az afgán kormány emberei „nem akarják feladni a nyugati kultúrát, meg kell ölnünk őket”. Ezek csak szavak, vagy tettek is követik majd őket? Lesz konszolidáció a hatalomátvétel túlkapásai után, vagy kemény iszlamista uralom lesz?

Saría biztos, hogy lesz, hiszen a jogrendjükről soha nem mondtak le. A tálibok nem változtak.

Iszlamista kettős beszéd volt az egyezség? A nyugati ellenség ellen megengedett, hogy megtévesszék őket egy hamis egyezséggel, majd a terepen katonailag átveszik a hatalmat?

Az amerikaiak tudták, hogy kik a tálibok, és azt is, hogy kik támogatják őket: Pakisztán. A megállapodás előtt Donald Trump Pakisztán-ellenes stratégiát alakított ki, azzal vádolta Pakisztánt, hogy menedéket ad terroristáknak, akik Afganisztánban amerikai katonák ellen  hajtottak végre támadásokat.

de nem is hagyták, hogy egy olyan kormány alakuljon, amelyet a nép választott. 2014-ben és 2019-ben is egy olyan embert segítettek az államfői székbe, aki csalással szerezte meg a hatalmat. Ez egy gyenge kormány lett, az amerikaiak nem tudtak sokra menni vele. Nem lehetett már húsz évnél tovább itt harcolniuk, ez visszahatott az amerikai belpolitikára már.

Amerika egy békemegállapodással tudott Afganisztánból elmenekülni? Amerika tehát elvesztette a háborút a tálibokkal szemben?

Amerika a harctérről visszavonult, úgy menekült el Afganisztánból, hogy nem elismerte a vereséget, hanem egy békemegállapodást kötött.

Ez egy fekete folt Amerika nagyhatalmi presztízsén.

Ön Pul-e Homriból származik – ezen a településen volt a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport (MH PRT) központja. Mi lett a magyar bázissal?

A magyarok 2013-ban kivonultak, átadták a bázist az afgán haderőnek, most a tálibok kezén van. Azok az afgánok pedig, akik a magyar katonáknak dolgoztak tolmácsként, biztonsági őrként vagy másként, nagy félelemben élnek – állandóan keresnek engem, hogy a magyar kormánynak van-e olyan programja, mint az amerikaiaknak vagy a németeknek, hogy kimentsék a régi dolgozóikat az országból. Félnek ugyanis, hogy amiatt, hogy a magyaroknak dolgoztak, a tálibok keményen fognak velük elbánni.

Nyitókép: Tálib harcosok járőröznek vasárnap Kandahárban – ekkor jelentették be, hogy az afgán elnök elmenekült az országból

fotó: Mohammad Ali Samay, MTI