Az „európai érték” egy sodródó tutaj, melyet az európaizáló elit csatahajónak képzel

2021. augusztus 3. 8:43

Bakk Miklós
Főtér.ro
Hogy miképp születnek az „európai értékek”, arra épp az LMBTQI…-projektek menetelése a legjobb szemléltető példa. Az „értékek” születése ugyanis nem pillantható meg.

„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kilátásba helyezte, hogy az Unió „minden erejét beveti” Magyarország ellen annak érdekében, hogy az Orbán-kormány módosítsa vagy helyezze hatályon kívül azt a „homofób” törvénycsomagot, amely ‒ brüsszeli meglátás szerint ‒ összemossa a melegeket és LMBTQ-embereket a pedofilokkal; megfogalmazásában „az EU az értékek uniója is, a másokkal szembeni tolerancia az egyik alapvetése. Megvédjük polgárainkat abban, hogy azt szeressék, akit akarnak”.

Itt, ebben a konfliktusban is nyilvánvalóvá vált, hogy az „európai értékek” ubiquitása (istenkénti mindenütt-jelenléte) a nagypolitikai ütközetekben az értékek racionális megfoghatatlansága felé mutat.

Az „európai érték” egyre inkább egy sodródó tutaj, melyet az európaizáló elit csatahajónak képzel. Hiszen látszólag az is: csatákat lehet nyerni vele az Európai Parlamentben, és kvázi-jogi győzelmeket lehet aratni, olykor épp az uniós írott szabályok ellenében.

Mindez azonban legfeljebb időlegesen rejtheti el azt, hogy amit csatahajónak képzelnek, vagy akként állítanak hadrendbe, az inkább egy sodródó tutaj. Ami az Európai Unió intézményes mechanizmusai között fegyverként használható, az nem más, mint az európai civilizáció sodródása.

Hogy miképp születnek az „európai értékek”, arra épp az LMBTQI…-projektek menetelése a legjobb szemléltető példa. Az „értékek” születése ugyanis nem pillantható meg. Ami regisztrálható, az csupán az új eszmék lassú, szinte észrevétlen bekúszása az „értékkörbe”. Portugália például 1986-os tagfelvételét követően 15 éven át fittyet hányt az LMBT-személyek jogaival kapcsolatos értékekre; az azonos neműek bejegyzett élettársi viszonyát csupán 2001-ben foglalta törvénybe anélkül, hogy mindeközben értékvitái támadtak volna az Unióval (vagy annak elődjével). Hasonló pályát futott be Görögország is: bár az „európai értékek” kanonizált meghatározásai 2000 óta léteznek az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglaltan (melyet 2000 decemberében írtak alá a nizzai csúcstalálkozón), Görögország csak 2015-ben tette lehetővé az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát (mellékesen: Magyarország 2009-től), anélkül, hogy emiatt „értékvitái” támadtak volna az Unióval.”

Nyitókép: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Lehet, hogy Portugáliának, Görögországnak stb. nem volt/nincs olyan erős és ádáz ellensége országon belül, mint nekünk.
Nálunk az ellenzék folyton Brüsszelnek, Washingtonnak jelent - túloz el mindent, hogy ne mondjam, hogy hazudgál össze- vissza. A hatalom természetes birtokosának képzeli nagát, miután több tizenéven át bitorolta azt.
Ami pedig a szemünk láttára születő értékeket illeti, érdekek lesznek azok. Egy ideje az abnormalitást, aberrációkat kell maguk előtt tolniuk, az vezet ugyanis nagyobb zűrzavarhoz. Melyben a nagyok zavartalanabbul halászhatnak, hadakozhatnak mindenkivel, aki az útjukban áll.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés