- ezeknek korlátozott a kapacitásuk;
- a gáz beszerzése „méregdrága” lenne;
- arról nem is beszélve, hogy Kijev így is az „orosz hadigépezetet támogatná”.
Korolcsuk arról is beszélt, hogy
a kereskedők nem Svájcból vagy Németországból hoznak gázt, hanem azt adják tovább, ami fizikailag elérhető – és ez is jellemzően orosz gáz.
Az ukrán energetikai szakértő rámutatott arra is, hogy Magyarország gyakorlatilag közvetítő szerepet játszik: megvásárolja az orosz gázt, majd tovább értékesíti Ukrajnának. Így hiába jelennek meg a tranzakciókban különböző kereskedők, a fizikai forrás változatlan marad.
Az összeállításban arra is kitértek, hogy felmerülhet Azerbajdzsán mint alternatív beszállító, azonban az sem valódi megoldás, mivel az ország évente mintegy 10 milliárd köbméter gázt exportál Európába, de ennek jelentős része már le van kötve, például Olaszország irányába az Adria gázvezetéken keresztül.