Legalábbis a tervek szerint. A tavalyi dokumentum alapján sok pozitív megállapításra nem számíthatunk, a Soros-szervezetek véleményének visszaköszönésére annál inkább. Közben az Európai Parlament is dolgozik a témában: az ősszel jogállamisági raportőrök érkeznek Budapestre.
Az Európai Bizottság (EB) a jelenlegi tervek szerint július 20-án fogja közzétenni az idei jogállamisági jelentéseket – közölte a Mandiner megkeresésére az EB magyarországi képviselete. Kifejtették, utána a tagállamokon, az Európai Tanácson és az Európai Parlamenten lesz a sor, hogy vitassák meg a jelentés eredményeit.
Kérdésünkre, kiket, illetve mely szervezeteket kérdezték meg az EB munkatársai, azt a választ kaptunk, hogy mivel még folyamatban van a jelentés elkészítése, jelen pillanatban nem tudnak részleteket közölni az ezzel kapcsolatos egyeztetésekről. Felix Bubenheimer, a kirendeltség helyettes vezetője ugyanakkor bízik benne, hogy a „Bizottság a jelentés keretében majd közzé fogja tenni az érintett szervezetek és intézmények listáját”.
A most végleges formát öntő dokumentum a második ilyen jelentés, amely valamennyi tagállamról elkészül. Tavaly az ősz folyamán lett kész, az idén egy kicsit korábban kerülhet sor a kutatás bemutatására. A korábbi tájékoztatás szerint a tavasz folyamán a testület munkatársai (virtuális) látogatást tettek az egyes országokba, hogy „megvitassák a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket a tagállamok nemzeti hatóságaival, köztük igazságügyi, bűnüldöző és független hatóságokkal, valamint más érdekelt felekkel, például újságíró-szövetségekkel és civil társadalmi szervezetekkel”.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) már korábban tudatta lapunkkal: „Magyarország részéről számos alkalommal jeleztük a 2020-as jogállamisági jelentéssel kapcsolatos aggályainkat, ide értve az önkényes témaválasztásra, a kettős mércére, módszertani hiányosságokra és elfogult forráshasználatra vonatkozó kifogásokat.” Előrevetítették, az előkészítő dokumentumok alapján tartanak tőle,
Ezeket egyébként Varga Judit tárcavezető Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztosnak is kifejtette még májusban. Egyeztetésük kapcsán felidézte, a Bizottság még áprilisban tett ígéretet arra, hogy az idei jelentésük minden tagállamot egyenlő mércével mér majd. „Továbbra is elvárjuk, hogy a 2021-es jogállamisági jelentés pártatlan, valós tényeken alapuló, a magyar kormány álláspontját is magában foglaló beszámoló legyen” – szögezte le, hozzátéve, a magyar kormány nyitott marad a párbeszédre.
Még tavaly októberben, az előző jelentés kapcsán Varga Judit jóval keményebben fogalmazott: „Nem igaz, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése egységes és objektív szempontok alapján értékeli valamennyi tagállamot.” Varga Judit szerint a jelentés inkább kézikönyv a kettős mérce alkalmazásához. Példaként rámutatott, a 2020-as magyar jelentés hivatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves beszámolójára, ugyanakkor a bizottság ezt Belgium esetében nem tartotta szükségesnek. Akkor ugyanis kiderült volna, hogy a hagyományos saját forrásokat illetően Belgium esetében 2014 és 2018 között kétszer annyi ajánlással lezárult vizsgálat folyt, mint Magyarország esetében.
Továbbá: az Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásaira csak a magyar jelentés utalt, noha ezek például Belgium, Dánia, Luxemburg és Svédország esetében is a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletére szólítanak fel. A tavalyi magyar jelentés hosszasan foglalkozott a bírák illetményrendszerével is, s az IM értelmezése szerint még a hároméves illetményemelési programot is „sikerült” kedvezőtlen színben feltüntetnie. Egyes Benelux és északi államok jelentései a bíróságok egyértelmű forráshiányait taglalják, a bizottság ezt mégsem találta akkor problémásnak.
A 2020-ban közölt jelentés elkészítésében számos NGO is szerepet vállalt, s nincs ez másként az idén sem. A dokumentum elmarasztaló tartalmára utal, hogy közös közleményükben azt írják: az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország idén is együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire. Beadványukban pedig arra jutottak, hogy
2020-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon”.
Továbbá: a kormány akadályozza a független sajtó munkáját, megszűnt a társadalmi egyeztetés, a felhatalmazási törvények a „kormány túlhatalmához vezettek”. Ilyen és ehhez hasonló megállapítások sorjáznak a kommunikében, akárcsak a berlini székhelyű, ugyancsak leginkább Soros György által finanszírozott, Liberties nevű NGO-istálló munkaanyagában.
De ezzel még nincs vége a brüsszeli jogállamisági vizsgálódásoknak. Az ugyan kiderült, hogy a melegellenesnek nevezett pedofiltörvény miatt – a tavaly a helyreállítási alappal és a következő hétéves költségvetéssel összefüggésben bevezetett – jogállamisági mechanizmust nem lehet indítani, azért az Európai Parlamentben kiötlöttek valamit. Ha a házbizottság jóváhagyja és a járványhelyzet is megengedi, akkor a testület állampolgári jogi bizottsága szeptember 29-e és október 1-e között küldöttséget meneszt Magyarországra – számolt be a napokban a Népszava az újabb fejleményről. Céljuk feltárni, hogy mi történt a Judith Sargentini és szerzőtársai által készített jelentés elfogadása óta eltelt három évben a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető szabadságjogok érvényesülése terén.
A lap szerint az EP korábban már felkérte a tagállamok minisztereiből álló Tanácsot, indítson eljárást annak megállapítására, sérülnek-e az unió szerződésekbe foglalt, alapvető értékei. A hetes cikkely szerinti eljárás évek óta húzódik, tartottak már három meghallgatást, de egyelőre semmilyen megállapítást nem fogalmaztak meg az illetékesek. A következő delegációt a testület magyar ügyekkel foglalkozó tagja, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield fogja vezetni. A Judith Sargentini utódjaként is emlegetett politikus az EP-ben idén márciusban egyebek mellett arról értekezett, hogy
illetve hogy a szabad sajtó gyászjelentése évről évre egyre hosszabb.
Aligha érkezik tehát prekoncepciók nélkül Magyarországra a liberális politikus, aki azt is tudja – ahogy azt a minap az általa megszűntnek nevezett Klubrádiónak kifejtette –, hogy a pedofiltörvény alapvető emberi jogokat sért. Pont.
nyitókép: Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott vitán a parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2019. január 30-án (MTI/Európai Parlament/Jan Van de Vel)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A legnehezebb maastrichti-feltétel a költségvetési feltételek teljesítése, a hiány, illetve az államadósságnak a megfelelő pályára állítása lesz.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
Sulyok Tamást pontosan olyan jogszabályi keretek között, pontosan olyan jogi és társadalmi legitimitással választották meg, mint az összes többi elődjét.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
