Július 20-án teszi közzé jogállamisági jelentéseit az Európai Bizottság

2021. július 6. 7:00
Legalábbis a tervek szerint. A tavalyi dokumentum alapján sok pozitív megállapításra nem számíthatunk, a Soros-szervezetek véleményének visszaköszönésére annál inkább. Közben az Európai Parlament is dolgozik a témában: az ősszel jogállamisági raportőrök érkeznek Budapestre.

Az Európai Bizottság (EB) a jelenlegi tervek szerint július 20-án fogja közzétenni az idei jogállamisági jelentéseket – közölte a Mandiner megkeresésére az EB magyarországi képviselete. Kifejtették, utána a tagállamokon, az Európai Tanácson és az Európai Parlamenten lesz a sor, hogy vitassák meg a jelentés eredményeit.

Kérdésünkre, kiket, illetve mely szervezeteket kérdezték meg az EB munkatársai, azt a választ kaptunk, hogy mivel még folyamatban van a jelentés elkészítése, jelen pillanatban nem tudnak részleteket közölni az ezzel kapcsolatos egyeztetésekről. Felix Bubenheimer, a kirendeltség helyettes vezetője ugyanakkor bízik benne, hogy a „Bizottság a jelentés keretében majd közzé fogja tenni az érintett szervezetek és intézmények listáját”.

A most végleges formát öntő dokumentum a második ilyen jelentés, amely valamennyi tagállamról elkészül. Tavaly az ősz folyamán lett kész, az idén egy kicsit korábban kerülhet sor a kutatás bemutatására. A korábbi tájékoztatás szerint a tavasz folyamán a testület munkatársai (virtuális) látogatást tettek az egyes országokba, hogy „megvitassák a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket a tagállamok nemzeti hatóságaival, köztük igazságügyi, bűnüldöző és független hatóságokkal, valamint más érdekelt felekkel, például újságíró-szövetségekkel és civil társadalmi szervezetekkel”.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) már korábban tudatta lapunkkal: „Magyarország részéről számos alkalommal jeleztük a 2020-as jogállamisági jelentéssel kapcsolatos aggályainkat, ide értve az önkényes témaválasztásra, a kettős mércére, módszertani hiányosságokra és elfogult forráshasználatra vonatkozó kifogásokat.” Előrevetítették, az előkészítő dokumentumok alapján tartanak tőle,

a 2021-es jelentés sem fogja orvosolni ezeket az aggályokat.

Ezeket egyébként Varga Judit tárcavezető Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztosnak is kifejtette még májusban. Egyeztetésük kapcsán felidézte, a Bizottság még áprilisban tett ígéretet arra, hogy az idei jelentésük minden tagállamot egyenlő mércével mér majd. „Továbbra is elvárjuk, hogy a 2021-es jogállamisági jelentés pártatlan, valós tényeken alapuló, a magyar kormány álláspontját is magában foglaló beszámoló legyen” – szögezte le, hozzátéve, a magyar kormány nyitott marad a párbeszédre.

A kettős mérce mintapéldája a tavalyi jelentés a magyar kormány szerint

Még tavaly októberben, az előző jelentés kapcsán Varga Judit jóval keményebben fogalmazott: „Nem igaz, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése egységes és objektív szempontok alapján értékeli valamennyi tagállamot.” Varga Judit szerint a jelentés inkább kézikönyv a kettős mérce alkalmazásához. Példaként rámutatott, a 2020-as magyar jelentés hivatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves beszámolójára, ugyanakkor a bizottság ezt Belgium esetében nem tartotta szükségesnek. Akkor ugyanis kiderült volna, hogy a hagyományos saját forrásokat illetően Belgium esetében 2014 és 2018 között kétszer annyi ajánlással lezárult vizsgálat folyt, mint Magyarország esetében.

Továbbá: az Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásaira csak a magyar jelentés utalt, noha ezek például Belgium, Dánia, Luxemburg és Svédország esetében is a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletére szólítanak fel. A tavalyi magyar jelentés hosszasan foglalkozott a bírák illetményrendszerével is, s az IM értelmezése szerint még a hároméves illetményemelési programot is „sikerült” kedvezőtlen színben feltüntetnie. Egyes Benelux és északi államok jelentései a bíróságok egyértelmű forráshiányait taglalják, a bizottság ezt mégsem találta akkor problémásnak.

A 2020-ban közölt jelentés elkészítésében számos NGO is szerepet vállalt, s nincs ez másként az idén sem. A dokumentum elmarasztaló tartalmára utal, hogy közös közleményükben azt írják: az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország idén is együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire. Beadványukban pedig arra jutottak, hogy

2020-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon”.

Továbbá: a kormány akadályozza a független sajtó munkáját, megszűnt a társadalmi egyeztetés, a felhatalmazási törvények a „kormány túlhatalmához vezettek”. Ilyen és ehhez hasonló megállapítások sorjáznak a kommunikében, akárcsak a berlini székhelyű, ugyancsak leginkább Soros György által finanszírozott, Liberties nevű NGO-istálló munkaanyagában.

Nem pihen az Európai Parlament és Sargentini utódja sem

De ezzel még nincs vége a brüsszeli jogállamisági vizsgálódásoknak. Az ugyan kiderült, hogy a melegellenesnek nevezett pedofiltörvény miatt – a tavaly a helyreállítási alappal és a következő hétéves költségvetéssel összefüggésben bevezetett – jogállamisági mechanizmust nem lehet indítani, azért az Európai Parlamentben kiötlöttek valamit. Ha a házbizottság jóváhagyja és a járványhelyzet is megengedi, akkor a testület állampolgári jogi bizottsága szeptember 29-e és október 1-e között küldöttséget meneszt Magyarországra – számolt be a napokban a Népszava az újabb fejleményről. Céljuk feltárni, hogy mi történt a Judith Sargentini és szerzőtársai által készített jelentés elfogadása óta eltelt három évben a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető szabadságjogok érvényesülése terén.

A lap szerint az EP korábban már felkérte a tagállamok minisztereiből álló Tanácsot, indítson eljárást annak megállapítására, sérülnek-e az unió szerződésekbe foglalt, alapvető értékei. A hetes cikkely szerinti eljárás évek óta húzódik, tartottak már három meghallgatást, de egyelőre semmilyen megállapítást nem fogalmaztak meg az illetékesek. A következő delegációt a testület magyar ügyekkel foglalkozó tagja, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield fogja vezetni. A Judith Sargentini utódjaként is emlegetett politikus az EP-ben idén márciusban egyebek mellett arról értekezett, hogy

a valódi újságírók ellen gyűlöletkampányokat indít az Orbán-kormány,

illetve hogy a szabad sajtó gyászjelentése évről évre egyre hosszabb.

Aligha érkezik tehát prekoncepciók nélkül Magyarországra a liberális politikus, aki azt is tudja – ahogy azt a minap az általa megszűntnek nevezett Klubrádiónak kifejtette –, hogy a pedofiltörvény alapvető emberi jogokat sért. Pont.

nyitókép: Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott vitán a parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2019. január 30-án (MTI/Európai Parlament/Jan Van de Vel)

Összesen 136 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Azért megy a hisztéria az autópálya koncepció miatt, mert már megvan az, akinek fizetségül a tíz évnyi támogatásért oda kéne adni.

Vaktöltény. pukkan, mindenki megijed, aztán kiderül, hogy senkinek
nem lett semmi baja.

Tiporják. Soros György egymaga többször tárgyalt az EU vezetéssel, mint magyar parasztok milliói. Baloldali mély hallgatás mellett.

Az állam csak azt tudja koncesszióba adni, ami állami tulajdonban van.

Népünk igenis luxuskörölmények között él és bármit megtehet, amit csak akar, bár mindkettőt az őt képviselő politikusokon és strómanjaikon keresztül veheti igénybe.

Viszont az uzsorahitel-törlesztés és robotolás látástól vakulásig az alanyi jog és kötelesség.
A proliknak.

És Grazban van egy híres pszichiátria neves magyar ügyfélkörrel.

Lölő meg a Bocskor volt feleségével a Mediterrániumot látogatja végig a Lady Mrd és egy Bombardier fedélzetén ezekben a napokban.

Szóval ez az ország bokréta Isten kalapján, na!

Csak hatszor szerepel? A zsidó törvényben csak egyszer:
Moshe Maya rabbi az izraeli parlamentben leszögezte: a Halakha törvénye szerint a homoszexualitás büntetése: halál.
Forrás: Ze'ev Chafets: Real Torah Judaism, The Jerusalem Report, 1996. január 25, 18.old.

"A Halakha (a zsidó törvény) megszabja, hogy a leszbikust nem kell halállal büntetni, mint a férfi homoszexuálist, sőt még pappal is köthet házasságot. Viszont tettéért fegyelmi büntetés jár: megkorbácsolás."
Forrás: Maurice Lamm: The Jewish Way of Love and Marriage (A szerelem és a házasság zsidó módja), Harper, 1980, 67.old.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés