A jogállamisági jelentés szempontjai nem objektívak.
Nem igaz, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése egységes és objektív szempontok alapján értékeli valamennyi tagállamot – közölte az igazságügyi miniszter pénteken a Facebook-oldalán. Varga Judit szerint a jelentés inkább kézikönyv a kettős mérce alkalmazásához. „Kezdők és haladók egyaránt számos ötletet meríthetnek belőle” – jegyezte meg a miniszter, aki összegyűjtött néhányat ezek közül a jogállamiság legnagyobb „barátait” (a Benelux és az északi államokat) bemutató jelentések áttanulmányozása után.
Hemzsegnek a szövegben kettős mérce példái
Azt írta: a magyar jelentés hivatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves beszámolójára, ugyanakkor a bizottság ezt Belgium esetében nem tartotta szükségesnek. Akkor ugyanis kiderült volna, hogy a hagyományos saját forrásokat illetően Belgium esetében 2014 és 2018 között kétszer annyi ajánlással lezárult vizsgálat folyt, mint Magyarország esetében – hangsúlyozta Varga Judit.
Az Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásaira csak a magyar jelentés utal. Pedig ezek az ajánlások például Belgium, Dánia, Luxemburg és Svédország esetében is a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletére szólítanak fel. Kitért arra is, hogy a magyar jelentés hosszasan foglalkozik a bírák illetményrendszerével, és még a hároméves illetményemelési programot is „sikerül” kedvezőtlen színben feltüntetnie. Egyes Benelux és északi államok jelentései a bíróságok egyértelmű forráshiányait taglalják, a bizottság ezt mégsem találja problémásnak.
Varga Judit kiemelte azt is, hogy a bizottság „igen aggódik” a magyar médiapluralizmus helyzete miatt. A médiapluralizmus monitor szerint –amelyre Magyarország esetében sokat hivatkoznak – a médiapiac pluralizmusa Finnországban magas kockázatnak van kitéve. Ez persze a finn jogállamisági jelentésből nem derül ki – jegyezte meg a miniszter, aki bejegyzését úgy zárta: „ez csak egy kis ízelítő volt, hamarosan további példák következnek – immár haladóknak”.
(MTI)
Kép forrása: Facebook
A személyes bosszú hajtja a korábbi igazságügyi miniszter exférjét, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy politikai szereplővé váljon. Magyar Péter mára a baloldal új reménysége lett.
Összenő, ami összetartozik.
„Beavatkozik”, „oroszbarát” és így tovább. Készül az új szankciós csomag.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Fenyegetőzés, személyi szabadság korlátozása és trágár gyalázkodás – ezekről mind említést tesz Magyar Péterrel kapcsolatban a Mandiner által nyilvánosságra hozott dokumentum.
Kormányt buktatott volna 2020-ban, idén mégis Mészáros Lőrincnél kopogtatott munkáért.
Közölték a nagykövettel, a brit kormány nem tűri ezt.
Ami épkézláb dolog itt épült az utóbbi öt évben, azt mind a kormány építette – Karácsony gáncsoskodása ellenében.
