Hack Péter szerint egy egyszerű többséggel elfogadott Alaptörvényt nehéz lenne megerősíteni bármiféle népszavazással

2021. július 6. 22:36
A jogtudós úgy véli, bár szerencsétlen volt a Kúria elnökének nyilatkozata az alkotmányos puccs kapcsán, az ellenzék naponta nyilatkozik arról, hogyan kerülné ki az Alaptörvényt.

Egy nagy politikai vita közepén hangzott el az Alaptörvény kapcsán az azóta sokat vitatott kijelentés, miszerint alkotmányos puccsra készül az ellenzék. Hack Péter nem osztja azt a véleményt, hogy illegitim lenne az Alaptörvény, és felhívja arra is a figyelmet, hogy elfogadása óta már két választást is rendeztek, ahol a 2011-ben még meglévő ellenzéki hangok is elhallgattak ennek kapcsán, és nem tették fő témává az alaptörvény megváltoztatását. 

„A magyar bíróság független, és az ellenzéki politikusok is fordulnak hozzá, és nyernek pereket a kormánnyal szemben” – mondta Hack Péter. 

Hack Péter szerint az ellenzék kritikájában, mely arra vonatkozik, hogy erőteljesen a Fidesz felé lejt a pálya, sok igazság van, de azt mindenképp túlzásnak érzi, hogy azt állíthassa valaki, hogy hazánkban megszűnt a jogállam, és minden hatalmat magához ragadott a Fidesz. Hack Péter szerint ennek pont az ellenzéki önkormányzatok adják a bizonyítékát, amelyek a jogállami feltételek között működnek, és az ellenzék jelentős városokban tudott győzni a jelenlegi keretek között is. Az ellenzéki önkormányzatok helyzete Hack Péter szerint egy harmadik vita témája lehetne.

Az Alaptörvényt ért kritrikákban az ellenzék formálisan érvényesnek tekinti azt, de tartalmilag nem. 

Ezért gondolkodnak azon, hogy egy új alkotmány, melyet népszavazás erősítene meg, legitimebb lenne a mostaninál. Hack Péter szerint azonban egy egyszerű többséggel elfogadott Alaptörvényt nagyon nehéz lenne megerősíteni bármiféle népszavazással, ezáltal az ellenzék által létrehozott Alkotmány formailag sem lenne legitim, nem csak tartalmilag. Ezt a kísérletet lehet – némi túlzással – alkotmányos puccsnak tekinteni – véli Hack Péter. 

Összesen 51 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jé, egy józan ballib.
Üdítő ilyet látni.

Ez az egész egy blöff: 1. az ellenzék nem fog nyerni. 2. az egész ál-vita funkciója, hogy ellenzéki győzelmet szuggeráljon, s így öntsön lelket a csüggedt potenciális szavazóikba 3. továbbá, hogy sugallja, milyen antidemokratikus a Fidesz. 4. Pedig ez a cécó éppen fordítva, jelzi, hogy az ellenzék finnyet hány a jogra.

Az Országgyűlésben 2 féle képviselő van. Listás és egyéni. A Fidesz
53 %-ot vitt listán és majd 90 %-nyit egyéniben. A kettő súlyozott
átlaga adja ki a 2/3-ot.

Két dolgon lehet elgondolkodni ezzel kapcsolatban:

(1) Helyes-e, hogy a listás szavazatokat az elnyert % arányában osztják-e el?
(2) Ki kerüljön az Országgyűlésbe: Az a képvislő, aki a legtöbb egyéni
szavazatot kapta, vagy esetleg, aki ennél kevesebbet?

És a bónuszkérdés: ha eltérünk a fenti 2 kérdés jelenlegi rendszer
szerinti kezelésétől, tekinthető-e demokratikus jogállamnak
Magyarország?

Jó a miből gondolja kérdésed.

Vajon pár éven belül (vagy pl. egy 2022es győzelem után ;-) ) amikor a 2011-es már valamennyire kiforrott (-nak tekinthető) , akkor egy alkotó folyamat lezárási, közjogi eseményhez köthető időpontban meg lehetne-e erősíteni népszavazással ezt a legitim mostani Alaptörvényt is ?

"Egyszerű nem ?"

O Hogyne.
Igaz, bizony nem.
Egyszerű(bb) ha egy parlamenti többségnek kétharmada van, és nemegyszerű ha csak (nagyon) kevesebbje.

Nem önhatalmúság hanem legit parlamenti választásokon való közfelhatalmazottság.

Ha kétharmados felhatalmazást kap újra , akkor alkotmányozó többsége lesz újra.

Tudom hogy NEM érthető.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés