Évtizedes viták és előkészületek után hétfőn hivatalosan megnyitották Berlinben a második világháború után a hazájukból elüldözött németek történetét feldolgozó dokumentációs központot és múzeumot.
A második világháború utolsó hónapjaitól kezdve először a leginkább az etnikai tisztogatás fogalmához hasonlítható úgynevezett vad üldözés, majd a szervezett, tervszerű kitelepítés révén néhány év alatt 14 millió német kényszerült otthona, hazája elhagyására és vagyona hátrahagyására a jelenlegi Németországtól keletre fekvő térségben, amelybe Magyarország is tartozik.
A fejlemény feszültséget okozott Németország és a kelet-közép-európai térség egyes országai közötti viszonyban, a többi között az esetleges jóvátételi, kárpótlási követelések körüli aggodalmak miatt. Az évtizedekig eltemetett ügy a németországi nyilvánosságban is sok vitához vezetett, mindenekelőtt azért, mert a náci múlt feldolgozásának addigi folyamatában a németek rendre elkövetőként, tettesként jelentek meg és nem áldozatként.
Hosszas viták után jött létre a Központ
Az üldözöttek emlékének méltó megőrzése körüli viták eredménye a
elnevezésű intézmény, amely a huszadik századi és jelenkori kényszermigráció összefüggéseibe ágyazva mutatja be fő témáját. Ez legfőképpen azt jelenti, hogy nemcsak az üldözött németek sorsát – és az új hazában letelepedés és beilleszkedés megpróbáltatásait – mutatják be, hanem más menekülthullámok történetét is.
Minden menekültnek emléket állít a központ
Így például az intézmény állandó kiállításán bemutatnak az egykori Jugoszlávia területéről a délszláv háborúk elől a kilencvenes években Németországba menekülő embereket is, és egy Damaszkuszból 2015-ben elmenekülő fiatal történetét az okostelefonjával a Németországba vezető úton rögzített felvételek alapján.
amelyben eredetileg – a huszadik század harmincas éveiben – üzletek, irodák és különböző szórakozó- és vendéglátóhelyek működtek. A 2013-ban elkezdett átépítés során csak a külső homlokzat maradt meg, belül úgynevezett látszóbeton-burkolatú tereket alakítottak ki a kiállításoknak, a könyvtárnak és az archívumnak, valamint a többi funkció, köztük a képzés, oktatás számára.
Az intézményt Angela Merkel nyitotta meg
Az intézmény ünnepélyes megnyitóján részt vett Magyarország, Csehország és Lengyelország berlini nagykövete, és beszédet mondott Angela Merkel kancellár. Rámutatott, hogy évtizedek alatt érett meg az a felismerés, hogy a hallgatás az elüldözött németek millióiról csak még inkább elszigetelné és kirekesztené őket. Ennek a felismerésnek az eredménye az új intézmény, amelynek révén ki lehet tölteni egy fehér foltot a német emlékezetpolitikában.
Kiemelte: „döntő jelentőségű, hogy a németek üldöztetésének történetét nem elszigetelten, hanem az okok és következmények történelmi összefüggéseibe ágyazva mutatják be. A Németország és a nemzetiszocializmus által a világra szabadított terror, a Németország és a nemzetiszocializmus által elkövetett civilizációs törés, a soá és a Németország és a nemzetiszocializmus által elindított második világháború nélkül nem várt volna üldöztetés és a kényszermigráció németek millióira” – fejtette ki Angela Merkel.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Pool/Kenzo Tribouillard
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az amerikai elnök ezúttal az európaiak törekvéseit is méltatta.
Rögzítették: Ukrajna jövője egy független, szuverén és prosperáló államként képzelhető el, amelynek helye Európában van.
Miközben Berlinben megkezdődnek az amerikai–ukrán–európai béketárgyalások, a Kreml már előre jelezte: semmilyen változtatást nem hajlandó elfogadni az Ukrajnáról szóló béketerven.
Amerikai és európai partnerekkel fog tárgyalni az ukrán elnök.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Időközben Brüsszelben egyezség született a migránsok kvóta szerinti elosztásáról.
Ne fusson, ki merre lát, mert még a végén az ő vagyonának a befagyasztása lesz a következő lépés. Kohán Mátyás írása.
A hazai közlekedés mindennapos feszültségforrás. Számba vettük, miért lehetnek olykor kiemelten idegesek a magyar autósok.
