Üzentek a kormánynak: sürgős szemléletváltásra van szükségük a magyar munkahelyeken

Fordulatra van szükség a foglalkoztatáspolitikában, figyelembe véve a magyar munkavállalók átlagos életkorának emelkedését, a munkaerőhiányt és ezzel együtt a foglalkoztatottak egyre nagyobb leterheltségét. Emellett a digitalizáció is új szabályozási kihívásokat jelent – emelte ki Szabó Imre Szilárd ügyvéd. A Munkástanácsok Országos Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke kiemelte, szemléletváltásra van szükség,

Szabó Imre Szilárd emlékeztetett, hogy az elmúlt években jelentősen fellazultak a munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szabályok, miközben az hatósági ellenőrzést végző tisztviselők száma is jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. Az elnök a Munkástanácsok közelmúltban megrendezett nemzetközi konferenciáján a részletekkel kapcsolatban elmondta, álláspontja szerint gyakorlatilag az alapoktól kell újjászervezni a még Horn-kormány idején átszervezett foglalkozás-egészségügyi rendszert, amelyre több kidolgozott javaslatuk is van. 

A munkavállalók egészségvédelméhez és egészség megőrzéséhez kapcsolódó intézmények rendszerének koncepcionális átalakítására van szükség. A foglalkozás-egészségügyet megfontolandó szorosabb állami irányítás alá vonni, megszüntetve a piaci logikát, amely számos visszaélést eredményez. 

– fogalmazott az elnök. „A foglalkozási megbetegedések elbírálásának menetét is radikálisan fel kell gyorsítani, hogy az ne húzódjon el akár több mint egy évig – ez a helyzet tarthatatlan, az egészségkárosodott munkavállalók jogérvényesítési lehetőségeit nehezíti meg, elkeserítő esetekkel találkozunk.”

A Mandiner korábban beszámolt róla, egyre több munkáltató nehezményezi, hogy a kormány felfüggesztette a legtöbb harmadik országból érkező vendégmunkás gyors toborzását elősegítő engedélytípus kiadását. Az érdekképviseletek a vendégmunkások miatt megszaporodó munkáltatói visszaélésekkel kapcsolatban is azt hangsúlyozzák, a gyakoribb ellenőrzések és hatékonyabb, valóban elrettentő hatósági fellépések tudnák megakadályozni a túlkapásokat.

Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat

Szabó Imre Szilárd kitért rá, egyelőre türelmesek az új kormánnyal és abban bíznak, hogy a közigazgatásban zajló átállások miatt nincs kormányzati felelőse a háromoldalú – szakszervezetek, munkáltatók, kormány – szociális párbeszédnek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy

Szabó Imre Szilárd a platformmunkát szabályozó uniós irányelv átültetésére is felhívta a figyelmet, amelynek december a határideje. Az uniós irányelv az úgynevezett platformmunkát – elsősorban az ételfutárok, egyéb, algoritmus-alapú tevékenységek – szabályozná annak érdekében, hogy a platform-üzemeltetők ne tudják megkerülni a munkavállalóknak járó alapvető jogokat és a védelmükben hozott szigorú szabályokat. Ez Magyarországon is százezres foglalkoztatotti létszámot érinthet. A munkabérre rakódó adó- és járulékterhek elkerülése, valamint a munkajogi szabályozás védelmi rendelkezéseinek (például felmondási szabályok és védelmek, végkielégítés, a rendkívüli munkavégzés korlátai és díjazása, a napi és heti pihenőidő, szabadság) „kikerülése” érdekében gyakran előfordul a mindennapi életben, hogy a munkáltató és a munkavállaló munkaszerződés helyett megbízási vagy vállalkozási szerződést köt, azaz „kimenekítik magukat” a munkajog hatálya alól.

„A színlelésről az a közkeletű vélemény, hogy mindig a foglalkoztató nyomására történik, de a saját gyakorlatom alapján is el tudom mondani, hogy egyáltalán nem ritka, hogy a munkát végző is érdekelt ebben, egyszerű megélhetési kérdés okán; ugyanis a járulék és adólevonások után várhatóan magasabb jövedelemben részesül, amelyet a munkaviszonyra vonatkozó adózási szabályoktól eltérő közteherviselés okoz. Mindenkinek eszébe juthat ezen a ponton a régmúltból a rendkívül kedvező katázás lehetősége. Könnyen felfogható ebből az egyszerű tényből, hogy az emberek – legalábbis, ha a saját zsebükről van szó, akkor biztosan – tudnak számolni” – emelte ki a Munkástanácsok elnöke.

Késésben a Tisza-kormány

„Reméljük, hogy nem egy jelzés a magyar munkavállalók felé, hogy már 55 államtitkárt kinevezett az új kormány, de a munkaügyekre és a képviseletekkel folytatott egyeztetéseknek még mindig nincs kijelölt felelőse” – emelte ki Szabó Imre Szilárd.

A Munkástanácsok által szervezett nemzetközi konferencia vendége volt Sigrid Schraml, az Európai Munkavállalói Központok Hálózatának (EZA) főtitkára. A szakértő bemutatta, melyek azok a kihívások, amelyek az európai munkaerőpiacon gyors és radikális szemléletváltást követelnek meg. Kiemelte a demográfiai kihívások mellett a digitalizációt és a mesterséges intelligenciát. E két utóbbi területtel kapcsolatban számos szabályozásra is felhívja az európai érdekképviselet a döntéshozók figyelmét. Példaként említette azt a kérdést, hogy a digitális technológiák segítségével vajon megfigyelheti-e a munkaadó a munkavállalót, de egyre gyakrabban felmerülnek az algoritmus-vezérelt munkafolyamatokkal kapcsolatos visszásságok és a túlmunka kérdése is.

A főtitkár kérdésre válaszolva példátlannak nevezte, hogy egy kormányban ne lenne kijelölt felelőse a munkaügyi kapcsolatoknak és a foglalkoztatáspolitikának. Az EZA főtitkára szintén kiemelte a szociális párbeszédet, mint az európai érdekegyeztetés alapvető normáját. Hozzátette, hogy a közelmúltban közzétett uniós országspecifikus ajánlásban is arra szólítja fel az Európai Bizottság a magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket a munkavállalók helyzetének javítására és a tervezett döntésekről egyeztessen a szociális partnerekkel, megerősítve a háromoldalú párbeszédet.

A Munkástanácsok és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma nyílt levélben kérte a kormányt, mielőbb jelöljék ki a szakterület felelősét és induljon el a párbeszéd a munkavállalókat érintő olyan sürgető ügyekben, mint a munkavédelem, vagy a vendégmunkások helyzete.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán