Borász lányok dicsérete

III. évfolyam 24. szám | Meta - Jegyzet
2021. június 17.

Jásdi István
Miattuk hihetjük, hogy van jövőnk ebben a kicsit elcseszett, celebes, neuraszténiás, verekedős, lerablós, maszkulin világunkban.

A legjobb magyar borászok Bott Juditot választották a 2020-as esztendő borászok borászának. Neve és csillaga mostantól ott fénylik a bazilika főbejáratával szemben, a Zrínyi utca kövezetében.

Jucit és férjét, a művészettörténészként végzett Bodó Józsit (mert minden nagy női teljesítmény mögött ott van egy férfi?) húsz éve ismerem. A csallóközi Bősről és a Pozsony melletti Somorjáról a hegyaljai Bodrogkisfaludra elszármazó és gyökeret verő házaspár három fiút nevel. Tízhektáros birtokukon kivételes minőségű száraz fehérborokat és nagyszerű aszúkat termelnek. Józsi a traktort vezeti és a szőlőt felügyeli, Judit az egykori kis kerámiaüzemből mostanra kialakított korszerű borászatot vezeti. Meg számlákat írnak, pincekönyvet vezet­nek, engedélyeket kérnek, kóstolókat tartanak, szóval 4800 másik borászhoz hasonlóan működtetik az ország egy kis darabját. Közben mintegy mellékesen szülőire járnak, nevelik a három keményfejű kis magyart; és mert erre is van idejük, bmx-pályát építenek a falu fiataljainak, kulturális programokat szerveznek, hogy ne akarják elhagyni a községet.

Bevallom, csodálom ezeket a borász lányokat és asszonyokat, akik szó nélkül beállnak a teher alá, ha kell. Mint Luka Enikő Sopronban, Bussay Dóri a Mura mentén, Debreceni Móni Villányban, Wille-Baumkauff Márta Tokajban, Berecz Stéphanie Tarcalon vagy Bárdos Saci Bodrog­keresztúron.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés