Égő autók, elfoglalt házak – virágzik a szélsőbaloldal Berlinben

2021. május 6. 15:00
A munka ünnepén tort ült az erőszak Berlinben, de ez csak a jéghegy csúcsa: a város szélsőbaloldali szcénája érinthetetlen a rendőrök számára, a politika pedig mintha cserbenhagyta volna a lakókat.

Idén sem telhetett el gyújtogatások és barikádépítések nélkül a munka ünnepe a német fővárosban. Idén kilencverhárom rendőr sérült meg a munka ünnepén tartott demonstrációk során, a hatóságok összesen 354 ember állítottak elő – mondhatni, a szokásos módon köszöntötték május elsejét a Havel partján.

A munka ünnepe hagyományosan a különböző tüntetések és felvonulások napja Berlinben, idén is jó néhány demonstrációt jelentettek be a városban. A slágertéma természetesen a német kormány koronapolitikája volt, amivel egyre többen elégedetlenek bal- és jobboldalról is. Fel is vonultak hát a querdenkerek szombaton, de bejelentették a maguk demonstrációját a szélsőbaloldaliak is – ez eszkalálódott estefelé.

Egyre erőszakosabb a német szélsőbal

Az legkésőbb a 2017-es, Hamburgban rendezett G20-as csúcstalálkozó során egyértelművé válhatott a nagyvilág számára, hogy

Németországnak komoly problémái vannak a szélsőbaloldali erőszakkal,

és az is, hogy ezeket a problémákat csak hullámzó hatékonysággal képes – hajlandó? – kezelni.

Mi is írtunk a lipcsei szélsőbaloldal viselt dolgairól, ott egy egykori munkásnegyed üresen álló házait foglalták el az „autonómok” az 1990-es években, az évek során pedig egész, részben erőszakos szubkultúra szerveződött köréjük.

A szélsőbaloldal Németország-szerte egyre erőszakosabb: a szövetségi belügyminisztérium friss jelentése szerint a tavalyi évben 45 százalékkal több erőszakos bűncselekményt követtek el baloldaliak, mint 2019-ben, összesen 1526-ot. Ez majdnem másfélszer annyi, mint amennyit a szélsőjobb számlájára lehet írni.

A baloldali szélsőségesek által elkövetett bűncselekmények száma Berlinben is meredeken emelkedik. A szövetségi fővárosból még nincsenek friss adatok, de a nemzetbiztonsági szolgálatok 2019-es évre vonatkozó jelentése szerint az előző évhez képest megkétszereződött az ehhez a szcénához köthető erőszakos bűncselekmények száma Berlinben.

A berlini alkotmányvédelem 980 veszélyes, aktív szélsőbaloldalit tart számon a városban.

A szcéna egyik legfontosabb berlini központja Friedrichshain városrészben található, ami a szomszédos Kreuzberggel együtt az élénk éjszakai és alternatív kulturális életéről nevezetes.

A berlini különleges bevetési egység tisztjei elhagyják a Rigaer Straße 94-et egy házkutatás után. Fotó: Paul Zinken / DPA / dpa Picture-Alliance

Házfoglalóromantika

Az egykor Kelet-Berlinhez tartozó Friedrichshain a berlini fal leomlását követően gyorsan a házfoglalók és az autonómok kedvelt helyévé vált, mert a két Németországot elválasztó határsáv mellett fekvő kerületben számos üres bérházat lehetett találni. A rendőrség a legtöbb házfoglalást fokozatosan felszámolta a kilencvenes években, de mutatóban azért

maradt pár épület, ahonnan nem sikerült kipaterolni a baloldali-alternatív körökhöz tartozó lakókat.

Két híres-hírhedt épületet kell itt mindenképpen megemlíteni: a Liebigstraße 34 alatti bérházat, amit az ottani házfoglalás tavalyi felszámolásáig kizárólag nők és transzszexuálisok lakhattak, illetve a Rigaer Straße 94 alatti épületet, ami a mai napig is a legjelentősebb szélsőbaloldali „lakóprojektként” tartanak számon Berlinben. A házban 2020-ban mindössze három lakónak volt érvényes bérleti szerződése.

A színes, transzparensekkel teleaggatott épületek „a szabadság, a kreativitás és a szolidáris lakás” szimbólumai a baloldalon – írja a Berliner Zeitung. Tény, hogy a Rigaer 94-et és az egykori Liebig 34-et sokan nagyon kitartóan igyekeznek romantizálni, valahol azt írják, hogy az ilyen házfoglalások ugyanúgy Berlin szimbólumai, mint a Kurfürstendamm.

Viszont az is igaz, hogy ezek az épületek az erőszakos szélsőbaloldaliak kedvelt találkozóhelyei is, hiszen nincs az a rendőr, aki utánuk menne a megerősített kapuk mögé. Nem arról van szó, hogy a berlini egyenruhások félnének attól, ami az elfoglalt házakban vár rájuk: amint az az RBB tavalyi riportjából kiderül,

a rendőrök akció közben is csak akkor léphetnek be az épületekbe, ha erre magasabb szintről engedélyt kaptak.

Csakhogy azok, akik ezt engedélyezhetnék, többnyire nem a helyszínen tartózkodnak, hanem valahol máshol – tehát minden egyes behatolás előtt telefonálgatni kell az engedélyért. Nem túl életszerű forgatókönyv: sokan azt sejtik, hogy politikai motivációból akadályozzák a hatóságok munkavégzését.

Szélsőbalos városideál: a Rigaer Straße és a Liebigstraße sarka Kelet-Berlinben

Mindenki célpont

A Rigaer 94 környékén egyébként sem életbiztosítás rendőrnek lenni. Az RBB-nek nyilatkozó rendőrök arról számolnak be, hogy gyakran macskakövekkel és járólapokkal hajigálják őket a háztetőkről, de kíméletlen bánásmódban részesülnek a háztulajdonosok és a környékbeli lakók is. Az épület házmesterét tavaly nyáron a nyílt utcán verte össze valaki egy viperával, de az elfoglalt házhoz kihívott karbantartók is állandó fenyegetésekkel kell, hogy szembenézzenek.

Célpontnak számítanak a környékbeli házak és azok lakói is – a Spiegelnek nyilatkozó szomszéd arról mesél, hogy a Liebigstraße 34 lakói hosszasan figyelték a lakása ajtaját, miután egyszer szóvá tette nekik, hogy nem örül, hogy összefirkálják a ház falát. „Nem volt több nyugodt éjszakám” – mondta a lapnak a negyvenhárom éves nő. A Rigaer Straße környékén így is évi 150–200 ezer eurós kár keletkezik az elkövetett rongálásoknak köszönhetően, a rendőröknek tavaly 717 alkalommal kellett kivonulniuk a Rigaer 94-hez.

És hogy mit csinál a politika? Nagyjából semmit. aAlakók közül sokan érzik úgy, hogy cserben hagyták őket. A hagyományosan mélyvörös, újabban sötétzöld Friedrichshainban

politikai öngyilkosság szembemenni a házfoglalókkal.

A kerület zöldpárti polgármestere óvatosan elítéli ugyan az erőszakot, de rokonszenvéről biztosítja a házfoglalókat, a szintén zöldpárti Bundestag-képviselő szerint igazából a rendőrök és a berlini belügyi szenátor felelős az egész helyzetért. A berlini belügyi szenátorok persze választásról választásra passzolgatják egymás között a kérdést; a jelenlegi szociáldemokrata szenátor, Andreas Geisel például jogi úton igyekszik rendezni az elfoglalt házak ügyét.

Részsikerek vannak, elvégre a Liebig 34-ből tavaly sikerült kirakni a házfoglalókat – a Rigaer 94 persze keményebb dió. Geisel a Spiegelnek azt mondja, hogy a kerület dolga lenne megoldani a házfoglalás problémáját, és nem érti, miért lenne bárki szolidáris a házfoglalókkal. Május végén tűzvédelmi bejárást terveznek a Rigaer Straße 94 alatt, ami várhatóan újabb konfliktusokat szül majd a lakók és a hatóságok között.

A szeptemberi berlini és országos választások előtt még forróbbá válhat a szélsőbaloldali erőszak témája. A Berlint 2016 óta vezető szociáldemokrata–Linke–Zöldek koalíció tagjai közül eddig egyedül a Zöldek tudták növelni támogatottságukat az öt évvel ezelőtti eredményükhöz képest, legalábbis ezt mutatják az április végi felmérések. Azok a Zöldek, akik kerületi szinten eddig elég elnézőek voltak az erőszakos szélsőbaloldaliakkal szemben – és ezen valószínűleg az sem változtat majd, hogy kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock a május 1-i események után keményen nekiment az erőszakoskodóknak.  

A nyitóképen: május 1-i demonstráció a Rigaer Straße 94-ben. Fotó: Odd ANDERSEN / AFP

Összesen 103 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Felmerül a szörnyű dilemma, vagy ez, vagy az.

"A berlini alkotmányvédelem 980 veszélyes, aktív szélsőbaloldalit tart számon a városban."
Figyelünk, figyelünk, listák, már megint listák, persze, ezek "csak" demokratikusan.

Ahol az utca tombol, az: nem jogállam.
Ezt minden egyes EU-rendezvényen, parlament, bizottság, bíróság: hangoztatni kellENE.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés